2021. szeptember 24. 17:00

A jó tervezés az alapja mindennek? - Beruházásokról nemzetközi kitekintéssel

Magyarországon jelenleg is számos beruházás zajlik, így nem meglepő, hogy a Pénzügyminisztérium honlapján található információk szerint a beruházások volumene 2021. második negyedévében elérte a 2760 milliárd Ft-ot. Ez pedig azt jelenti, hogy a tavalyi év második negyedévéhez képest idén már 10,8%-kal több beruházás valósult meg hazánkban. Aki a beruházások világában jártas, vagy maga is kezdett már hasonló projektbe, az bizonyára tudja, hogy a rendkívül komplex folyamat egyik legnehezebb része a beruházás megtervezése, főként, ami a költségeket és a határidőket illeti. A kezdetben kikalkulált összeg ugyanis sokszor nem felel meg a végén realizált kiadásnak, az előre meghatározott határidők pedig sok esetben heteket vagy akár hónapokat is csúszhatnak. Vajon magyar sajátosság ez? Nemzetközi kitekintésünkből azt látszik, hogy egyáltalán nem.

A számvevőszékek működésének egyik alapja a közpénzekkel való szabályszerű, átlátható gazdálkodás biztosítása. Ennek megfeleléseként rendszeresen számot adnak arról, hogy az elmúlt időszakban milyen ellenőrzéseket végeztek, milyen tevékenységekkel foglalkoztak. A beruházások ellenőrzése nemzetközi szinten is egyre jelentősebb, egyre több számvevőszék végez ellenőrzéseket, melynek eredményeit az alábbi cikk ismerteti.

A nemzetközi térbe való kitekintést érdemes rögtön a szomszédainknál kezdeni, hiszen az elmúlt időszakban a V4 országok közül Csehország, Lengyelország és Szlovákia számvevőszékei is foglalkoztak a beruházások összetett folyamataival.

Csehország Számvevőszéke a Biztonsági Erők Főfelügyelőségének beruházásait vizsgálta, amely során számos hiányosságot talált. A szociális szolgáltatásokba történő beruházások és célkitűzések ellenőrzése során pedig a szervezet a Cseh Munkaügyi és Szociális Minisztériumnak, a szociális szolgáltatásokhoz kapcsolódó beruházásokra szánt pénzeszköz-felhasználásának a szabályszerűségét értékelte. Lengyelország Számvevőszéke városi infrastruktúra és akadálymentes közlekedés témában folytatott ellenőrzéseket. A legfőbb lengyel ellenőrző intézmény véleménye szerint a beruházási területek előkészítésével kapcsolatos projektek megvalósítására szánt források szabályszerűen kerültek felhasználásra, a feltárt szabálytalanságok nagy része csak formai jellegű volt. A számvevőszék kiemelte, hogy a mozgássérült személyek akadálymentes közlekedését a helyi infrastrukturális befektetések nem biztosították az elvárható mértékben. Európa egyik leghosszabb kerékpárútja, a Green Velo fejlesztésére és fenntartására vonatkozó jelentés szerint pedig a beruházási folyamat túl hosszú, így a befejezési dátum betartása is veszélybe került. Szlovákia Számvevőszéke a beruházási projektek állami költségvetésből történő támogatását ellenőrizte, és megállapította, hogy azok átláthatósága és fenntarthatósága sem volt biztosított.

A Visegrádi Négyeken túl, érdemes messzebbre is kitekinteni, hiszen más európai országok ellenőrző intézményei is folytattak ellenőrzéseket a beruházások területén.

Belgium Számvevőszéke például az építési beruházások megvalósítására odaítélt közbeszerzésekhez kapcsolódó szerződéseket vizsgálta a 2019-2020 évekre vonatkozóan, Észtországban pedig az állami költségvetés kiadásainak és bevételeinek az ellenőrzése történt meg a helyi számvevőszék által.

Lettország Számvevőszéke a Lett Közlekedési Minisztérium számára, a COVID-19 járvány következményeinek kiküszöbölése érdekében elkülönített kiegészítő forrásokra vonatkozó kérelmeinek érvényességét, illetve azok felhasználását értékelte. A legnagyobb összegű forrásban a JSC Air Baltic Corporation (airBaltic) nemzeti légitársaság részesült, ugyanis a beruházásuk megvalósítása a számvevőszék véleménye szerint nemzeti érdek. Jelentésükben azt hangsúlyozták, hogy a légitársaság működésének részvényesi és kormányzati felügyeletének erősítése kiemelt jelentőségű lenne annak érdekében, hogy a beruházás öt-hat éven belül megtérülhessen.

Litvánia Számvevőszéke az önkormányzatoknak a COVID-19 járvány hatásainak enyhítésére és megelőzésére nyújtott állami kölcsönök ellenőrzése kapcsán állapította meg, hogy a litván önkormányzatok költségvetésére jelentős hatással volt a világjárvány, a pénzeszközök csökkentése pedig akadályozta a megkezdett vagy tervezett beruházási projektek megvalósítását.

A svéd számvevőszék a Svéd Közlekedési Hivatal beruházásaival kapcsolatban emelte ki, hogy a jelentős mértékű költségnövekedések ellenére a kormány csak ritkán vizsgálja felül beruházási döntéseit, illetve a költségek változásáról sem ad ki tájékoztatást sem a kormány, sem pedig a Közlekedési Hivatal. A nemzeti terv legutóbbi felülvizsgálatában szereplő 142 beruházási projekt esetében az átlagos költségnövekedés négy év alatt 39% volt. A svéd állam 20 milliárd svéd koronát fektetett be a regionális tömegközlekedés fejlesztésébe, továbbá vállalta a nagyvárosok tömegközlekedését érintő jelentős beruházások társ finanszírozását. Mindezek ellenére a beruházások nem járultak hozzá a felsőfokú végzettségűek számának növekedéséhez.

A beruházások ellenőrzésén Európán kívül is, a világ számos országában dolgoznak a számvevőszékek. Izrael Számvevőszéke jelenleg kormányzati társaságok, bejegyzett nagyvállalatok és helyi hatóságok pénzügyi befektetéseinek kezelését ellenőrzi. Peruban pedig a „Pasamayito” elnevezésű közúti munkálatok költségvetését vizsgálta a helyi számvevőszék, melynek kapcsán a költségek túllépésének kockázatát azonosította. A dél-amerikai országban az állami beruházások végrehajtásának mértéke jelenleg rendkívül alacsony, hiszen a költségvetés végrehajtása élvez prioritást. Ezzel azonban olyan fontos tényezők szorultak a háttérbe, mint a beruházások kivitelezése, minősége, valamint azok időszerűsége. Míg az anyagi források felhasználásra kerülnek, a munkálatok befejezése nem biztosított, a munkálatok újraindítására vonatkozóan pedig nincs nyomon követés.

A bemutatott ellenőrzések alapján látható, hogy a beruházások vonatkozásában nemzetközi szinten is gyakori jelenség a költségvetés, illetve a határidők utólagos, főként kedvezőtlen irányba történő módosulása. Természetesen ezek gyakran az időközben jelentkező magasabb mértékű inflációnak, vagy a hirtelen fellépő, váratlan, nehezen tervezhető helyzeteknek voltak köszönhetők. Mindezek alapján azonban egyértelműen levonható az a konklúzió, hogy a beruházások pontos megtervezése nem könnyű műfaj, sem hazai, sem pedig nemzetközi viszonylatban.