2022. január 03. 8:00

A monetáris politika költségvetési hatásai (2007-2020) 

Domokos László, Pulay Gyula és Szikszainé Király Mária a Polgári Szemlében publikált tanulmányukban három számvevőszéki elemzés főbb következtetéseit felhasználva, a szakirodalom és a tényadatok alapján tekintik át, hogy a monetáris politika 2007 és 2020 között milyen hatást gyakorolt a költségvetési folyamatokra, és milyen tényezők, monetáris politikai döntések váltották ki e hatásokat. A tanulmány nem vállalkozik a kapcsolatrendszer teljes körű bemutatására, hanem annak feltárására szorítkozik, hogy a monetáris politikai intézkedések milyen pénzben mérhető hatást gyakoroltak a központi költségvetésre.

Domokos László – Pulay Gyula – Szikszainé Király Mária

A tanulmányban a szerzők a monetáris és a fiskális politikát két hegymászóhoz hasonlítják, akik ugyanarra a hegycsúcsra akarnak feljutni, de nem teljesen azonos ösvényen kapaszkodnak felfelé. A találó hasonlat mentén az olvasók megismerhetik a fiskális és monetáris politika együttműködésének lehetőségeit, a monetáris politika közvetlen költségvetési kockázatainak alakulását és az azt befolyásoló tényezőket, az MNB forrásszerkezetének vizsgált időszaki alakulását, az MNB eredményességére ható tényezőket, és az ezzel kapcsolatos költségvetési kockázatokat, a monetáris politikai közvetett költségvetési hatásait, továbbá a monetáris politika hatását az államadósság finanszírozási szerkezetére. 

A szerzők a tanulmányban leszögezik, hogy a monetáris politikának a törvényben meghatározott céljait kell követnie. Ennek során tett intézkedései hatással vannak a központi költségvetésre is. Közvetlen költségvetési kockázatot jelent, hogy ha a jegybank tartalékai kimerülnek, akkor a költségvetésnek térítési kötelezettsége keletkezik, a jegybank mérlegében keletkezett hiány megszüntetése érdekében. A monetáris politika közvetett pozitív hatásai elsősorban az államadósság finanszírozásának biztonságosabbá és olcsóbbá válásában mutatkozhatnak meg.
 

Abra_belso_1_600

A tanulmány ezen hatások elemzése során feltárja, hogy 2007 és 2012 között a monetáris politika költségvetési kockázatai felerősödtek. 2013-tól azonban a monetáris intézkedések nem okoztak közvetlen költségvetési kockázatot, sőt a jegybank osztalékot fizetett az államnak. Még kedvezőbbek voltak a monetáris politika közvetett költségvetési hatásai a 2013. évet követő időszakban, mivel hozzájárultak az államadósság kamatterheinek számottevő csökkenéséhez, és az államadósság finanszírozásában a hazai források arányának emelkedéséhez. 

A tanulmány elején elindított hegymászó hasonlatnál maradva a szerzők rámutatnak, hogy a 2013-tól kezdődően tapasztalt „derűs időjárás” 2020. év elején véget ért, az ezt követő nagy viharban a közös cél a visszaesés tompítása volt, amelyhez a monetáris politikai intézkedések hatékony segítséget nyújtottak. A járvány negatív hatásainak kezeléséhez szükséges hatalmas összegű kiadások következtében megbomlott költségvetési egyensúly helyreállítása a jövőben is a monetáris és a fiskális politika jó együttműködését igényli – húzzák alá záró gondolatként a tanulmány szerzői.



Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke, Pulay Gyula az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője, Szikszainé Király Mária az Állami Számvevőszék projektvezetője



A Polgári Szemlében publikált tanulmány teljes egészében ide kattintva olvasható