2022. március 18. 10:00

A humán tőke termelékenységének növekedése hozzájárult a versenyképesség javulásához

Az Állami Számvevőszék szakértőinek most nyilvánosságra hozott elemzése arra mutat rá, hogy az elmúlt tíz évben a humán tőke mennyiségi jellemzőinek a javulása, azaz az aktivitási és a foglalkoztatási ráta dinamikus növekedése erősítette Magyarország versenyképességét. A humántőke minőségi jellemzői közül az egészségben töltött évek számának, valamint a kutatás-fejlesztési tevékenységet végzők létszámának 2016. után bekövetkezett emelkedése járult hozzá leginkább a versenyképesség javulásához. A jövőbeni versenyképesség szempontjából a humán tőke minőségi jellemzői fejlesztésének van meghatározó jelentősége. Az elemzés kiemeli, hogy célszerű lenne megállítani az oktatásban és képzésben részesülő foglalkoztatottak arányának az elmúlt években bekövetkezett csökkenését, többek között annak érdekében, hogy minél többen megszerezzék a digitalizáció és az automatizálás térnyerése következtében szükséges ismereteket. A munkabéreket terhelő adók és járulékok további mérséklése szintén erősítheti Magyarország nemzetközi versenyképességét. A gazdaság kifehérítésének folytatódása pótlólagos forrást teremt a humán tőke minőségét fejlesztő állami intézkedések finanszírozásához.   

Dr. Simon József - Dr. Pulay Gyula Zoltán

Az elemzés teljes terjedelemben itt olvasható

Az elemzés közpénzügyi szempontból értékelte az államadósságmutató nevezőjében szereplő GDP alakulására jelentős hatást gyakorló versenyképesség alakulását. A versenyképességet befolyásoló kulcstényezők közül az elemzés kiemelten a humán tőke szerepét vizsgálta a 2010. és a 2020. évek közötti időszakban.

A versenyképesség közpénzügyi szempontból

A versenyképesség komplex és összetett jelenség, amelynek nincs egységes, jól lehatárolható definíciója. A versenyképesség fogalmi meghatározására különböző elméleti alapokról induló, egymástól eltérő módszertanon alapuló megközelítések léteznek. A versenyképesség többféle dimenzióban és szempontból értelmezhető. Ezek közül az elemzés középpontjában a nemzetgazdaság versenyképessége áll, amelyet Magyarország szempontjából vizsgált az elemzés. Egy adott ország versenyképessége, illetve ennek változása alapvető fontosságú a gazdasági növekedés szempontjából. Ha a gazdasági folyamatok a korábbi szinthez képest hatékonyabbá válnak, akkor a gazdasági szereplők teljesítményének növekedése a GDP értékének emelkedését eredményezi. Ezért a versenyképesség fejlesztése a gazdaságpolitika fontos célkitűzése.

A GDP alakulása hatással van az államadósságmutató értékének változására. Minél gyorsabb ütemű a gazdaság növekedése annál gyorsabban csökken az államadósság-mutató értéke, adott államadósság mellett. A versenyképesség önmagában nem értékelhető, mivel csak a versenytársakhoz viszonyítva értelmezhető. Magyarország versenyképessége tekintetében a visegrádi országokhoz, valamint az uniós tagországok átlagához való viszonyítás indokolt.

A versenyképesség javulásában a többi gazdasági szereplő mellett kiemelt jelentősége van az államháztartásnak. Az állam gazdálkodásának minősége többféle módon befolyásolja a gazdasági szereplőket, ezáltal az adott ország versenyképességét.

Az állami beavatkozásnak több olyan területe, kulcstényezője azonosítható, amelyek meghatározók egy ország versenyképessége szempontjából. E kulcstényezők közé tartozik többek között a hosszú távon stabil gazdaságpolitika, a rugalmas innovációs és technológiai szerkezet, a minőségi szempontokat követő beruházáspolitika, valamint a megfelelő minőségű és mennyiségű humán tőke.

A humán tőke termelékenységének alakulása

A humán tőke versenyképességre gyakorolt hatását jól kifejezi a munkaerő termelékenysége mutatószám, illetve ennek változása. A 2010. és a 2020. évek közötti magyar adatokat a visegrádi országokkal, illetve az EU27 tagország átlagával való összehasonlításban az 1. ábra mutatja be.
 

