Piricz Noémi - Révész Balázs
Az energiaárak volatilitása és drasztikus emelkedése szükségessé teszi a villamos energia termelésének és felhasználásának optimalizálását. Ennek egy lehetséges módja a smart grid, azaz intelligens áramhálózat, mely egy alhálózatként működő, energiatermelő és tároló rendszer, a hálózaton belüli közvetlen felhasználók kiszolgálására optimalizálva. A smart grid villamos hálózat költséghatékonyan képes integrálni a hozzá csatlakozó összes felhasználó – termelők, fogyasztók – viselkedését és tevékenységét annak érdekében, hogy egy gazdaságos, hatékony és fenntartható energiarendszert biztosítson alacsony veszteséggel és magas energiaszinttel.
A tanulmány a szakirodalom áttekintését és a magyar smart gridek bemutatását követően a békéscsabai smart grid beruházást elemzi a résztvevők és a szakértők szemszögéből. A szerzők megvizsgálják a résztvevők motivációit, a közreműködők hálózatát, a tanulási folyamatokat és a működési kockázatokat.
A békéscsabai önkormányzat által a Modern Városok Program keretében megvalósított rendszer része egy 1,364 MWp teljesítményű napelemes erőmű, egy 2,4 MWh kapacitású akkumulátoros villamosenergia-tároló a hozzá kapcsolt fogyasztók okos hálózati végponti eszközeivel ellátva, valamint a rendszer optimális működését szolgáló okos hálózati központ. A projekt keretében sor került elektromos buszok beszerzésére és a városi létesítmények melegvíz-ellátását és fűtését ellátó geotermikus rendszer kialakítására is.
A beruházással kapcsolatos legfőbb következtetés az, hogy az intelligens hálózat projekt sikeres, elérte a megfogalmazott célokat, vagyis a hosszú távú költségcsökkentést és a városi intézmények energiaellátásának biztosítását. Fontos cél volt továbbá a településhez kötődő széndioxid-kibocsátás mértékének csökkentése is, ami a megújuló energiaforrásra építő smart grid rendszer segítségével megvalósult. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a projekt tervezésekor számolt megtérülési mutatók az azóta drasztikusan megugró energiaárak nyomán tovább javultak.
A tanulmány rámutat, hogy a komplex, minden tekintetben újszerű projekt számos tanulási lehetőséget és kényszert rejtett magában. Az előállított villamos energia hálózati tárolására nincs lehetőség, így a projekt során a résztvevőknek meg kellett tanulniuk, hogy miként lehet egy villamos erőművet beleilleszteni egy önkormányzati rendszerbe.
A szerzők kiemelik, hogy az önkormányzat az energiaválságból fakadó árváltozást látja a legnagyobb kockázatnak, ami ugyanakkor lehetőség is lehet a későbbiekben, mivel a jelenlegi fogyasztási szint mellett a város energiatöbblettel rendelkezik. A projekt újdonságjellegéből fakadóan kockázatot jelent, hogy sem a szabályozási környezet, sem a hatósági, illetve közműszolgáltatói eljárások nincsenek teljes körűen kidolgozva, kipróbálva egy ilyen méretű és komplexitású rendszer működtetéséhez. További kockázatot jelent az esetleges meghibásodások esetén az eszközök cseréje, az időközben fellépő piaci hiányok – globális chip és akkumulátor hiány –, a kompatibilitási kérdések, illetve az akkumulátorok fokozott tűzveszélyessége.
…
Piricz Noémi az Óbudai Egyetem habilitált egyetemi docense, Révész Balázs a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense
...
A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.