2022. február 17. 13:00

ÁSZ-elemzés az uniós hatáskörökről és azok közpénzügyi kockázatairól

Az elemzés célja a napjainkban tapasztalható uniós integrációs folyamatok, az unió föderális működési jellegének, az erősödő „lopakodó” uniós hatáskörbővítés jelenségének, közpénzügyi kihatásának bemutatása a tagállami hatáskörökre, és a gazdasági, valamint közpénzügyi kockázatokra tekintettel.

Az elemzés teljes terjedelemben itt olvasható.

Napjainkban világtendencia a kontinensek fejlődését meghatározó integrációs folyamatok kibontakozása. A kontinenseket átszelő infrastruktúra fejlesztések sikeréhez, a tagállami, nemzeti fejlesztési projektek összekapcsolása, a központi koordináció elengedhetetlen. A globalizáció jelen szakaszában az Európai Unió (a továbbiakban: EU) is a fejlődésének egy újabb szakaszához ért. A fenntartható gazdaság megteremtéséhez, a közös fejlődés sikeréhez a meghatározott közös értékek egyre következetesebb végrehajtása, megvalósítása szükséges.

Mindeközben az EU-nak is meg kell találnia az új kihívások, legutóbb a COVID-19 világjárvány okozta többtényezős válságra adandó saját válaszait. Kérdés, hogy az EU és tagállamai közötti partnerségi viszonyra épülő, egyeztetés-alapú döntési mechanizmust milyen mértékben kell átalakítani a hatékonyabb, gyorsabb megnövekedett döntéshozatal érdekében. Az integráció felgyorsulása az elmúlt időszakban felszínre hozta az uniós intézmények és a nemzeti hatóságok közötti hatásköri vitákat, az alapértékek értelmezésének különbségeit, a jogállamiság fogalmának értelmezési problémáit, valamint az uniós szabályozási gyakorlat naprakész követésének problémáját. De miért is érdekesek ezek a hatásköri problémák? Azért, mert a közös hatáskörgyakorláshoz köthető vitákból eredően a tagállam költségvetését megillető uniós transzferek elmaradása miatt egy-egy ország költségvetése is kiszolgáltatottá válik, amely hatást gyakorol annak stabilitási tényezőire, valamint egy-egy ország versenyelőnyét is hátrányosan befolyásolhatja.

Az uniós intézmények és a tagállamok közötti hatásköri viták egyik oka, hogy az alapszerződésben meghatározott és a tagállami jogkörök értelmezése között egyre több esetben merül fel értelmezési, jogelméleti, alkotmányjogi vita. Az uniós alapszerződés olyan általános közös joganyag, amely az integrációs folyamatok napjainkban felmerülő részletei tekintetében nem teljes mértékben kimunkált. Sok esetben csak elvi kereteket, alapelveket határoz meg, így a különböző politikai oldalak és eltérő döntési szintek (uniós/tagállami) részéről eltérő jogértelmezésekre adhat módot. A hatékonyabb uniós és hazai együttműködés miatt a miniszterelnök az Európai Bizottság elnökétől kérte a magyar kötelezettségszegési eljárások megszüntetését, valamint kérte, hogy az Európai Bizottság tegyen javaslatot a jogi keretrendszer megváltozott realitásokhoz igazított átalakítására.

abra_belso


A jogértelmezési viták mellett az EU Bíróság által indított kötelezettségszegési eljárások – 2020-ban mintegy 903 eset – csaknem fele a tagállamok jogszabály implementálása miatt indított eljárás volt, ami az uniós jogalkotás tagállami gyakorlatba való átültetésének fokozott nehézségeit, terheit jelezte.

Az uniós „értékviták” felszínre kerülését mutatta a jogállamiság kérdésének előtérbe kerülése: a 2021-2027-es költségvetés elfogadásának vitája során az Európai Unió pénzügyi érdekei védelmének fontosságát és a jogállamiságot összekapcsolták. A magyar és lengyel vétó miatt, a költségvetés elfogadása érdekében a jogállamisági szabály alkalmazását átmenetileg felfüggesztették.

Az uniós hatáskörmegosztási folyamatok dinamikus alakulását érdemes nyomon követni abból a fontos megközelítésből is, hogy hasonlóan más tagországokhoz, hazánknak is az a célja, hogy mielőbb kilábaljon a COVID-19 világjárvány okozta gazdasági és egyéb válságból, akár az uniós források felhasználásával is. Az ÁSZ minden évben elvégzi a költségvetési törvényjavaslat véleményezését, illetve elemzéseket is készít a Költségvetési Tanács részére, így a kockázatok beazonosítása a költségvetési folyamatokban állandó tevékenységként jelenik meg az ÁSZ munkájában. A beazonosított kockázatok közül az egyik a „lopakodó” hatáskörbővítés problémája, amely szintén hatással lehet a költségvetésre, az uniós hatáskörmegosztási folyamatok változásának közpénzügyi hatása is kimutatható. Az egyre szélesedő, a szuveneritást egyre kevésbé támogató jelenség nyomást gyakorol az egyes országokra – gondoljunk csak akár a migrációs nyomásra –, de az esetleges kötelezettségszegési eljárás, a jogállamisági mechanizmus alkalmazása miatti támogatás visszatartás a központi költségvetésben uniós bevételkiesést okozhat, amely a központi alrendszer forráshiányát és így az államadósságot növelheti, és ezzel versenyhátrányt is okozhat.