Abra_1

Forrás: Eurostat 2022 adatok alapján ÁSZ szerkesztés,
https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/product/view/NAMA_10_LP_ULC

Az ábrán a munkatermelékenység változásának három fő időszaka rajzolódik ki. A 2010-2014. évek közötti időszakot - Lengyelországot és Szlovákiát kivéve - a munkatermelékenység stagnálása vagy szerény ütemű növekedése jellemezte. Mindez nagymértékben a 2009. évben kirobbant pénzügyi válság hatásaira vezethető vissza. A második időszakot 2015-től számíthatjuk, amikortól a munkaerőtermelékenység növekedésnek indult minden elemzett országban, illetve az Európai Unió egészében is. A 2016. évben Szlovákia és Magyarország esetén kisebb mértékben csökkent a munkatermelékenység értéke, ugyanakkor a másik két visegrádi országban és az EU átlagát tekintve folytatódott a mutatószám értékének növekedése. 

A harmadik, a 2017. és 2019. évek közötti időszakra mind a V4 országokat, mind az EU27 tagállam átlagát illetően a munkatermelékenység jelentős ütemű növekedése volt jellemző. Ebben az időszakban a világgazdaság és az uniós gazdaság stabilan növekedett. Kiszámítható volt a pénzügyi környezet, amely nagyfokú likviditást biztosított a gazdasági szereplők részére. Emellett az is fontos tényezőt jelentett, hogy a 2014-2020 közötti uniós programozási ciklus keretében az uniós források felhasználása jellemzően a 2017. évtől indult el jelentősebb nagyságrendben (ÁSZ T/453 elemzés, 2019). A harmadik időszak végét a 2020. évtől kezdődő COVID-19 vírusjárvány miatti átmeneti gazdasági visszaesés határozta meg, amely a munkatermelékenységre is negatív hatást gyakorolt.

A humán tőke mennyiségi jellemzőinek változása

A humán tőke mennyiségi jellemzőit alapvetően az aktivitási ráta, a foglalkoztatási ráta, valamint a munkanélküliségi ráta mutatja. A 15-64 éves korosztály aktivitási rátájának alakulását az elemzett időszakban a 2. ábra szemlélteti.

Abra_2

Forrás: Eurostat 2022 adatok alapján ÁSZ szerkesztés,
https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/tepsr_wc160/default/table?lang=en

Az elemzett időszakban az aktivitási ráta a tagországok többségében közel egyenletes ütemben növekedett évről-évre. Ezzel szemben Magyarországon az aktivitási ráta kiugró mértékben emelkedett, főképp a 2013-2019. évek közötti időszakban. Ezáltal az elemzett időszak végére az EU27 tagország átlagos szintjét meghaladta a magyar aktivitási ráta értéke. A 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátájának alakulását az elemzett időszakban a 3. ábra mutatja.

Abra_3

Forrás: Eurostat 2022 adatok alapján ÁSZ szerkesztés,
https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/tesem010/default/table?lang=en

Az elemzett időszakban a foglalkoztatási ráta az aktivitási ráta esetén bemutatott folyamatokhoz képest dinamikusabban változott. A 2010. és 2013. évek között az uniós tagországok foglalkoztatási rátájának átlaga kismértékben csökkent a 2009. évben bekövetkezett pénzügyi és gazdasági válság következményeként. Majd, amikor e negatív hatások mérséklődtek, illetve az uniós gazdaság egy dinamikusabb növekedési időszakba lépett, a foglalkoztatási ráta is jelentősen emelkedett. 

A 2015. évtől kezdődő növekedést a COVID-19 vírusjárvány hatásai megtörték. Ugyanakkor a 2020. évre vonatkozó adatokból látható, hogy az uniós tagországok gazdaságára a COVID-19 járvány erősebb hatást gyakorolt, mint az aktivitási ráta esetén. Magyarország esetén megfigyelhető, hogy a 2020. évben a foglalkoztatási ráta kismértékben csökkent, de ennek mértéke jelentősen kisebb volt az EU27 tagország átlagos adatának visszaesésénél. A munkanélküliségi ráta alakulását a 4. ábra mutatja az elemzett időszakban.

Abra_4

Forrás: Eurostat 2022 adatok alapján ÁSZ szerkesztés,
https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/une_rt_a/default/table?lang=en

Az uniós tagországok munkanélküliségi rátájának átlagos értéke a 2013-2018. évek között gyors ütemben csökkent. A 2019. évben a csökkenés üteme számottevően lassult, de a javuló tendencia továbbra is megfigyelhető volt. A 2020. évben a munkanélküliségi ráta alakulására jelentős hatást gyakorolt a COVID-19 járvány által okozott gazdasági visszaesés. A mutató egyedül Lengyelország esetében nem növekedett a 2020. évben.

