2022. március 24. 16:00

A válságokra való felkészülés és reagálás egyes kérdései

A válságok nagyon sokfélék lehetnek, az ezekre való reagálási képesség is több tényezőn múlik. Az utóbbi évtizedben a biztonsági kihívások egyrészről megsokasodtak a technológiai fejlődésnek és a környezeti változásoknak köszönhetően, valamint egyre inkább új típusú kihívások, illetve olyan hibrid fenyegetések jelentek meg és terjedtek el, melyek a korábbiaktól eltérő felkészültséget és reagálást igényelnek.

A biztonsági kihívás is több szinten jelenhet meg, mértékétől függően lehet kockázat, potenciális fenyegetés vagy közvetlen fenyegetés, származását illetően lehet természeti vagy ember által okozott, méretét tekintve pedig globális, kontinentális, regionális, szubregionális vagy lokális. (Katonai alapismeretek, 2010.)

Abra_1


A gyakorlatban a hibrid hadviselés úgynevezett kemény, közepes és puha módszereket egyaránt alkalmazhat. Kemény módszerek lehetnek az irreguláris katonai akciók, a terrorcselekmények, közepesnek minősülnek a kibertámadások, a pszichológiai műveletek és a szervezett bűnözés, míg puha módszernek tekinthetjük a politikai célok érdekében alkalmazott gazdasági szankciókat vagy diplomáciai lépéseket. (Resperger, 2016.) A hazánkat fenyegető biztonsági kihívásokat az 1. sz. ábra szemlélteti.

Érdemes röviden áttekinteni Magyarország védelmi igazgatásának rendszerét

Magyarország biztonsági helyzete gyökeresen megváltozott a NATO-csatlakozással, hiszen a nemzet saját önereje kiegészült a szövetséges államok és fegyveres erőik együttműködésével, és segítségnyújtásával. Az 1999-es csatlakozás óta a védelmi igazgatási feladatrendszer kiegészült a NATO-szövetségesi feladatokkal.

Abra_2


A korszerű védelmi igazgatási tevékenység alapját a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet teremtette meg, amely a védelmi igazgatást a közigazgatás rendszerén belül helyezte el (2. sz. ábra). Ezt követően az Alaptörvény szolgált kiindulópontként a védelmi igazgatás megreformálásához. 2013. január 1-től így megszüntetésre kerültek a honvédelmi körzetek, és a helyi védelmi bizottságok illetékességi területe megegyezett az újonnan megalakuló járások területével. Védelmi igazgatási feladatok a közigazgatás minden szintjén jelentkeznek: az igazgatás így központi, területi, helyi és települési szintekből áll. 

A védelmi és biztonsági stratégiák alapjai

Magyarország szuverenitásának és alkotmányos rendjének alapköve az Alaptörvény, mely kimondja, hogy Magyarország védelmezi állampolgárjait [G) cikk (2) pont] és Magyarország a béke és a biztonság megteremtésére és megőrzésére, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával [Q) cikk (1) pont]. A katonai biztonsági stratégiák közül nemzetközi szinten meg kell említeni a NATO 1999. évi és 2010. évi stratégiai koncepcióját és az Európai Unió 2003. évi, valamint 2016. évi biztonsági stratégiáját. A Nemzetközi és hazai stratégiák kiadásának időpontjait a 3. sz. ábra szemlélteti.

 

Abra_3


A Stratégiák és az ahhoz kapcsolódó programok (pl.: Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderő-fejlesztési Program) Magyarország honvédelmi kiadásaira jelentős hatást gyakorolnak, ezt azonban érdemes nemzetközi szinten is áttekinteni, mely további elemzést és összehasonlítást igényel. Különösen érdekes lehet ezt az összehasonlítást és elemzést a V4 országok tekintetében elvégezni. 

