2021. július 26. 7:00

A munkaerő társadalmi állapotának fontossága

Az ember, mint munkaerő testi, szellemi épségének fontossága mérvadó a mai társadalomban, tekintve, hogy a születéskor várható élettartam is egyre jobban növekszik. A sport, az egészségmegőrzés és fejlesztés, a kultúra, a vallás és a hit, a közösségek megtartó ereje mind hatnak az emberre, mint munkaerőre, ezért szükséges költségvetési forrásokat biztosítani ezek fejlesztésére, a társadalmi állapot megőrzésének és fejlesztésének érdekében. 

A modern gazdaság egyik alapvetése, hogy a gazdaság értéket teremtsen, hozzáadott értéket termeljen. Nehéz ezt elképzelni a munkaerő aktív hozzájárulása nélkül, amiben fontos, hogy mind fizikailag, mind szellemileg fenntartsuk fejlődésüket és lehetőségeket teremtsünk számukra a társadalmi állapot minőségének javítása érdekében. Jelen cikk a munkaerő/társadalom szellemi és testi épségének fontosságának egyes tényezőit mutatja be, aminek fontos eleme a sport, a kultúra és a vallás. 

De miért is kell ezzel foglalkozni? Ahogy Magyarország Alaptörvénye kimondja, mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez (Alaptörvény XX. cikk). Magyarország lakosságának egészségi állapota alapvetően határozza meg nemzetünk sorsát és jövőjének kilátásait. Társadalmi és gazdasági előrelépése elképzelhetetlen rossz egészségi állapotú, beteg emberekkel. A jó egészség önmagában is jelentős egyéni és társadalmi érték, ugyanakkor egyéni és társadalmi erőforrás is, az ország gazdasági versenyképességének záloga. Az egészség területével az „Egészséges Magyarország 2014−2020” Egészségügyi Ágazati Stratégia is foglalkozik, melynek átfogó céljai a következők:

  • a születéskor várható, egészségben eltöltött életévek növelése;
  • a fizikai és mentális egészség egyéni és társadalmi értékének növelése;
  • egészségtudatos magatartás elősegítése, egyéni felelősségvállalás érvényesítése;
  • a területi egészség-egyenlőtlenségek, illetve a születéskor várható élettartamban mutatkozó különbségek csökkentése. 

Meg kell jegyezni, hogy az „Egészséges Magyarország 2021-2027” az egészségügyi ágazat 2027-ig terjedő hosszú távú céljai tartalmazzák, azaz a 2020-ig kitűzött célok fenntartását, az elérésüket elősegítő hosszú távú intézkedésekkel, mivel a népegészségügyi fordulat elérése akár több évtizedes munkát igényelhet. 

Nézzük csak meg, mit is mutat a statisztika. A születéskor várható átlagos élettartam változásait a férfiak és nők esetében Magyarországon, megyénkénti bontásban 2001, 2012. és 2019 években (1. számú táblázat) érdemes kicsit áttekinteni egy kicsit alaposabban. Évtizedes távlatokban Magyarországon növekedett a születéskor várható élettartam mind a férfiak és nők esetében, ami azt jelenti, hogy a társadalmi állapot megőrzése egyre nagyobb kihívás, amely az ország vezetőinek cselekvését kívánja meg a sport, a kultúra és a vallás területén is.  

PSZO_belso


A sportot kevésbé kell magyarázni, mivel mindenki előtt ismert, hogy kiemelkedően hozzájárul a népesség mentális és fizikai egészségi állapotának javításához, és sajátos funkciói révén eszköz az egészséges társadalom megteremtéséhez, a közösségi kapcsolatok fejlesztéséhez, a népesség gazdasági aktivitásának előmozdításához, a nemzeti értékek és az önbecsülés erősítéséhez, az esélyegyenlőség javításához, valamint üzleti funkciója is van. Az európai értékrend szerint az állam legfontosabb célja az, hogy állampolgárai életminőségét, egészségi állapotát javítsa. Ideális esetben a sportolás kiemelt szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megőrzésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. Ezért is fontos, hogy Magyarországon a sporthoz kapcsolódó stratégia évek óta jelen van. A 2007-2020. évekre vonatkozó a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiában megfogalmazott cél, hogy aktivizálja a sportos életmód érdekében az embereket és ezáltal:

  • javuljon a magyar polgárok életminősége; javulást érjünk el a népegészség terén;
  • életvezetési és probléma megoldási képességek fejlesztésével a felgyorsult világ kihívásaira segítse felkészíteni az ifjúságot;
  • hozzájáruljon a közösségi, családi kapcsolatok erősítéséhez;
  • növelje a foglalkoztatottak és a társadalom produktivitását;
  • csökkentse az egyenlőtlenségeket, ezzel hozzájáruljon a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjához.

Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az ember társas lény. A társadalom tagjai számára szükség van egy másik emberre, egy őt körbevevő közösségre. A közösség egyrészt segíti az ember szocializálódását, a szabályok, az alkalmazkodás képességének elsajátítását, másrészt megtartja az embert, amikor sodródna. Napjainkban világméretű tendencia, hogy az informális kapcsolatok beszűkülése mellett az individualizmus előtérbe kerül a közösségi együttműködéssel szemben. Egy közösség akkor sikeres, ha a közösséget alkotó emberek elégedettek. Ez fordítva is igaz. A közösségi fejlesztés célja, hogy az emberek öntudatosabbak legyenek, látókörük szélesedjen, cselekvőképességük növekedjen. A 2006-2020 közötti időszakra vonatkozó Magyar Kulturális Stratégia 4 fő területet jelölt meg kiemelt fejlesztési területként: kultúra közösségteremtő szerepének erősítése (Közösségek), a kulturális örökség gondozása (Örökség), a kulturális alkotás korszerű intézményi feltételeinek kialakítása (Kortárs kultúra), az esélyegyenlőség biztosítása a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben (Nyitott kultúra).

A közösség erejét biztosítja a vallás és a hit is. A pandémia idején különösen nagy szerepe van a vallásnak, tekintettel arra, hogy az emberek elszigeteltek, főleg a karantén idején, így szükségük van egy olyan helyre, amely erőt és hitet ad nekik, ugyanakkor másokkal, ha még távolról is, de kapcsolatban vannak. A vallás szintén egy olyan tényező, amely az ember mentális és fizikai állapotát képes segíteni, így hozzájárulhat a teljesítmény növekedéséhez is még ezekben a nehéz időkben is.

Fontos látni, hogy a társadalom produktivitásának növelésében a sport, az egészségmegőrzés, a kultúra, a vallás és a hit közösség-megtartó ereje szerepet játszik. Mivel a népesség jelenti a gazdaságban megjelenő munkaerő-kínálat alapját nem mindegy, hogy a munkaerő fizikális és mentális állapota milyen, következtetésképpen ennek fejlesztésére az államnak anyagi forrásokat szükséges biztosítani. Tény, hogy a munkaerőpiac kínálati oldalának mennyiségi összetételét a demográfiai folyamatok befolyásolják és a kínálat csökkenése ronthatja a versenyképességet. Ugyanakkor az állam a foglalkoztatás bővítését szolgáló intézkedéseivel, a sportra, az egészségmegőrzésre, kultúra fejlesztésére fordított pénzekkel az emberek egészségét, életminőségét javítja, amely által tetterős, szilárd munkaerő-bázist teremt, ezzel is segítve a versenyképesség növekedését.