2022. május 18. 9:00

A gazdasági növekedés fenntartása meghatározó jelentőségű az államadósság finanszírozhatóságának szempontjából

Az Állami Számvevőszék most nyilvánosságra hozott monitoring elemzése folytatta az államadósság-mutató 2022. évi alakulására hatást gyakorló tényezők, a makrogazdasági és költségvetési folyamatok értékelését. Az ÁSZ elemzői arra a fő következtetésre jutottak, hogy a 2022. évben, hasonlóan az előző év második félévéhez, alapvető kockázatot jelent az infláció növekedése, valamint a negatív világgazdasági kockázatok alakulása. Ugyanakkor az idei évről eddig rendelkezésre álló adatok alapján a folyamatok jellemzően kedvezően alakultak. A gazdasági növekedés fenntartása azért is fontos, mert ez meghatározó jelentőségű az államadósság finanszírozhatóságának szempontjából.

Dr. Simon József – Erdélyi Attila

Az ÁSZ legújabb nyilvánosságra hozott elemzése a 2021. évi monitoring elemzésekhez hasonlóan a 2022. évben is a makrogazdasági és költségvetési folyamatok alakulásáról ad szintetizált képet. Jelen elemzésen keresztül az ÁSZ a makrogazdasági és költségvetési folyamatok aktuális helyzetét az államadósság-mutatóra gyakorolt hatások nézőpontjából értékelte. Az elemzés az értékelést a 2022. május 17-éig nyilvánosságra hozott, vagy az ÁSZ rendelkezésére bocsátott adatok alapján végezte el. 

Az értékelés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) által havonta és negyedévente nyilvánosságra hozott, valamint a Magyar Államkincstár honlapján hozzáférhető nyilvános adatok, valamint a lényeges egyéb nyilvánosságra hozott, a témakörben releváns jelentések, összefoglalók és tájékoztatók alapján készült. 

Az elemzés számára az alapvető viszonyítási alapot az előirányzatok esetén a 2022. évre tervezett érték időarányos teljesítése jelentette. Emellett az elemzés bemutatja az idei évi adatok a 2021. év azonos időszakához képest bekövetkezett változását, továbbá egyes mutatószámok esetében a tárgyhónapot megelőző hónap teljesítéséhez viszonyít. 

Az államadósság értéke és az arra hatást gyakorló főbb tényezők értékelése

Az államadósság Stabilitási törvény szerint számolt 2022. év végére tervezett értéke 44 713,7 Mrd Ft, amely a 2021. év végi ténynél (EDP jelentés szerinti) 2299,5 Mrd Ft-tal, 5,4%-kal magasabb. A 2021. év végi államadósság mértékét és az államadósság-szabály teljesülését a márciusi monitoring elemzés már értékelte, a 2022. I. negyedévére vonatkozó adatok még nem álltak az értékelés rendelkezésére. 

A központi költségvetés adóssága – amelynek aránya az államadósságon belül 95% körüli –2022. március 31-én 42 333,5 Mrd Ft volt. A központi költségvetés adóssága március hónapban 1,0%-kal, 399,3 Mrd Ft-tal emelkedett. Mindez elmarad a február hónapra vonatkozó 1296,6 Mrd Ft értékű növekedéstől. A 2022. március végi állapot szerint a központi költségvetés adóssága az éves tervezett érték 99,2%-át jelenti. (1. ábra)

Abra_1


Az adósság növekedését a 2022. év első három hónapjában több tényező együttes hatása eredményezte. A költségvetés hiányának finanszírozása érdekében államkötvény, lakossági állampapír, illetve diszkont kincstárjegy formában nettó forintkibocsátásra került sor összesen 1349,4 Mrd Ft összegben. Továbbá a nettó devizakötvény kibocsátás további 256,2 Mrd Ft-tal, a forint árfolyamának előző évhez képest bekövetkezett gyengülése 24,7 Mrd Ft-tal, a deviza keresztárfolyamok változása és egyéb tényezők 6,2 Mrd Ft-tal növelték a központi költségvetés adósságát a 2021. december végi állományhoz képest. 