A humán tőke minőségi jellemzőinek változása

A humán tőke minőségét elsősorban a kutató-fejlesztő helyek foglalkoztatotti létszáma, az oktatásban és képzésben résztvevők aránya, valamint az egészségben eltöltött évek száma jellemzi.

Az 5. ábra mutatja be, hogy K+F tevékenységet végzők létszáma az összes foglalkoztatott arányában miként alakult az elemzett időszakban.

Abra_5

 
Az 5. ábrán látható, hogy a K+F-létszám az összes foglalkoztatott százalékában a 2013-2015. évek között folyamatosan csökkent, elsősorban annak következtében, hogy a vállalkozói szektorban visszaesett a K+F tevékenységet végzők száma. 2016. évtől kezdve fordulat következett be, és újra emelkedett a K+F tevékenységet végzők létszáma, így a 2020. év végére érte el a K+F létszám az összes foglalkoztatott százalékában mutató az elemzett időszakon belül a legmagasabb értéket. 

Kedvezőtlen folyamatot jelentett, hogy a 2015. évi kiugróan magas értéket követően csökkent az oktatásban, képzésben résztvevők aránya a 25-64 éves népességen belül. E változást az 1. számú táblázat mutatja be.

Abra_6


A humán tőke hatékonysága nagyban függ attól, hogy a különböző új termelési, és szakmai eljárásokat, módszereket mennyiben sajátítják el a foglalkoztatottak. Amennyiben az oktatásban, képzésben résztvevők aránya csökkenő tendenciát mutat, akkor ebből arra lehet következtetni, hogy a módszerek lassabb ütemben épülnek be a foglalkoztatottak tudásába. Az elmúlt években jelentősen felgyorsult a technológiai fejlődés és az innováció, amely indokolja, hogy a képzésben és az oktatásban a foglalkoztatottak egyre nagyobb arányban vegyenek részt.

Az egészségben eltöltött évek számának alakulását a 6. ábra mutatja be. 

Abra_7

Forrás: Eurostat 2022 alapján ÁSZ szerkesztés,
https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/HLTH_HLYE__custom_1783347/default/table

Magyarország esetén az egészségben eltöltött évek száma mutató a 2010-2019. évek közötti időszakban javuló tendenciát mutatott. Ezen belül a 2012. évben a V4 országok átlagos értékét kis mértékben meghaladta, majd ezt követően a 2017. évig elmaradt e szinttől. Azonban a 2016. évtől kezdődően bekövetkezett folyamatos emelkedő tendenciának köszönhetően Magyarország e mutató tekintetében megelőzte a visegrádi országokat és tovább közelített az uniós átlaghoz.

A digitalizáció hatása a versenyképességre

A versenyképesség szempontjából meghatározó körülményt jelent a digitalizáció térnyerése. A különböző digitális technikák, eljárások és módszerek alapjaiban érintik a munkakörnyezetet, valamint az egyes munkaköröket. Utóbbi esetében megfigyelhető, hogy jelentősen kibővült azon munkafolyamatok köre, amelyek valamilyen digitális megoldáshoz kapcsolódnak. 

Az automatizáció a munkaerőpiacon várhatóan jelentős átrendeződést okoz, hiszen az automatizálással érintett munkakörök esetén a munkavállalóknak más területeken kell munkát vállalniuk. Emellett az is fontos következmény, hogy a részben automatizált munkakörökben dolgozók esetén még inkább felértékelődik a digitális tudás és készségek megléte. 

A negyedik ipari forradalom folyamatosan új kihívások elé állítja a vállalkozásokat, mivel az Ipar 4.0-hez kapcsolódó technológiák terjedése és fejlesztése folyamatos. A big data (hatalmas mennyiségű adat), valamint a felhő alapú rendszerek elterjedése egyszerre jelent kihívást és lehetőséget is a versenyképesség szempontjából. Az Ipar 4.0. térnyerésének egyik fontos várható hatása a termelékenység növekedése és ezáltal a nemzetgazdaság versenyképességének javulása. A termelékenység emelkedésével ugyanis a gazdaság a korábbiakhoz képest több és magasabb hozzáadott értékkel rendelkező terméket és szolgáltatást képes előállítani.

