2022. március 03. 16:00

ÁSZ ellenőrzések és elemzések a sérülékeny helyzetben lévő emberek szolgálatában

A nemzet fenntarthatósági politikájának egyik kiemelt célkitűzése szolidáris, tudásalapú, etikus, egészséges társadalmi berendezkedés megteremtése (1). A hazai és nemzetközi fenntartható fejlődési stratégiák szerint ennek egyik legsúlyosabb akadálya a szegénység, a deprimáltság, illetve a társadalmi leszakadás és kirekesztettség. A magyar Országgyűlés, a Kormányzat és a közintézmények az állampolgárok iránt érzett felelősség jegyében ezért kiemelt figyelmet és jelentős közforrásokat fordítanak a leszakadó társadalmi csoportok gazdasági-társadalmi integrációjának elősegítésére.

Az Állami Számvevőszék a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának támogatására irányuló intézményi célkitűzésnek megfelelően szintén elkötelezte magát a szegénység felszámolása iránt. Az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerveként tevékenységével hozzájárul a sérülékeny társadalmi csoportok felzárkóztatását végző intézményrendszer, illetve arra irányuló intézkedések értékeléséhez, valamint ellenőrzi a megvalósításra fordított közpénzfelhasználás szabályszerűségét és célratartottságát. 

A társadalmi csoportok integrációjának nemzetstratégiai jelenősége van

Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy felelősséget kell viselnünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit. Ennek megfelelően számos sérülékeny csoport védelmének jogait az Alaptörvény is rögzíti. A nemzeti erőforrásokkal való hosszú távú felelős gazdálkodás követelményeinek tehát érvényesülnie kell a négy alapvető erőforrás, kiemelten az emberi (humán), és társadalmi erőforrások védelmében. A nemzeti erőforrások között ugyanis (nem csupán közgazdasági értelemben) a legjelentősebb az ember, illetve az emberi közösségek által alkotott társadalmak.

A humán tőke értéke, valamint az általa képviselt szellemi és érzelmi erőforrások összessége messze meghaladják az anyagi javakét, csakis a természeti erőforrások jelentőségéhez mérhetőek. A sérülékeny társadalmi csoportok felzárkóztatásához ebből adódóan stratégiai jelentőségű gazdasági és társadalmi érdekek fűződnek. Nem csupán társadalmi felelősségvállalásból, érzékenységből, együttérzésből etikai, vagy érzelmi megfontolásokból nem engedhető meg, hogy a társadalom bármely része leszakadjon. Az egyes emberben rejlő potenciál, innováció és kreativitás, valamint a többi emberi erőforrás kezelésének képessége nem veszhet el egy társadalom számára sem. 

Az emberi erőforrások által megtermelt javak alapozzák meg a jóléti társadalom alapját képező szolgáltatásokat, az állam által biztosított támogatásokat, a nagy társadalmi ellátórendszerek működését is. A szociális és az egészségügyi ellátórendszerek működése az anyagi erőforrások mellett emberi erőforrások nélkül elképzelhetetlen. Az egyes ember jóléte, fizikális és mentális egészsége, értékalapú gondolkodása ezáltal a fenntartható jövő záloga, egyúttal a jól irányított állam fokmértéke is.  

Sérülékeny csoportok Magyarországon 

Fontos, hogy tisztázzuk, mely rétegeket tekintjük kiszolgáltatott, sérülékeny csoportoknak. A sérülékeny csoportok azok, amelyek életmódjukban, életkilátásaikban, valamint életminőségükben azon társadalmi rétegek határán helyezkednek el, amelyek egyre kevésbé képesek saját helyzetükön önerőből változtatni, ezért leszakadással veszélyeztetettek. Közéjük tartoznak a peremhelyzetű, a leszakadó, valamint kifejezetten a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok. Az alacsony végzettséggel rendelkezők, munkanélküliséggel veszélyeztetettek, vagy a legális foglalkoztatásból kiszoruló tartósan munka nélkül lévők, alacsony jövedelemből, szociális támogatásokból gazdálkodók, állami gondozásban részesülők, hátrányos helyzetű térségben vagy településen, rurális vagy indusztriális övezetben, (depressziós) környezetben élők, megváltozott munkaképességűek, szenvedélybetegséggel, szociális viselkedési, társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdők, egészségkárosodottak, fogyatékkal élők, etnikai, vagy kulturális kisebbségek, diszkriminált társadalmi csoportok, büntetett előéletűek stb.

