2021. október 21. 13:00

A költségvetési politika 2020-ban erősítette a gazdaság ellenálló-képességét

2020-ban a COVID-19 járvány alapvetően megváltoztatta a költségvetési törvényben rögzített célokat, valamint a bevételi és kiadási előirányzatok alakulását. Elsődleges céllá vált az emberek életének és egészségének védelme. A járvány hatására bekövetkező gazdasági visszaesést a munkahelyek védelmét szolgáló intézkedésekkel, a beruházások ösztönzésével kellett mérsékelni. Ez szükségessé tette az egyensúlyi célok, és az államadósság mutató folyamatos javításának átmeneti feladását. Az intézkedések eredményeként a GDP és a foglalkoztatottság csökkenésének mértéke kisebb volt az Európai Unió tagországainak átlagánál.

Erdélyi Attila -  dr. Pulay Gyula

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Országgyűlés legfőbb pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve. Egyik fő feladata ellenőrizni a zárszámadást, azaz a Kormánynak a központi költségvetésről szóló beszámolóját, amelyet a Kormány a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat formájában terjeszt be az Országgyűlésnek. Az ÁSZ a zárszámadás ellenőrzési jelentésével együtt hagyományosan egy elemzést is benyújt az Országgyűlés részére, amelyben bemutatja az adott év költségvetési folyamatainak makrogazdasági összefüggéseit. A jelen cikk a 2020. évi folyamatokat értékelő, az ÁSZ honlapján elérhető elemzésben megfogalmazott néhány fontos összefüggést, következtetés emeli ki.   

A COVID-19 járvány hazai megjelenése előtt Magyarországon a makrogazdasági és költségvetési folyamatok kedvezően alakultak:

  • a bruttó hazai termék (GDP) reálértéke 2013-2019 között minden évben növekedett,
  • a GDP arányos költségvetési hiány 2012-től 3 százalék alá csökkent, teljesítve az Európai Unió által meghatározott követelményt (maastrichti kritériumot),
  • a GDP arányos államadósság a 2011. évi 80,4%-ról 2019-re 64,2%-ra csökkent. 

Így a koronavírus-járvány 2020. márciusi berobbanása egy évek óta bővülő, erős fundamentumokkal rendelkező nemzetgazdaságra gyakorolt sokkszerű negatív hatást idézett elő. A járvány erőteljes gazdasági visszaesést okozott, amelynek következményeként hazánkban a 2020. évi GDP az előző évhez képest reálértékben 4,7%-kal visszaesett. Ugyanakkor ez a mérték a stabil fundamentumoknak, valamint az év közben meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az uniós átlagnál (-5,9%) több mint 1 százalékponttal kedvezőbb. 

A pandémia idején az elsődleges állami célkitűzés nem lehetett más, mint az emberéletek védelme, a vírus terjedésének fékezése. Emellett a költségvetési politika kiemelkedően fontos feladata volt a gazdaság és a munkahelyek védelme, a járvány negatív gazdasági és társadalmi hatásainak tompítása. E célok megvalósításának finanszírozása érdekében a Kormány – élve a veszélyhelyzetben kapott jogkörével – a költségvetésben létrehozta a Járvány Elleni Védekezési Alapot (JEVA) és a Gazdaságvédelmi Alapot (GVA). 

A JEVA 945,5 Mrd Ft összegű felhasználásának témakörönként megoszlását az 1. ábra mutatja be.

abra_1

 
A 2020. évben a GVA-ból kormányhatározatok alapján 4 030,7 Mrd Ft került felhasználásra az 1. táblázatban felsorolt célok érdekében. 

abra_2


A táblázatból is látható, hogy a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatások enyhítése érdekében a Kormány kínálatösztönző válságkezelési gazdaságpolitikát alkalmazott, amellyel a gazdasági visszaesést kívánta fékezni, illetve a gazdaság talpra állását minél előbb elérni. E politika eredményeképpen hazánkban a beruházási ráta még a kedvezőtlen makrogazdasági környezet ellenére is – mérsékelten ugyan, de – növekedni tudott. A beruházási ráta javuló tendenciájához leginkább a költségvetési szektor beruházásainak 2020. IV. negyedévi növekedése (lásd a 2. ábrát), valamint a lakásberuházások dinamikus emelkedése járult hozzá.

abra_3


Kiemelendő továbbá a munkahelymegtartó és munkahelyteremtő állami szerepvállalás, amely többek között adókönnyítések és adóelengedések, valamint a tudást és technológiát fejlesztő célzott támogatásokon keresztül valósult meg. A válságkezelés következtében a 2020. II. negyedévi mélypontot követően év végére javultak a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok. Az intézkedések eredményessége nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó, hiszen hazánkban 2020-ban a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája 2019-hez képest 0,4 százalékponttal kisebb mértékben mérséklődött, mint az EU tagországok átlaga. 