A digitalizációra való átállás megvalósulásának gyorsasága számos tényező függvénye. Ezek közé tartozik az adott nemzetgazdaság nyitottsága az új technológiák iránt, a szükséges K+F befektetések rendelkezésre állása, valamint a humán tőke felkészültsége. Mindhárom feltétel rendelkezésre állása és fejlesztése tekintetében a kormányzat tevékenysége meghatározó fontosságú. 

A kormányzati intézkedések lehetséges jövőbeli szempontjai

Fontos kérdést jelent, hogy a kormányzat milyen szerepet töltsön be a versenyképesség javításában, illetve a jövőbeli intézkedések milyen szempontok szerint határozhatók meg. Az utóbbiak tekintetében meghatározó fontosságú a gazdasági környezet alakulása. A világgazdaságban az egyes országok versenye várhatóan tovább éleződik a rendelkezésre álló tőke megszerzése érdekében. Ugyanakkor az egyes országok gazdasági sikeressége azon múlik, hogy milyen mértékben tudja azon tőkeforrásokat bevonzani, amelyek magasabb hozzáadott érték előállítását teszik lehetővé. 

A kormányzat által a versenyképesség növelése érdekében tett lépéseket keretek közé szorítja, hogy az intézkedések pénzügyi következményeit is szükséges figyelembe venni. Az ösztönző és aktív, a versenyképesség javítását célul kitűző gazdaságpolitika nem veszélyeztetheti az államháztartás egyensúlyát. Ugyanakkor a nagyobb mértékű gazdasági sokk esetén fokozottabb állami szerepvállalás indokolt a rugalmas költségvetési gazdálkodás megvalósulása jegyében. 

A versenyképesség javítása érdekében számos intézkedési lehetőséggel rendelkezik a kormányzat. Fontos szempont, hogy ezek az intézkedések a tőke és a humán tőke fejlesztésére egyaránt koncentráljanak, valamint a humán tőke mennyiség növelését célzó intézkedések mellett a minőségét fejlesztő intézkedések kerüljenek előtérbe. Az elemzett időszakban a humán tőke mennyiségi jellemzői (aktivitási ráta, foglalkoztatási ráta) jelentősen javultak. Bár vannak még mozgósítható munkaerőpiaci tartalékok (például az idősebb korúak és az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatási rátájának növelése, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás kiterjesztése), azonban a mennyiségi jellemzők javítása a korábbiakhoz képest kisebb mértékben lehetséges. 

A humán tőke minőségi jellemzőinek fejlesztésére történő összpontosítást indokolja, hogy a negyedik ipari forradalom nélkülözhetetlenné teszi a digitális kompetenciák rendelkezésre állását. E nélkül a termelékenység javulása nem lehetséges. Fontos, hogy az elfogadott stratégiák minél tudatosabban és teljeskörűen megvalósuljanak. A digitális állami szolgáltatások további fejlesztése kiemelt prioritást jelent. 

A humán tőke minőségi jellemzőinek fejlesztése szempontjából meghatározó a minőségi oktatás. Az alap-, a közép- és a felsőfokú oktatás esetében egyaránt kiemelt jelentőségű a digitális tudás és kompetenciák további fejlesztése. 

A humán tőke minőségi jellemzői közül kiemelt figyelmet érdemel a K+F kutatóhelyeken foglalkoztatottak létszámának alakulása. Az állam adókedvezményekkel, támogatásokkal is elő tudja segíteni a K+F kutatóhelyeken foglalkoztatottak létszámának bővítését. 

A munkaerőpiaci folyamatok jövőbeli alakulása szempontjából az is meghatározó tényezőt jelent, hogy a munkát terhelő adók és járulékok csökkentése folytatódik-e. Az elemzett időszak folyamatainak értékelése azt mutatja, hogy a kapcsolódó intézkedések minden gazdasági szereplő számára előnyösek voltak. A munkát terhelő adók és járulékok csökkentése Magyarország nemzetközi versenyképessége szempontjából is alapvető fontosságú. Mindez abból származik, hogy a munkát érintő adók, illetve járulékok csökkentése a munkáltatók részéről költségcsökkentő, a munkavállalók részéről jövedelemnövelő tényező. Hazánk versenyképességének javulását támogatja az is, hogy a kifehérítés révén az államháztartás stabilitása is megőrizhető, amely kedvező hatást fejt ki a külső sérülékenység csökkenésére.