2022. december 09. 11:00

A szlovák gazdaság és a többi visegrádi négy ország gazdasági ciklusainak összehasonlítása

Eleonora Matoušková tanulmánya a szlovák gazdasági ciklusokat hasonlítja össze a visegrádi csoport többi országának gazdasági ciklusaival a 2003 és 2021 közötti időszakban. A három felívelő szakaszra és két recessziós időszakra fókuszáló elemzés a bruttó hazai össztermék, a munkanélküliségi ráta, valamint az aggregált kereslet egyes összetevőinek összehasonlításán alapul, de megvizsgálja a költségvetési egyenlegek és az államadósság mutatók alakulását is. A szerző emellett bemutatja az egyes országok válságkezelő intézkedéseit, valamint részletezi a közeljövő gazdasági kockázatait. (Pénzügyi Szemle 2022/3.)

Eleonora Matoušková

A visegrádi csoport négy országának - Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia - összehasonlító elemzése az alábbi fontos kérdésekre keresi a választ:

  • Mennyiben hasonlított a gazdasági ciklusok lefutása a V4-országokban 2003 és 2021 között?
  • Milyen mélyen érintette az egyes gazdaságokat a 2009-es globális válság, valamint a koronavírus-világjárvány?
  • Hogyan kezelték a V4-országok a világjárvány gazdasági következményeit?
  • Milyen kockázatok merülnek fel a gazdasági fejlődés kapcsán a V4-országokban?

A tanulmány rámutat, hogy míg 2008-ban, az USA-ból Európára átterjedő pénzügyi és gazdasági válság Szlovákiában, Magyarországon és Csehországban is a GDP és az aggregált kereslet összetevőinek csökkenését idézte elő, addig Lengyelországban csupán a GDP növekedésének lassulása, illetve a belső kereslet stagnálása volt tapasztalható. Szintén fontos különbség a vizsgált országok között, hogy a szlovák és a lengyel gazdasággal ellentétben, a cseh és a magyar gazdaság esetében kettős mélypontú recesszió következett be, hiszen a GDP 2009 mellett 2012-ben is visszaesett. Ezt követően azonban, a 2014–2019-es időszakban már minden V4-országban bővült a gazdaság.

Abra_belso


2020-ban, a koronavírus-világjárvány okozta válsághelyzet már a V4-országok mindegyikét érintette. Míg Szlovákiában, Magyarországon és Csehországban 5 százalék körüli volt a GDP visszaesése, addig Lengyelországban ugyanez kisebb mértékű, mintegy 2,7 százalékos volt. A tanulmány rámutat, hogy a gazdasági ciklus lefolyásának nyomon követése alapján Lengyelországot, mint nagy gazdasággal és erős belső kereslettel rendelkező országot érintik legkevésbé a recessziók. Ezzel szemben a kis nyitott gazdaságok érzékenyebbek a külföldi kereslet ingadozásaira, akár gazdasági, akár egyéb okok miatt robbannak ki a válságok.

A tanulmány arra is rávilágít, hogy a V4-országok kormányai hasonló válságkezelő intézkedéseket fogadtak el, amelyek két legfontosabb célja a mély gazdasági visszaesés, illetve a munkanélküliség jelentős növekedésének elkerülése volt. A szerző azonban felhívja a figyelmet, hogy nehéz azt igazolni, hogy a növekedés élénküléséhez mennyiben járultak hozzá a gazdaságpolitika intézkedései, a javuló egészségügyi helyzet, vagy az első számú exportpiac, az EU gazdaságának fellendülése. A koronavírus utáni fellendülés kapcsán fontos különbségként jelzi a tanulmány, hogy míg Magyarországon és Lengyelországban erőteljes reálgazdasági növekedés következett 2021-ben – 7,1 illetve 5,9 százalékos reál GDP bővüléssel -, addig a szlovák és a cseh gazdaság mindössze 3 százalékkal nőtt.

A közeljövőt illetően a tanulmány hangsúlyozza, hogy a következő évek fellendülési ütemét alapjaiban határozhatja meg az EU-s források felhasználásának hatékonysága, a magas költségvetési hiány, az emelkedő államadósság és az elszálló inflációból eredő kockázatok, valamint az orosz-ukrán konfliktus alakulása is. Utóbbi a stratégiai nyersanyagellátás, a termeléshez szükséges alkatrészek ellátásának zavarai, valamint az ezzel járó gyors áremelkedések miatt jelent jelentős kockázatot a V4-ek gazdaságára nézve. A szerző rámutat, hogy a V4-országok közül jelenleg Szlovákia, Magyarország és Csehország függ leginkább az oroszországi olaj- és gázimporttól, azaz Lengyelország ezúttal is ellenállóbb lehet.



Eleonora Matoušková a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi adjunktusa 



A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.