A forintadósság aránya 2022. március végén 79,1% volt, amely 0,2 százalékponttal magasabb, mint 2021. év végén. A devizaadósság arányának ezzel egyidejű csökkenése a devizakitettség szempontjából kedvező irányú változás. Az átlagos hátralévő futamidő a forintadósság esetében 2022. március végén 5,0 év, míg a devizaadósság tekintetében 9,6 év volt, az értékek a 2021. december 31-ei állapothoz képest számottevően nem változtak. 

Az MNB forint/deviza középárfolyamok és a ÁKK Zrt. által közölt referenciahozamok változását szemlélteti a 2. ábra.

Abra_2


A devizaadósság hó végi értékére 2022. januárban a deviza középárfolyamok alakulása kedvező hatást fejtett ki, azonban 2022. február óta e hatás kedvezőtlenre változott. A 2021. április végi állapothoz mérve 2022. április végéig a forint az euró deviza-középárfolyamhoz képest 4,9%-kal (17,5 Ft-tal), az USA dolláréhoz viszonyítva 20,0%-kal (59,5 Ft-tal) gyengült. 

A forintban jegyzett, különböző lejárati idejű állampapírok referenciahozamai közötti különbség a 2021. április - 2022. év április közötti időszakban erőteljesen változott. Valamennyi lejárati futamidőt tekintve, a referenciahozamok emelkedése figyelhető meg. A 2021. április végi állapothoz képest a 2022. április végi referenciahozam emelkedése a hároméves állampapír esetében (5,8 százalékpont) volt a legmagasabb, míg a legalacsonyabb változás a 20 éves futamidejű állampapírok hozamát jellemezte, ahol 3,4 százalékpont értékű volt a növekedés. A referenciahozamok emelkedése az adósságfinanszírozás drágulását jelzi, amely a központi költségvetés kamatkiadásait kedvezőtlenül érinti. 

A Központi Kormányzat MNB-nél vezetett forint- és devizabetétjeinek állománya a 2022. év március végi 1515,4 Mrd Ft-hoz képest 2022. április végére 311,1 Mrd Ft-tal, 1826,5 Mrd Ft-ra emelkedett. Az összeg továbbra is jelentős nagyságrendű tartalékot jelent a kormányzat számára. 

Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege (a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítás pénzügyi alapjai együtt) 2022. március végén az előzetes adatok szerint -2309,4 Mrd Ft volt. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege 2022. április végén a Pénzügyminisztérium előzetes tájékoztatója alapján - 2635,6 Ft volt. A 2022. április hónapra vonatkozó részletes költségvetési adatok az értékelés készítésekor még nem álltak az ÁSZ rendelkezésére.

Az államháztartás központi alrendszerének bevétele (a központi költségvetésnek, az elkülönített állami pénzalapoknak és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak bevételei együtt) 2022. I. negyedévben 709,1 Mrd Ft-tal (11,2%-kal) volt magasabb, mint a törvényi előirányzat időarányos része. A központi alrendszer bevételeinek időarányosnál magasabb teljesüléséhez a központi költségvetés bevételeinek 343,2 Mrd Ft-os, az elkülönített állami pénzalapok bevételeinek 23,4 Mrd Ft-os, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételeinek 342,5 Mrd Ft-os időarányosnál magasabb teljesülése járult hozzá. A bevételek teljesülésére az év első három hónapjában a családokat támogató adópolitikai döntések csökkentő, míg az infláció emelkedése, valamint a munkaerőpiaci folyamatok javulása növelő tényezőként hatott. 

Az államháztartás központi alrendszere kiadásának teljesülése 2022. év I. negyedévben 2230,4 Mrd Ft-tal (31,3%-kal) volt magasabb, mint a törvényi előirányzat időarányos értéke. A központi költségvetés kiadásainak időarányosnál magasabb teljesülését több egyedi tényező (pl.: 13. havi nyugdíjak, illetve a fegyveres és rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hathavi fegyverpénz kifizetése) befolyásolta. 

