2021. június 08. 17:00

A koronavírus-járványt követő gazdasági újraindulás: közpénzügyi hatások 

A további gazdasági élénkítés érdekében rugalmasan használható eszközökre van szükség és fontos, hogy a gazdaság újraindulását ösztönző politika a külső egyensúly szempontjait is tartsa szem előtt – erre hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék elemzése, amelynek témája a COVID-19 világjárványt követő gazdasági újraindulás a közpénzügyi hatások tükrében.


Dr. Benedek Mária - Dr. Vargha Bálint Tamás


Makrogazdasági folyamatok és kilátások a járvány után

Az elemzők rámutatnak: 2021 és 2023 között a nemzetközi és hazai szervezetek egyaránt a globális és a magyar gazdaság növekedését prognosztizálják. A lakosság átoltottsága lehetővé teszi a gazdaság működését fékező korlátozások fokozatos megszüntetését, miközben a világ jegybankjai mindezidáig laza monetáris politikával támogatták a kormányok fiskális élénkítő intézkedéseit.

abra_0608_1_600


Ugyanakkor a szűk kínálati keresztmetszetek, az újraindulást követően a megtakarítások gyors ütemben történő fogyasztássá alakulása, a világkereskedelemben újra megjelenő protekcionista politikák, a nyersanyagárak alakulása összességében inflációs hatást valószínűsítenek – hívja fel a figyelmet az ÁSZ elemzése.  Kérdés, hogy az emelkedő inflációt milyen ütemben reagálják le a jegybankok, miközben azok mozgásterét egy „árfolyamháborús” helyzet is korlátozhatja.  

A magyar gazdaság nemzetközi beágyazottságának szerkezetéből következően több évtizede újra és újra a felszínre kerül az az ellentmondás, hogy a fogyasztás- és a bruttó állóeszköz-felhalmozás dinamikus növekedése esetén romolhat a külkereskedelmi- és a fizetési mérleg egyensúlya. Ez egy gyors, spontán gazdasági „felpattanás” és az erőteljes kormányzati költekezés egymásra épülése esetén a jelenlegi helyzetben is veszély. Éppen ezért fontos, hogy a gazdaság újraindulását ösztönző politika a külső egyensúly szempontjait is tartsa szem előtt – figyelmeztetnek az ÁSZ elemzői.

A pozitív kilátások mellett a bizonytalanság továbbra is jelen van, hiszen a szolgáltató szektor olyan mértékű visszaesésére, mint, amilyet a járvány okozta válsághelyzet előidézett, nincs történeti tapasztalatunk, így az újraindulás forgatókönyve is ismeretlen. Arra is fel kell készülni, hogy a kilábalás üteme elmarad a várttól, így szükség van a további gazdasági élénkítés érdekében flexibilis módon alkalmazható eszközökre. 

Mint minden válságot követő kilábalás után, a gazdaság ezúttal sem tér vissza egy elképzelt, „mi lenne, ha nem lett volna válság” állapothoz. Az újraindítás világszerte szektorális átrendeződést, a globális termelési láncok és a gazdaság egészének újrakonfigurációját hozza el. Fontos, hogy a magyar gazdaság egy olyan modernizációs lépéssorozattal kerekedjen felül a válság támasztotta kihívásokon, amely képes a fenntartható növekedés biztosítására. Mindezek alapján az ÁSZ elemzői az alábbi táblázatban foglalták össze a gazdaság újraindulására ható legfontosabb lehetőségeket és kockázatokat.

abra_0608_2_600


Költségvetési hiány és adósságfinanszírozás a járvány után

Az elemzés második részében az ÁSZ szakértői leszögezik: a válság során a költségvetések rezilienciáját, rugalmas ellenálló képességét biztosító elsődleges cél a gazdaság újraindítását szolgáló intézkedésekhez szükséges források biztosítása. A gazdaság védelme új paradigmát jelent az államháztartási fegyelem szempontjából és fontos ilyen helyzetben a költségvetés fenntarthatóságának követelményét is újólag megfogalmazni. A költségvetés tipikusan egy évre szóló pénzügyi terv, a fenntarthatóság viszont egy hosszabb időtávra értelmezhető fogalom – emlékeztetnek az ÁSZ elemzői – tehát a fenntartható költségvetés az államadósság folyamatos finanszírozhatósága mellett olyan költségvetések sorozatát jelenti, amelyek fedezetet nyújtanak a jelen generációk közjavak iránti szükségleteinek kielégítéséhez, és egyúttal növelik a jövő generációk képességét és lehetőségét saját jövőbeni szükségleteik kielégítéséhez.