A válságkezelés és reagálás eszközei, feladatai

2010 óta hazánkat több komoly válság is érintette, a 2008-ban kezdődő pénzügyi válság még 2010 után is hatott, a vörösiszap katasztrófa, árvizek, migrációs krízis, a koronavírus járvány még el sem múlt, jelenleg pedig az orosz–ukrán háború. A válságkezelés és reagálás eszközei sokrétűek és sokfélék. Az eszköz mivolta attól függ, hogy mi az adott válság, amit kezelni szükséges, ahhoz milyen kockázatok kapcsolódnak, mik a lehetőségek és végül mi a politikai döntéshozó szándéka.

Amennyiben a kockázatok szerint csoportosítjuk a reagálás eszközeit, még ez esetben is több eszközt alkalmazhat a döntéshozó. A legfontosabb, hogy a válságokhoz és azok kezeléséhez kapcsolódó kockázatokkal tisztában legyen, felmérje azokat a lehetséges hatásaikkal együtt. Ez a felkészülés szakasza. A védelmi reagálás már a lehetséges megoldási opciók közüli választást jelent. Az első védelmi vonal tehát a megelőzés eszköze. Ideális az állapot akkor, ha nem alakul ki válsághelyzet, ha az élet a megszokott, biztonságos körülmények között folyik. A válságok megelőzése történhet például diplomáciai eszközökkel, pénzügyi vagy energia tartalékok felhalmozásával, de ide sorolhatjuk a víztározók építését az árvíz-veszély csökkentése, vagy akár a folyamatos hatósági ellenőrzéseket egy ipari katasztrófa elkerülése érdekében. Mivel a válságok okai különbözőek lehetnek, akár politikai vagy fegyveres konfliktusok, technológiai, gazdasági események, akár természeti katasztrófák is, Ezért a válságkezelés különböző formáira különböző eszközöket indokolt használni.

A NATO szerepe is túlmutat a katonai műveleteken, hiszen az együttműködés olyan területeket is érint, mint a lakosság védelme a természeti, műszaki és humanitárius katasztrófák ellen. A NATO Válságreagálási rendszere (NATO Crisis Response System – NCRS) 2005. évben lépett hatályba, eszköztárába 5 alapelem tartozik:

  1. megelőző lehetőségek,
  2. válságreagálási intézkedések,
  3. a terrorfenyegetettséget jelző riasztási fokozatok,
  4. a meglepetés elhárítás,
  5. agresszió elhárítás.

Magyarországon a NCRS-szel összhangban került megalkotásra és a 278/2011. (XII. 20.) Korm. rendelettel kihirdetésre a Nemzeti Intézkedési Rendszer (NIR), mely meghatározza a NIR elemeit, a koordinációval kapcsolatos feladatokat, a NIR működését támogató infrastruktúra elemeit, valamint a Nemzeti Intézkedések Gyűjteményét és az Értesítési és riasztási rendet.

A válságkezelés és reagálás költségei

Az eredeti 1999. évi NATO szerződésben nem szerepelt, hogy tagállamoknak milyen mértékben előírás a katonai költségeik emelése. A 3. cikk azt tartalmazza, hogy „a Felek külön-külön és együttesen, folyamatos és hathatós önsegély és kölcsönös segítség útján, fenntartják és kifejlesztik egyéni és kollektív védelmi képességüket fegyveres támadással szemben”. A 2014-es walesi NATO-csúcstalálkozón a tagállamok viszont megállapodtak abban, hogy 2024-ig a GDP-jük legalább 2 százalékát védelmi fejlesztésekre fordítják.

A honvédelmi és védelmi kiadások az elmúlt 10 évben elmaradtak a GDP 2%-ának mértékétől, ugyanakkor az utóbbi években egyre inkább megközelítette a vállalt mértéket. A kiadások alakulásának részletes elemzése – kiemelve az egyes évek nemzetközi, Magyarországot is érintő eseményekkel – azonban több kérdést és dilemmát is felvethet.