2022. január 17. 7:00

A magyar megyék gazdasági fejlődési pályáinak összehasonlító vizsgálata

A szerzők jelen tanulmányukban a gazdasági fejlődés és a pályafüggőség rövid elmélettörténeti áttekintését követően 19 magyar megye és a főváros gazdasági fejlődését komplex index segítségével számszerűsítették, majd az index változását 1995–2019 között tekintették át. A tanulmány befejező részében elemzik az egyes fejlődési pályákban várható azonosságokat és különbségeket 2024-ig. A megyék eltérő fejlődési pályán mozogtak az elmúlt 25 évben, ez a tendencia érvényesül az előrejelzési időhorizont során is. A megyék fejlődési pályája, az időről időre jelentkező globális, makro- és helyi szintű sokkok miatt jobban megérezte a sokkokat, mint a fajlagos GDP-kibocsátás pályája. (Pénzügyi Szemle 2021/2. Különszám)

Kocziszky György - Szendi Dóra

A gazdasági növekedés elemzése mellett egyre nagyobb jelentősége van a komplex, holisztikus szemléletű területi elemzéseknek, amelyek az adott térség fejlettségi szintjét, illetve fejlődési pályáját állítják vizsgálódásaik középpontjába. A jövőbeni fejlődési pálya vizsgálatában fontos szerepe van az elmúlt évek (évtizedek) során lejátszódott eseményeknek.

A területi fejlettség, illetve fejlődési pálya vizsgálata, tendenciáinak meghatározása (javuló, stagnáló, romló) nem öncélú, mert a változás mértéke és iránya érdemben befolyásolja az érintett lakosság életminőségét.

Abra_belso


Tanulmányunkban hazánk megyéinek és Budapestnek a múltbeli (1995–2019) és lehetséges jövőbeni fejlődési pályáját vizsgáltuk 2020–2024 között. Ez jó példája annak, hogy az útfüggőség bizonyos tehetetlenséget, negatív bezártságot eredményezhet, amelyből az adott térség csak komoly erőfeszítések, társadalmi, gazdasági áldozatok árán képes kitörni. Modellünk egyetlen komplex, kompozit mutató, annak változása alapján értelmezi a területi fejlettséget, a fejlődési pályát. A területi fejlettségi indexet alkotó mutatók kiválasztása statisztikai megbízhatóságuk, és relevanciájuk alapján, önkorlátozó módon történt.

Elemzésünk során kísérletet tettünk a Covid–19-járvány (exogén sokknak) a megyék fejlődési pályájára gyakorolt hatásának becslésére. Ehhez a modellbe szakértői panelt építettünk be, amelynek alapján korrigáltuk a pálya lefutását.

Elemzésünk a következőket igazolja. 

A megyék eltérő fejlődési pályán mozogtak az elmúlt 25 évben, ez a tendencia érvényesül az előrejelzési időhorizont során is. A fejlődés tehát nem unilineáris a helyi és a térségi, valamint a makroszintű gazdaságitársadalmi tényezők eltérő kölcsönhatása miatt. A megyék fejlődési pályája, az időről időre jelentkező globális, makro- és helyi szintű traumák miatt jobban megérezte a sokkokat, mint a fajlagos GDP-kibocsátás pályája. Ez a hatás többnyire a komplex index összetettségéből vezethető le, mivel a sokkok hatására az egyes indikátorokban eltérő mértékben, és ütemben következnek be a változások (néhány esetben jelentősebb késleltetéssel). Az egy főre jutó GDP nagysága azokban a térségekben volt magas az elmúlt évtizedekben, amelyekben exportorientált ágazatok (gépipar, gépjárműipar) vannak.

A fejlődési pályák különbözőségeiben jelentős szerepe van a gazdaság- és társadalomtörténeti előzményeknek, a kulturális szokásoknak. Az állam által eszközölt területi forrásjuttatások a fejlettségbeli különbözőségeket mérsékelik.

A fejlődési ütem változása nem bízható kizárólag a piaci folyamatokra, a vonalas, a szociális és a környezetet érintő infrastrukturális beavatkozások esetében továbbra is kiemelkedő feladat hárul az államra.

A humán tényezők (iskolázottság, foglalkoztatottság) esetében kiemelkedően fontos szerepe van az értékrendnek. A statisztikák azt igazolják, hogy azokban a térségekben, ahol alacsony volt az iskolázottság ott az elmúlt években alacsony maradt ez a mutató, érdemi pozitív változással rövid távon sem lehet számolni.

Az elmúlt 10 évben a területi fejlettség vonatkozásában a vonalas infrastruktúra mennyiségi és minőségi javulása és a GDP növekedése hozott érdemi változást.



Kocziszky György a Miskolci Egyetem egyetemi tanára, Szendi Dóra a Miskolci Egyetem adjunktusa 

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.