Magyarország 2012. és 2019. között a GDP-arányos államadósság mérséklésében látványos eredményeket ért el, ugyanakkor a járvány és az arra adott költségvetési válasz világszerte, így Magyarországon is növelte a hiányt, ezen keresztül az államadósságot. 

A Kormány és a nemzetközi szervezetek 2020-hoz képest csökkenő, bár a maastrichti 3 százalékos célértéket meghaladó hiánnyal számolnak a 2021., 2022. és 2023. évekre, így a hiány és az államadósság is fenntartható módon alakulhat – szögezik le az elemzők. A tervezett költségvetési hiány 2020-hoz képesti mérséklődése már elegendő ahhoz, hogy az államadósság-mutató ismét csökkenjen és a GDP 80 százaléka alá kerüljön. Ez azért fontos, mert a fegyelmezett hiánycsökkentésnek üzenet értéke van: bizalmat teremt és olcsóbbá teszi az államadósság finanszírozását. Ugyanakkor a globális fellendülés esetlegesen lassabb üteme veszélyeztetheti a hiánycél teljesítését – állapítják meg az ÁSZ elemzői.

Az elemzők rámutatnak: az államadósság finanszírozásának külső feltételei a jegybankok által alkalmazott monetáris lazítás nyomán, a világgazdaságban jelentkező pénzbőségnek köszönhetően jelenleg adottak, de ezt kedvezőtlenül befolyásolhatja, ha az inflációs várakozásokat emelkedő kamatszínvonal követi. Az államadósság finanszírozásában a lakossági részarány továbbra is növekvő szerepet játszhat, ugyanakkor a fogyasztás dinamikus bővülése és az infláció esetleges felgyorsulása kedvezőtlenül befolyásolja a háztartások megtakarítási képességét.

A devizaadósság részaránya a következő években tovább csökkenhet, amely mérsékli a finanszírozási kockázatokat. Az adósság megújítási kockázata is mérséklődött, mind a lakossági, mind a hazai és külföldi intézményi befektetők egyre inkább a hosszú lejáratú állampapírokat keresik. A Költségvetési Tanács is kiemelte, hogy stabil finanszírozási helyzetet az adósságfinanszírozás kezelés a devizaarány alacsony szinten tartásával, a hazai szereplők arányának növelésével, valamint az állampapírok átlagos futamidejének növelésével kívánja megőrizni – hangsúlyozzák az elemzők.

A gazdaság védelmét és újraindítását szolgáló intézkedések a járvány után

Magyarországon a járvány megjelenést követően a gazdaság védelme és újraindítása érdekében hozott intézkedések sikeresen őrizték meg a gazdasági kapacitásokat és megteremtették a növekedés alapvető feltételeit – szögezik le az ÁSZ elemzői. A válság által leginkább sújtott szektorok jelentős adókönnyítésekben részesültek, kiemelt cél volt a kapacitások és a munkahelyek megőrzése. Magyarország a foglalkoztatás mélypontján a várakozásoknál kedvezőbb, 4. legjobb munkanélküliségi rátával rendelkezett az Európai Unióban, amely alátámasztja az intézkedések eredményességét. A háztartások pénzügyi vagyona a fogyasztás visszafogása és a gazdaságvédelmi intézkedések nyomán is nőtt a járvány időszaka alatt.

abra_0608_3_nagy


A Gazdaság-újraindítási Akcióterv a 2021. évre 6 172,4 milliárd forint forrást tervez biztosítani, míg a Gazdaság-Újraindítási Akcióterv keretében 2022-ben összesen 7308 milliárd forint áll majd rendelkezésre, amely a jövő évi GDP 13 százaléka. 2021-ben és 2022-ben összesen mintegy kilencszáz milliárd forint új uniós transzfer is elérhető a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében.  

abra_0608_4


A 2021 és 2022-es évek költségvetésében az újraéledő lakossági fogyasztással és az újrainduló magánberuházásokkal egy időben jelennek meg jelentős súllyal az állami beruházások, kérdés, hogy a dinamikus beruházási politika túlfűtheti-e a gazdaságot, különösen az építőiparban.  A 2022-es költségvetésben megjelenő adókönnyítést szolgáló lépések ismét középpontba állítják a válság hatására megtorpant gazdaságfehéredést.

A gazdaságvédelmi és gazdaság-újraindítási intézkedések és azok közpénzügyi összefüggéseinek áttekintését adó táblázat itt érhető el.

Az Állami Számvevőszék teljes elemzése itt érhető el.