2022. január 26. 7:00

A Kínai–Pakisztáni Gazdasági Folyosó keretében megvalósuló kínai tőkebefektetés hatása a pakisztáni bankok teljesítményére

A tanulmány a Kínai–Pakisztáni Gazdasági Folyosó (KPGF) keretében megvalósuló közvetlen kínai tőkeberuházások és a pakisztáni kereskedelmi bankok teljesítménye közötti kapcsolat empirikus vizsgálatára vállalkozik, rávilágítva a meglévő szakirodalomban feltáratlan területre. Paneladatokat gyűjtöttünk a Pakisztáni Állami Banktól a kereskedelmi bankokról a 2009 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan, különböző ökonometrikus technikákat alkalmaztunk, köztük a véletlen és a szisztematikus komponensekből álló általánosított momentumok módszerét (Sys-GMM). A közvetlen kínai tőkebefektetések és a bankok teljesítménye közötti kapcsolat elemzése érdekében külön vizsgáltuk a KPGF előtti (2009–2013) és az utáni (2014–2020) időszakot. Az eredmények azt mutatják, hogy a közvetlen kínai tőkebefektetések összességében jelentős pozitív hatást gyakoroltak a pakisztáni bankok teljesítményére, elsősorban a KPGF előtti mintákban, miközben a KPGF utáni mintákban nem volt jelentős ez a hatás. A kontrollváltozók tekintetében találtunk bizonyos eltéréseket előjelekben és jelentőségben a különböző banki teljesítmények mérésekor és a három mintában. A tanulmány hiánypótló eredménye rendkívül fontos általában véve a fejlődő országok és konkrétan Pakisztán döntéshozói számára. (Pénzügyi Szemle 2021/4.)

Sabeeh Ullah - Zia Muhammad - Rauf Gul

Ez a tanulmány a KPGF keretében megvalósuló közvetlen kínai tőkebefektetéseknek a pakisztáni bankok teljesítményére gyakorolt hatásának vizsgálatára vállalkozott. A kívánt célok elérése érdekében a Pakisztáni Állami Banktól kikértük a kereskedelmi bankoknak a 2009-től 2020-ig tartó időszakra vonatkozó paneladatait. Az eredmények becslésére különféle ökonometrikus technikákat alkalmaztunk. A KPGF keretében megvalósuló közvetlen kínai tőkebefektetések által a bankok teljesítményére gyakorolt hatás pontos értékelése érdekében külön elemeztük a KPGF előtti (2009–2013), valamint a KPGF utáni időszakot (2014–2020). Az eredmények azt mutatják, hogy a közvetlen kínai tőkebefektetések jelentős pozitív hatást gyakoroltak a pakisztáni bankok teljesítményére összességében is és a KPGF előtti mintákban is, miközben a KPGF utáni mintákban nem volt jelentős ez a hatás.

A kontrollváltozók esetében a BAGE pozitívan hat a bankok teljesítményére a teljes mintában, miközben a BSIZE szintén pozitív hatást gyakorol a bankok teljesítményére a három mintában. Megalapozottság tekintetében a KPGF és a banki teljesítmény közötti kapcsolat konkrétan alátámasztja a korábbi eredményeket mindhárom mintában. Az ellenőrző változók tekintetében azonban találtunk eltéréseket a különböző banki teljesítménymérésekben és a három mintában. A különböző banki teljesítményközvetítőkben a változók egységességének hiánya szintén evidens a korábbi tudományos irodalomból.

Az eredményeink számos fontos szempontot és ajánlást foglalnak magukban a pakisztáni kormány és a döntéshozók számára. A pakisztáni kormánynak először is olyan politikákat kell kidolgoznia, amelyeken keresztül a közvetlen kínai tőkebefektetések folyamatosan növekvő beáramlása a KPGF infrastruktúraprojektek formájában kezelhető lesz a munkahelyteremtéshez, az infrastruktúra fejlesztéséhez, az inflációs ráták ellenőrzés alatt tartásához, az éves GDP növeléséhez stb. Másodszor, a pakisztáni kormánynak a közvetlen kínai tőkebefektetésekre kell összpontosítania, és komoly reformokat kell végrehajtania olyan erős elkötelezettséggel és világos célokkal, amelyek segítségével a pakisztáni helyi vállalkozások enyhíteni tudják a banki finanszírozási problémáikat. Harmadszor, a KPGF utáni időszakban a jelen tanulmány negatív hatása az lehet, hogy csökken a bankok által finanszírozott új projektek aránya Pakisztánban. Ennek az az oka, hogy a kereskedelmi bankok egyre inkább segítik a meglévő üzleteket a műveletek finanszírozásával, viszont új projektekre nem fordítanak jelentős összegeket.

Ez az eredmény vonzó lehet a banki ágazatok felső vezetőinek, mivel értékes know-how-t valósíthatnak meg, és olyan politikákat, amelyeken keresztül a banki rendszer részesedhetne a KPGF-projekt előnyeiből. Végezetül Pakisztánnak ki kell fejlesztenie egy magatartási kódexet közvetlen külföldi tőkebefektetésekhez, hogy csökkentsék a korlátozó üzleti gyakorlatokat, korlátozzák a nyereség Pakisztánból történő kivitelét, részvényesi vagyont hozzanak létre a banki szektor nyereségességének növelésével, és biztosítsák, hogy a nyereség jelentős részét ismét befektessék a pakisztáni gazdaságba.



Sabeeh Ullah a The University of Agriculture egyetemi adjunktusa, Zia Muhammad a The University of Agriculture munkatársa, Rauf Gul a The University of Agriculture munkatársa

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.