2021. október 15. 8:00

A közélet tisztaságát támogató, tudományosan megalapozott mérésekre van szükség

„Integritásmenedzsment – kihívások és feladatok a közszféra számára” címmel rendezett szakmai napot 2021. október 13-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). Az eseményen az Állami Számvevőszék munkatársai is részt vettek, előadást tartottak. A legfőbb hazai ellenőrző intézmény képviseletében felszólaló vezetők kiemelték: olyan tudományosan megalapozott mérőrendszerre van szükség mely alkalmas tudományosan megalapozott következtetések levonására, diagnózist felállítására, ezáltal hatékony eszközként szolgálhatnak a megfelelő szakpolitikai döntések meghozatalához. Az ÁSZ ismertette továbbá a köztulajdonú gazdasági társaságok belső kontrollrendszerét megerősítő törvénymódosítást és az azt megalapozó felmérési tapasztalatokat.

Németh Erzsébet - Pulay Gyula

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elkötelezett a közélet tisztaságát támogató, tudományosan megalapozott mérések végzése iránt, ezért iránymutatásaival támogatja a hazai korrupciós helyzet valóságának megfelelő értékelésére alkalmas mérési rendszer kialakítását. A hazai legfőbb ellenőrző intézmény az Országgyűlés felkérésére, a kormányzattal, közintézményekkel, alkotmányos szervekkel, valamint felsőoktatási intézményekkel együttműködve több mint egy évtizede törekszik a közszféra integritásának, integritásirányítási rendszerének erősítése, illetve a korrupciós kockázatok csökkentése és a jelenségek okainak tudományos feltárása érdekében.
 

belso_1

Fotó: Szilágyi Dénes

A szakmai nap a „Kapacitásfejlesztés és szemléletformálás a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzése érdekében” című a KÖFOP-2.2.3-VEKOP-16-2016-00001 projekt részeként valósult meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében. Célja hogy a résztvevők számára tájékoztatást nyújtson a KÖFOP projekthez kapcsolódó fejlesztésekről és legújabb szakmai eredményekről, valamint szakmai segítséget és támogatást nyújtson a közszféra integritásirányítási rendszereinek fejlesztéséhez.

Az eseményt Kis Norbert, az NKE Fejlesztési rektorhelyettese nyitotta meg. Felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy célszerű tágabban megrajzolni a közszolgálati etika hatáskörét, amely nemcsak a kinevezett, hanem a választott, közfeladatot ellátó tisztviselőkre is vonatkozna, magyarán „egységes közszolgálati etikára van szükség”.  

Az ÁSZ képviseletében felszólaló Németh Erzsébet felügyeleti vezető előadása kezdetén arra hívta fel a figyelmet, hogy a korrupció - rejtőzködő természetéből fakadóan - nehezen mérhető. A korrupciós percepció pedig nem egyenlő magával a korrupcióval. Az ÁSZ felügyeleti vezetője kiemelte, hogy a módszertanilag nem kellőképpen megalapozott mérések és az így kialakított rangsorok,  legalább olyan gazdasági kockázatot jelentenek, mint maga a korrupció. Az így kapott, nem kellően megalapozott eredmények politikai célú felhasználásra pedig egyáltalán nem tekinthető etikusnak, sőt alkalmasak adott ország hátrányos megkülönböztetésére, dehonesztálására, a kormányzatokban, nemzetközi szervezetekben vetett bizalom aláásására is.

Az ÁSZ felügyeleti vezetője előadásában ezt követően bemutatta a legismertebb korrupciós percepciós index számításának módszertani megfelelőségének vizsgálata során nyert elemzési eredményeket. Németh Erzsébet hangsúlyozta, hogy a korrupciós mérésekkel szemben a nemzetközi szakirodalomban megfogalmazott legfontosabb kritikák is rávilágítanak arra, hogy a legtöbb esetben nem biztosított a korrupciós méréseket kibocsátó szervezetek függetlensége, a felhasznált adatforrások és az alkalmazott módszertan transzparenciája. Mindezekből következően, valamint a válaszadói csoport nem megfelelő összeállítása, az adatforrások és a felhasznált indexek országonként eltérő mennyisége, valamint összesítésének hiányosságai miatt – módszertani megalapozottság hiányában – az eredmények nem alkalmasak az egyes országok összehasonlítására, tudományos következtetések levonására, de még olyan diagnózist sem állítanak fel a vizsgált jelenséggel kapcsolatban, amely hatékony eszközként szolgálhatna a megfelelő szakpolitikai döntések meghozatalához.

belso_2

Fotó: Szilágyi Dénes

Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető előadásában arról számolt be, hogy a köztulajdonú gazdasági társaságok belső kontrollrendszerét megerősítő törvénymódosítást az Állami Számvevőszék integritás felmérése alapozta meg. A többségi állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok körében 2016 és 2018 között évente végzett kérdőíves felmérések ugyanis feltárták, hogy a magas korrupciós kockázatokkal rendelkező gazdasági társaságok mintegy fele nem épített ki ezzel arányos integritási kontrollrendszert. Az ÁSZ javasolta a legfontosabb kontrollok alkalmazásának jogszabályi előírását. Pulay Gyula elmondta, hogy az új szabályozást kezdeményező ÁSZ, az új jogszabályok szerinti működés elősegítésében is szerepet vállalt, és ún. monitoring típusú ellenőrzéssel mozdítja elő, hogy a köztulajdonú gazdasági társaságok jól működő integritási kontrollokat építsenek ki. Több száz köztulajdonú gazdasági társaság integritásának egyidejű ellenőrzésével az ÁSZ célja nem a hibakeresés, hanem az, hogy a feltárt hiányosságok megszüntetésével a társaságok megerősítsék a korrupciós kockázatokkal szembeni ellenálló-képességüket.

A szakmai napon mindezek mellett szó esett a 2012-ben létrehozott Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) munkájáról is. Az MKK elnöke, Palich Etelka felszólalásában kiemelte: az MKK számára kiemelten fontos a közszolgálati etika szabályai, emelyeket tagjaik hivatásuk gyakorlása során messzemenően betartanak. Köszönhetően ennek is a közszolgálatban elismert az MKK tevékenysége – mondta az elnök”

Az eseményen a 2020-2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia, valamint az ahhoz kapcsolódó intézkedési terv elfogadásáról is szót ejtettek. Klotz Péter, a projekt szakmai vezető helyettese a feladatok kapcsán elmondta: a belügyminiszter - a feladat – és hatáskörrel rendelkező miniszterek bevonásával – az NKE közreműködésével a korrupciós és integritási kockázatokkal fokozottan érintett álláshelyek és munkakörök feltérképezése érdekében létrehoz egy online adatgyűjtési felületet. Emellett adatfelmérést végez az államigazgatási szervek körében, ezeket elemzi és alkalmassá teszi a Nemzeti Védelmi Szolgálat központi kockázatelemzési szakrendszerét az adatok kezelésére.

Forrás: Állami Számvevőszék, Nemzeti Közszolgálati Egyetem „Egységes közszolgálati etikára van szükség”

Németh Erzsébet a Pénzügyi Szemle közpénzügyi folyóirat felelős szerkesztője, Pulay Gyula az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője