2021. június 28. 7:00

A magyar középiskolások pénzügyi kultúrájának vizsgálata az elmúlt 10 évben Econventio-teszt alapján

Az Econventio Egyesület a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karával 2011 óta fejleszti a középiskolások pénzügyi kultúráját. Tanulmányunkban az elmúlt 10 év felméréseinek főbb megállapításait foglaljuk össze, amely összesen 110 ezer tesztkitöltésre épül. Felméréseink szerint a középiskolások kevés és felületes pénzügyi ismerettel rendelkeznek. Az életkor, a tapasztalatok növekedésével a pénzügyi tudásszint nő, különösen a munkaerőpiaci, hitelezési, biztosítási kérdések esetén, ugyanakkor a felnőtteknek és a középiskolásoknak is ugyanazok a kérdéskörök jelentenek nagyobb nehézséget: százalékszámítás, a kamatos kamat számítása, a legalább, legfeljebb kifejezések kezelése, különböző ajánlatok összehasonlítása. (Pénzügyi Szemle 2021/2.)

Tanulmányunk célja az volt, hogy összefoglaljuk az Econventio-teszt elmúlt 10 évének főbb eredményeit is megállapításait. Az eredményeink azt mutatják, a fiatalok nem feltétlen vannak tisztában az őket körülvevő világ folyamataival, és a nemzetközi eredményekhez hasonlóan a magyar középiskolások (közülük is kifejezetten a szakiskolai és szakközépiskolai oktatásban résztvevők) pénzügyi tudása rendkívül alacsony, minden évben elmaradt a felnőtt lakosság pénzügyi tudásától. A digitális pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos attitűdjeik és magatartásuk összhangban áll az irodalomban leírtakkal.

A pénzügyi tudás kapcsolatban áll az öngondoskodásról alkotott véleménnyel. Azok pénzügyi tudásszintje magasabb, akik hosszabb távon gondolkodnak, akik korábban kezdenek nyugdíjas éveikre megtakarítani. A nemzetközi vizsgálatokhoz hasonló eredményre jutottunk abban, hogy a középiskolások pénzügyek iránt tanúsított hozzáállása szignifikáns kapcsolatban áll a pénzügyi tudásszintjükkel, ezzel is igazolva, hogy nemcsak tudást, de attitűdöt is fejleszteni kell. Azok, akiket nem érdekelnek a pénzügyi hírek, alacsonyabb pénzügyi tudással rendelkeznek, ami szintén alátámasztja azt, hogy nemcsak pénzügyi ismeretek átadására van szükség, hanem azok fontosságának hangsúlyozása, az érdeklődés felkeltése is kiemelt jelentőségű lehet.

Az elmúlt 10 év eredményei szerint a középiskolások pénzügyi ismereteiket legfőképpen az otthonlátottakból merítik. Ezután következik az iskola és az internet. Gazdasági képzések esetén, felsőbb évfolyamokon nő azok aránya, akik az iskolában szerzett tudásukat próbálják meg pénzügyeik során felhasználni. Ugyanakkor, évfolyamtól függetlenül a nem gazdasági képzésekre járók csupán 10 százaléka próbálja az iskolában tanultakat pénzügyei során alkalmazni. Az otthoni hibás mintázat követése megmutatkozik a teszteredményekben: a pénzügyi tudásteszten azok teljesítenek jobban, akik az iskolában tanultakra próbálnak hagyatkozni. Mind a gazdasági, mind a nem gazdasági képzésben tanulók tudásszintjét vizsgálva elmondható, hogy a hétköznapi, gyakorlati kérdések tekintetében nincs jelentős különbség a két csoport között, ugyanakkor minél magasabb évfolyamot vizsgálunk, a két csoport elméleti tudásszintje között nyílik az olló. Középfokú oktatási szinten megállapítható, hogy a szakiskolák tanulóinak pénzügyi tudásszintje leszakad a szakgimnáziumok és gimnáziumok tanulóinak tudásszintjétől. A szakiskolákban végzettek közül sokan szakmunkás vállalkozóként lakossági szolgáltatásokat fognak nyújtani, amelyhez kötődően ki kell tudniuk állítani egy számlát, azaz pénzügyi és vállalkozói ismeretekkel is kell, hogy rendelkezzenek. E szempontból különösen fontos a szakiskolákban tanulók leszakadásának csökkentése.

Az életkor előre haladtával, a gyakorlati tapasztalatok gyarapodásával a pénzügyi tudásszint nő. Ugyanazokat a pénzügyi kérdéseket a felnőttek nagyobb arányban válaszolják meg helyesen, mint a középiskolások, ugyanakkor a felnőttek és középiskolások esetében is ugyanazok a kérdések, ismeretkörök jelentenek nagyobb nehézséget. Emellett a nemzetközi eredményekkel összhangban problémát jelent a százalékszámítás, a kamatos kamat számítása, a legalább, legfeljebb kifejezések kezelése, különböző ajánlatok összehasonlítása.

A digitalizáció terjedésével egyre több elektronikus pénzügyi szolgáltatás érhető el, azonban ezek magasabb szintű, biztonságos használatához szükséges a pénzügyi tudatosság növelése. A pénzügyi adataink megszerzését célzó adathalász sms-ek, e-mailek és az Econventio-teszt egyik 2019-es eredménye, miszerint a középiskolások több mint fele nem tudta, hogy e-mailben nem kérhetnek el webáruházak bankkártyaadatokat, arra is rámutatnak, hogy az ismeretek mellett a digitális pénzügyi eszközök tudatos használatát is tanítani kell. A pénzügyi szolgáltatások, megoldások gyorsütemű fejlődése miatt, a jövőben olyan megoldásokkal is fogunk találkozni, amelyek ma még nem ismertek, a jelenlegi oktatásban, képzésekben nem jelennek meg. Emiatt a pénzügyi, gazdasági ismereteink folyamatos fejlesztése, illetve az erre való igényre nevelés is szükséges.

Összességében vizsgálataink alátámasztják a Pénzügyi Tudatosság Stratégia célkitűzéseinek szükségességét. Az elmúlt tíz év alapján megállapítható, hogy a gazdasági ismeretek oktatásának hatása van a diákok pénzügyi tudására, tudatosságára, ugyanakkor szükségét érezzük a pénzügyi gazdasági ismeretek gyakorlatias oktatásának, a tudás fejlesztése mellett a készségés attitűdelemek együttes fejlesztését. A mai komplex világban a különböző jártasságok (literacy), kompetenciák (pénzügyi, gazdasági, statisztikai, digitális stb.) együttes, komplex fejlesztésére van szükség.



Kovács Péter a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense, Kuruczleki Éva a Szegedi Tudományegyetem tanársegéde, Rácz Tamás Attila a Szegedi Tudományegyetem PhD-hallgatója, Lipták Lilla a Szegedi Tudományegyetem tanársegéde 

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.