2022. április 22. 9:30

A pénzügyi kultúrát fejlesztő képzések minőségbiztosítottsága - Újabb rangos folyóiratban jelentek meg az ÁSZ kutatási eredményei

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem által gondozott tudományos folyóiratban, a Neveléstudomány legújabb, 2022/1. lapszámában jelentek meg az Állami Számvevőszék „A pénzügyi kultúrát fejlesztő képzések és minőségbiztosítottságuk. Összehasonlító elemzés 2016–2020" kutatásának eredményei. A felmérés azt mutatja, hogy a képzések volumene, a képzési programok és az azokon részt vevők száma jelentősen nőtt 2016-hoz képest, miközben a képzések minőségbiztosítottsága kevéssé változott.

Az Állami Számvevőszék 2020-ban megismételte a 2016-ban folytatott kutatását, amelynek az volt a célja, hogy átfogó képet adjon a magyarországi pénzügyi kultúra fejlesztési programokról, hogy 2016 óta történt-e előrelépés a pénzügyi tudatosság fejlesztésében Magyarországon. A megismételt kutatás első eredményei azt mutatják, hogy a képzések volumene, a képzési programok és az azokon részt vevők száma jelentősen nőtt 2016-hoz képest. A tanulmány bemutatja a képzések célját, célcsoportját, hosszát, a tematikák, a tananyagok minőséget, minőségbiztosítottságat és elérhetőséget, a képzést végzők képzettséget és felkészültséget, az oktatási módszerek megfelelőségét, és nem utolsó sorban azt, hogy a képzést végzők értékelik-e képzéseik eredményességet, illetve saját értékelésük eredményei alapján módosítják-e a képzés egyes elemeit.

A pénzügyi kultúra fejlesztésével kapcsolatos állami szerepvállalás változásait kérdőíves felmérésben vizsgálja. Az adatbázis meghatározásakor cél volt a pénzügyi kultúra fejlesztésben részt vevők teljes körű lefedése. Ennek érdekében egy 110 elemű adatbázist hoztak létre. A kialakított válaszadói adatbázis 47 olyan szervezetet tartalmazott, amelyek a 2016-os kutatás látókörében nem szerepeltek. A válaszadásra felkért 110 szervezetből a kérdőívet 63 szervezet töltötte ki. A 63 válaszadóból 52 válaszolta azt, hogy rendelkezik pénzügyi kultúra fejlesztését célzó tevékenységgel, amely lehetett képzési program, felmérés vagy verseny, illetve egyéb kezdeményezés. A beérkezett válaszok alapján összesen 122 képzési programot dolgoztak fel.

Abra_belso


Ennek eredményeként a kutatás megállapította, hogy a képzések túlnyomó többsége továbbra is a legkönnyebben elérhető iskolás korosztályt érinti, aminek az oka, hogy a Nemzeti Alaptanterv az iskolák számára a célok között megjelölte a gazdasági és pénzügyi nevelést, azonban megjelentek a főleg felnőtteknek szóló, többnapos tanfolyamok, és így a képzések átlagos időtartama hosszabb lett. A Kormány 2017-ben elfogadta a lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő stratégiát, illetve megjelentek az első akkreditált pénzügyikultúra-tankönyvek. A tudásátadás fókuszában továbbra is az egyéni takarékoskodás és pénzügyi tudatosság, a pénzügyi önismeret, attitűd és viselkedés áll. A képzések négyötödében van tananyag és tematika, de ezek többsége nem akkreditált, és nem érhető el nyilvánosan. A képzések mintegy 40 százaléka méri az eredményességet.

A lapszámban Németh Erzsébet, Deák-Zsótér Boglárka, Vargha Bálint közös tanulmányán kívül több más érdekes cikket is megismerhetünk, például a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének és tanulásának komplexitásáról, vagy „Tanulószervezeti jellemzők és a pedagógusok tanulása a hazai köznevelési rendszerben” című cikket.

A tanulmányt és a teljes lapszámot ide kattintva letölthetik