Németh Márton
Korunk legégetőbb gazdasági kihívásai az energiaárak robbanásához kapcsolódnak, amely alapprobléma egyik lehetséges megoldására, a megújuló energiában rejlő lehetőségekre világít rá Németh Márton tanulmánya. Európa és Magyarország igencsak ambiciózus célszámokkal vág neki a karbonsemleges energiatermelés felfuttatásának, elég csak arra gondolni, hogy a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv szerint Magyarország villamosenergia-termelése 90 százalékban karbonsemleges lesz, és a napelemek beépített kapacitása 6400 MW-ra (csúcsteljesítménye megfelel 3 paksi erőműnek) növekszik 2030-ra.
A tanulmány sorra veszi a megújuló energiatermelési módokat – napelem, szélturbina, geotermikus és biomassza - és megbecsüli azok főbb gazdasági mutatóit. Megállapítja, hogy a leggazdaságosabban napelemekkel lehet villamos energiát előállítani, hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a piaci visszahatások, az erős időjárás-függőség és a hálózatbővítés szükségessége miatt egyrészt nem lehet kizárólag erre támaszkodni, másrészt gondoskodni kell az energia gazdaságos tárolásáról.
A gazdaságossági szempontokon túl a szerző felhívja a figyelmet a fenntarthatósági kockázatokra is. Rámutat például, hogy a szilícium alapanyagú cellák gyártása erősen környezetkárosító, amely környezeti ártalmak csökkentése érdekében a legfontosabb a napelemek újrahasznosításának megoldása. Ennek keretében javasolja, hogy a napelemek leszerelése csak jelentős teljesítménycsökkenés esetén legyen megengedett, továbbá a leszerelt modulok egy felújítást követően kerüljenek ismét kereskedelmi forgalomba.
A tanulmány a jelen piaci körülmények közt leggazdaságosabbnak bizonyuló zöldenergia, a napelemmel előállított energia legnagyobb gazdasági kihívását, a tárolást és annak lehetőségeit vizsgálja. A sokféle energiatárolási megoldás közül a jelenleg standardként kezelt szivattyús tározós erőművet, az akkumulátort, a zöldhidrogén-előállítást, illetve az olvadtsó-tárolót veszi górcső alá. Ahhoz, hogy e tárolási módszerek megtérülését vizsgálni tudja, a szerző egy számítógépes szimulátort készített, amely képes meghatározni a tárolók használatából eredő hozzávetőleges jövedelmet a volatilisen változó árak mellett.
A számítások azt mutatják, hogy a tározós erőművek építése gazdaságilag rentábilis, hozzátéve, hogy egy ilyen erőmű megtérülése a megújulók várható nagy részaránya, illetve a Paks 1. erőmű leállása esetén gyorsabb. Ezzel szemben az akkumulátorok beépítése pusztán energiatárolási (nem hálózatstabilizációs) céllal nem kifizetődő, mint ahogyan a jelenleg ígéretes hosszú távú megoldásként számontartott zöldhidrogén-előállítás sem az.
A Paks 2. atomerőmű hőtárolóval történő kiegészítése ugyanakkor egy olyan megoldás, ami a szerző szerint elvi síkon életképes és gazdaságilag javasolható, egyelőre azonban biztonsági és megvalósíthatósági tanulmányok nem támasztják alá a kivitelezhetőségét. A tárolási megoldásokban rejlő hosszú távú lehetőségek mellett a tanulmány záró gondolatként hangsúlyozza, hogy az első számú zöldenergia forrás, a napelem kapcsán fentebb már említett elosztóhálózatra terhelés problémáját a közeljövőben mindenképp orvosolni kell.
…
Németh Márton a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos munkatársa
...
A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.