Az uniós programok kiadásai esetében a hazai költségvetést márciusban a februárinál 488,2 Mrd Ft-tal magasabb összegű megelőlegezés terhelte. Továbbá a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz (RRF) kapcsolódóan elmaradt 326,0 Mrd Ft összegű Európai Uniós támogatási előleg unió általi kifizetése nem történt meg, amely a bevételi oldalt érinti. 

Az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy az év első három hónapjában a költségvetési hiány alakulását alapvetően a 2021. évben meghozott gazdaság újraindulását támogató fiskális intézkedések idei évre áthúzódó hatásai, valamint az uniós programok hazai forrásokból történő megelőlegezésének költségvetési hatása befolyásolta. 

A GDP alakulása 2022. I. negyedév végéig

A 2022. évi tervezett nominális GDP 56 360,6 Mrd Ft, a központi költségvetés tervezésénél figyelembe vett gazdasági növekedés 5,2% volt. A tervérték meghatározásakor még nem állt rendelkezésre a 2021. évi gazdasági növekedés tényleges adata, ami pedig magasabb lett, mint a korábban tervezett. 

A 2022. I. negyedévében a GDP volumene 8,2%-kal növekedett az előző éves azonos időszakához viszonyítva és a 2021. IV. negyedévhez képest 2,1%-kal emelkedett. A korábbi két negyedévet is meghaladó mértékű növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, de leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. A GDP volumenváltozását a 2021. évtől kezdődően negyedéves bontásban a 3. ábra mutatja.

Abra_3


A GDP alakulására ható főbb tényezők értékelése, a gazdasági növekedést és az egyensúlyt befolyásoló további kiemelt folyamatok

Az ipari termelés volumene 2022. márciusban 3,6%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. Az építőipari termelés volumene 2022. márciusban 10,5%-kal emelkedett a 2021. év márciusi időszakhoz képest. Az épületek építése 10,6%-kal, az egyéb építményeké 11,4%-kal emelkedett a 2021. márciusi adathoz képest. (4. ábra)

Abra_4


Az iparon belül a 2021. márciusához való összehasonlításban a döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 3,0%-kal, az energiaiparé 19,2%-kal, a csekély súlyt képviselő bányászaté 9,6%-kal bővült. A feldolgozóipari alágak többségnél bővült a termelés, viszont a legnagyobb súlyú (22%-os) járműgyártás 13,3%-kal csökkent, elsősorban a félvezetőhiány, illetve egyéb anyagellátási problémák miatt. 

A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe 2022. március hónapban 16,2%-kal emelkedett a 2021. márciusi forgalomhoz viszonyítva. A havi volumenindexek változása 2021. április óta már folyamatosan 100% felett alakult. 2022. év márciusában az előző év azonos időszakihoz viszonyítva az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben lényegében nem változott, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 29,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben – a hó közepi többletvásárlások miatt – 51,4%-kal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. (5. ábra)

Abra_5


A termékexport folyó áron forintban számított értéke 2021. augusztusa óta összességében növekedési trendet mutatott. A mutató értéke 2022. márciusban 12,5%-kal meghaladta az előző év azonos időszaki értéket. A termékimport 2022. márciusban 4,1%-kal magasabban alakult a termék-exportnál, így a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege negatív értékű volt. (6. ábra) 

Abra_6


A foglalkoztatás és a munkanélküliség mutatói a 2022. év eleji adatokhoz képest 2022. márciusra kedvező irányba változtak. A 15-64 évesek körében a foglalkoztatottak száma 2022. márciusban 79,1 ezer fővel (1,8%-kal) haladta meg a 2021. márciusi adatot. A 15-64 évesek körében a munkanélküliek száma 2022. márciusban 17,9 ezer fővel (9,4%-kal) volt kevesebb a 2021. márciusi adatnál. A nyilvántartott álláskeresők száma 2022. év áprilisában 241,8 ezer fő volt, amely az előző év azonos időszakához képest 16,0%-kal, míg a márciusi adatnál 3,8%-kal kisebb.

