Bognár Ferenc és Böcskei Elvira tanulmánya a nemzetközileg ismert fenntarthatósági modellek módszertanára alapozva tesz javaslatot egy újszerű, a karbonsemlegesség elérésére ösztönző döntéstámogató és kontrollingrendszer kialakítására. Az értékelő rendszer illeszkedik az üvegházhatású gázokra vonatkozó protokoll szempontrendszeréhez, mindhárom Scope-kibocsátásait figyelembe veszi, továbbá lehetőséget ad benchmark-, illetve stressztesztelés lehetőségére is. Emellett vizuálisan is támogatja a menedzsment döntéseit, valamint a szabályozók számára is lehetőséget kínál iparági, illetve ágazati szintű döntések előkészítéséhez és meghozatalához. (Pénzügyi Szemle 2022/3.)

Bognár Ferenc - Böcskei Elvira

A tanulmány emlékeztet rá, hogy Európa 2050-re az első klímasemleges kontinenssé kíván válni, amelyből az is következik, hogy a fenntartható jövő üzleti lehetőségei a karbonsemlegesség irányába mutatnak. A kitűzött célok elérése érdekében az EU nem csupán a vállalkozások tiszta energiába történő beruházásait kívánja támogatni, de az ipar dekarbonizációját célzó innovatív projektek és infrastruktúra finanszírozását is növelni fogja. A tervek megvalósításához nemzeti szinten egy olyan értékelő és minősítő rendszer kidolgozására lesz szükség, amely a jogszabályi kötelezettségeken túlmutatóan fogja ösztönözni a gazdasági szereplőket arra, hogy hozzájáruljanak a zöld átállás sikeres megvalósításához.

A tanulmány ismerteti a nemzetközi szinten alkalmazott fenntarthatósági modelleket és azok főbb jellemzőit, majd ezek módszertanára alapozva javaslatot tesz egy újszerű, a karbonsemlegesség elérésére ösztönző döntéstámogató és kontrollingrendszer kialakítására.

A szerzők emellett arra is rámutatnak, hogy ugyan a nemzetközi szakirodalomban egyre fejlettebb üvegházhatású gázokra vonatkozó (ÜHG) minősítő rendszerek jelennek meg, valójában még nem született olyan modell, amely az ÜHG-protokoll szerinti három Scope-kibocsátást egymás függvényeiként értelmezné. Jelen tanulmány az összevont Scope-kibocsátások alapján történő minősítésre tesz javaslatot, ösztönözve a Scope 3 eredmények feltárási folyamatát, ezzel is elősegítve a Scope-kibocsátások csökkentésére irányuló törekvéseket. 

A modell egyik erőssége, hogy nem támogatja, hogy akár az egyik Scope-kibocsátása tekintetében elért eredményt úgy lehessen kedvezően értékelni, hogy a másik Scope-kibocsátása növekszik. További pozitívum, hogy vállalati mérettől függetlenül reális alternatívát nyújt a Scope 1 és a Scope 2 kibocsátások integrált csökkentésében, ösztönözve a szervezeteket a Scope 3 kibocsátások monitoringjának bevezetésére, illetve kifejlesztésére.

A javasolt modell döntéshozatali és kontrollingeszközként szolgálhat a karbonsemlegesség iránti elköteleződés során azzal, hogy valós döntéstámogató megoldást nyújt a gazdasági szereplők számára, így iparági, ágazati és vállalati szinten is lehetőség kínálkozik a kibocsátások csökkentésére és nyomon követésére. Fontos továbbá, hogy a modell az egyes iparágakon belüli összehasonlítások támogatására is alkalmas.

A tanulmányban bemutatott modell a szabályozói oldal számára is lehetőségeket biztosít mind a visszacsatolásra, mind a döntéstámogatás biztosítására azzal, hogy a megfelelő számú szervezet bevonása mellett iparág-specifikus mintázatokkal képes támogatni az egyes iparági szereplőknek a karbonsemlegesség irányában tett erőfeszítéseinek összemérhetőségét. Ennek eredményeként pedig a szabályozók számára is megteremthető a lehetőség az egyes piacok, illetve piaci szegmensek összehasonlítására, ily módon is elősegítve a megalapozott döntéshozatalt.

…

Bognár Ferenc a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos munkatársa, Böcskei Elvira a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.