A gazdaságvédelmi intézkedések között a fejlesztési-felhalmozási jellegű programok és kiadások kaptak prioritást, amit a 2. táblázat adatai szemléletesen tükröznek. Látható, hogy az államháztartás központi alrendszerének az eredetileg tervezetthez képest közel 5 000 Mrd Ft-tal nagyobb hiányból 4 200 Mrd Ft túllépés a hazai felhalmozási költségvetésben alakult ki, míg a működési költségvetés 584,6 Mrd Ft összegű hiánya a teljes hiány alig több mint 10 százalékát tette ki. 

abra_4


A kormányzati intézkedések jelentősen befolyásolták az előirányzott költségvetési bevételek és kiadások teljesülését. Az adó- és járulékbevétel-kiesést mérsékelte a járvány miatti többletkiadások részbeni finanszírozása céljából bevezetett kiskereskedelmi különadó, valamint a hitelintézetekre kivetett járványügyi különadó.

Az uniós források hazai költségvetésből történő megelőlegezése a korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is folytatódott, így a fejlesztések ugyan gyorsabban és akadályoktól mentesebben valósulhattak meg, azonban az uniós források terhére tervezett fejlesztésekhez nyújtott költségvetési támogatások növelő tényezőként hatottak a költségvetési hiányra és az államadósságra. 

Az elmaradt költségvetési bevételeket, valamint a megnövekedett kiadásokat nem fedezték a pótlólagos bevételek, illetve belső átcsoportosítások, amelynek következtében az államháztartás központi alrendszere 5 311,3 Mrd Ft összegű (GDP 11,1%-a) pénzforgalmi deficittel zárta a 2020. évet. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény (Stabilitási törvény) szerinti államadósság értéke 2020. december 31-én a GDP 77,2%-át tette ki, ami a 2019. évi 64,2%-os értékhez képest 13,0 százalékpontos növekedést jelent. Az Alaptörvényben és a Stabilitási törvényben foglalt szabályok szerint a GDP reálértékének csökkenése esetén az államadósság-mutató csökkentésének kötelezettsége 2020-ban nem állt fenn. Ez mozgásteret adott a gazdaság ellenálló-képességét (rezilienciáját) erősítő költségvetési politika megvalósításához.

A kormányzati szektor 2020. év végi uniós módszertan (ESA) szerint számított hiánya 5,1 százalékponttal meghaladta a GDP arányos hiány 3%-os maastrichti kritériumát. Ez azonban nem eredményezett jogsértő helyzetet, mivel e szabályok alkalmazásának kötelezettsége a járványra tekintettel felfüggesztésre került. A kormányzati szektor uniós módszertan szerinti konszolidált bruttó adóssága 2020. év végén (folyóáron 38 417,6 Mrd Ft) a GDP 80,1%-át tette ki. 

Összefoglalásként azt emelhetjük ki, hogy a 2020-ban berobbant koronavírus-járvány okozta válság idején hazánkban nagy teret kapott az aktív, gazdasági szereplőkkel együttműködésre törekvő és ösztönző állami szerepvállalás. A 2020. évben a reziliens fiskális politika leginkább a társadalom, az egészségügy és a gazdaság ellenálló képességének erősítését szolgálta a járvány negatív hatásaival szemben. Következésképpen a 2020. évben a költségvetési egyensúly megőrzésére való törekvésnek kifejezetten káros következményei lettek volna. 

Erdélyi Attila az Állami Számvevőszék projektvezetője,  dr. Pulay Gyula az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője

Irodalomjegyzék:

1.     Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

2.     2019. évi LXXI. törvény Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről

3.     T/17188. számú törvényjavaslat a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény végrehajtásáról

4.     Állami Számvevőszék (2021): Elemzés a 2020. II. féléves költségvetési folyamatokról 

5.     Állami Számvevőszék: Elemzés a 2020. II. féléves költségvetési folyamatokról, 2021. május, 

6.     Állami Számvevőszék: Elemzés A koronavírus-járványt követő gazdasági újraindulás: közpénzügyi hatások, 2021. június, 

7.     Állami Számvevőszék: Vélemény Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról 2019., 

8.  Állami Számvevőszék: Elemzés a 2020. évi költségvetési folyamatok makrogazdasági összefüggéseiről a 2020. évi zárszámadás ellenőrzéséhez kapcsolódóan