A bruttó havi átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban állók esetében 2022. év februárjában 546 000 Ft/hó/fő volt, amely a 2021. februári átlagkereset összegét 31,7%-kal, míg a 2021. december havi bruttó átlagkeresetét 10,8%-kal haladta túl. A kiugró emelkedés oka alapvetően a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásának (ún. fegyverpénz), valamint a már részben előre ütemezett béremeléseknek, továbbá a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelésnek a hatása.

A fogyasztóiár-index 2022. áprilisban 9,5% volt, a 2021. év utolsó két hónapjában és 2022. január-március között mutatkozó magas mérték tovább emelkedett. A fogyasztói árak 1,0 százalékponttal haladták meg 2022. áprilisban a márciusi értéket. Következésképpen az inflációs folyamatok nem fordultak kedvezőbb irányba. A nemzetközileg is jellemző fogyasztóiár növekedést a kínálati problémák mellett, a nyersanyag- és élelmiszer-, az energiaárak növekedése, az emelkedő kereslet, továbbá az orosz-ukrán konfliktussal járó bizonytalanság miatti kedvezőtlen hatások okozták. A hazai infláció alakulására − a nemzetközi folyamatokon túl −, hatással vannak a kormányzati intézkedések („árstop”, jövedéki adó mérséklés), és az alapvető jelentőségű jegybanki monetáris döntések.

A jegybanki alapkamatot az MNB a 2021. végi 2,4%-ról a 2022. év januárban, februárban és márciusban is emelte, így a legutóbbi április 26-ai emelés után 5,4%.

Az elemzés következtetései

A 2021. évi gazdasági növekedés kedvező alapot teremtett az idei évi gazdasági folyamatok számára. A 2021. évben elért 7,1%-os gazdasági növekedés az előzetes becslések alapján az Európai Unió tagországaihoz képest is jelentős mértékű.

Az idei évről rendelkezésre álló adatok alapján a hazai gazdasági növekedést meghatározó területeken kedvező folyamatok tapasztalhatók. A 2022. év első negyedévében az ipari termelés, a kiskereskedelmi forgalom volumene továbbra is bővült, illetve javultak a foglalkoztatottsági mutatók. A kiskereskedelmi forgalom volumenének folyamatos növekedése azt jelzi, hogy a lakosság fogyasztási kereslete bővül a rendelkezésükre álló pénzügyi források révén. Ebben meghatározó szerepet játszanak a lakosság jövedelmének növelését célzó, végrehajtott kormányzati intézkedések. Az idei év további részében a gazdasági növekedés mértékét jelentősen befolyásolja majd a belső kereslet növekedésének stabilitása. 

A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege ugyan negatív értéket mutatott az idei év első három hónapjában, de kedvező folyamatot jelent az export növekedési ütemének javulása. 

A beruházások idei évi alakulásáról nem áll rendelkezésre adat. A gazdasági növekedés mértékének szempontjából meghatározó jelentőségű lesz a beruházások volumenváltozásának 2022. I. negyedévre vonatkozó alakulása. E gazdasági mutatószám esetén az elmúlt években tapasztalható magas beruházási ráta fennmaradása kedvező hatást fejthet ki az idei évi gazdasági növekedésre. 

A 2022. évben, hasonlóan az előző év második félévéhez, alapvető kockázatot jelent az infláció növekedése, valamint a negatív világgazdasági kockázatok alakulása. E kockázatokat tovább erősítette az orosz-ukrán konfliktus.

A 2022. évben alapvető kihívást jelent a fenntartható gazdasági növekedés megvalósítása, valamint a dinamikus gazdasági növekedést veszélyeztető kockázatok kezelése. Az idei évről eddig rendelkezésre álló adatok alapján a folyamatok jellemzően kedvezően alakultak. A gazdasági növekedés fenntartása azért is fontos, mert ez meghatározó jelentőségű az államadósság finanszírozhatóságának szempontjából.