A KSH adatai szerint 2021-re Magyarországon szinte eltűnt a mélyszegénység, ugyanakkor a szegénység három dimenziója (relatív jövedelmi szegénység, nagyon alacsony munkaintenzitás és súlyos anyagi depriváció) közel 2,5 millió embert érint továbbra is. A sérülékeny társadalmi csoportok száma elérheti a népesség egyharmadát is. A társadalmi leszakadás jelenségét általánosan „szegénység-problémaként” azonosítják. Az ezzel veszélyeztetett társadalmi csoportok kiemelt figyelmet és célzott intézkedéseket igényelnek, hiszen ezen csoportok korlátozottan, vagy nem tudnak eredményesen alkalmazkodni az állandóan változó (gazdasági, társadalmi-humán, természeti, táji és épített) környezethez. Márpedig a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia központi elemét épp a kulturális adaptáció képességének biztosítása adja.

Nemzeti célok a szegénység felszámolásában

Az Országgyűlés felismerve többek között a társadalmi csoportok integrációjának a fenntarthatóság biztosíthatóságára gyakorolt hatását 2013-ban hagyta jóvá Magyarország 2012–2024-es időszakra szóló Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiáját (a továbbiakban: Keretstratégia). A Keretstratégia megállapítja, hogy a leszakadó társadalmi csoportok és térségek kiemelt kezelése, a szegénység visszaszorítása a kormányzat részéről nemcsak az emberi erőforrások fejlesztése, hanem a társadalmi integráció szempontjából is fontos. A stratégia a jövedelemegyenlőtlenséget a nemzet állapotáról, fejlődéséről képet adó fontos mutatóként említi.

A szegénység elleni küzdelem az Európa 2020 stratégiai dokumentumban is prioritásként szerepel. Különösen fontos a figyelem ráirányítása a veszélyeztetett társadalmi csoportok (munkanélküliek, szegények, fogyatékosok, betegek, romák stb.) jövedelmi helyzetére, hiszen náluk a többi társadalmi csoporténál jelentősebb a szegénység, valamint annak kockázata. Szintén a szegénység felszámolását, valamint ennek keretében a sérülékeny csoportok felzárkóztatását helyezi középpontba az ENSZ Agenda 2030  elnevezésű Fenntartható Fejlődési Keretrendszerének stratégiai céljai (ún. SDG-k) közül az első. Ennek beavatkozási területei összhangban állnak a magyar jogszabályok és intézkedések célterületeivel (társadalmi integráció, esélyegyenlőség, kohézió, mobilitás, agyagi biztonság, munkahelyi integráció, lakáskörülmények fejlesztése, morbiditás csökkenése).  

A Kormányzat kiemelt figyelmet fordít a sérülékeny társadalmi csoportok oktatási és képzési, egészségügyi, gazdaságfejlesztési, valamint lakhatási programokkal való támogatására.    Ezzel összefüggésben került elfogadásra a „Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030” című dokumentum. A stratégia célja, hogy a társadalomtudományos kutatásokra, szakstatisztikákra is tekintettel bemutassa a szegénységgel összefüggő társadalmi problémákat, és a következő évtizedre kijelölje a szegénységből fakadó, a roma népességet fokozottan érintő társadalmi hátrányok csökkentésének főbb irányait. A Kormányzat a következő évtizedben az alábbi területeken akar intézkedéseivel változásokat elérni: születés és gyermekkor; köznevelési, szakképzési, felsőoktatási rendszer; ifjúsági ügyek, gyermekvállalás-családalapítás, életmód; foglalkoztatás, munkavállalás, felnőttképzés, szociális gazdaság; területi egyenlőtlenségek, településfejlesztés, lakhatási és energiaszegénység, környezettudatosság, környezetvédelem; testi-lelki egészség, egészségügyi ellátás; roma identitás, közösségépítés, szemléletformálás, jogérvényesítés; a Stratégia megvalósításának hazai és nemzetközi intézményrendszere, hazai és Kárpát-medencei partnerség; és a stratégia nyomon követése, monitoring.

Ezen programok, intézkedések és a megvalósítással megbízott intézményrendszer, valamint az erre fordított közpénzek adják az Állami Számvevőszék ellenőrzési és elemzési tevékenységének kiindulópontját.

Az ÁSZ társadalmi felelősségvállalása a sérülékeny társadalmi csoportok integrációjával és az arra irányuló fenntarthatósági célok teljesülésének érzékelésével összefüggésben

Az ÁSZ emellett küldetésének tekinti, hogy ellenőrzéseivel hozzájáruljon a fenntartható fejlődési célok eléréséhez, így támogatva többek között a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósítását.  Ennek megfelelően az elmúlt években az ÁSZ számos ellenőrzése, elemzése kapcsolódott közvetlenül, vagy közvetve a sérülékeny társadalmi rétegek felzárkóztatásának támogatásához. Ezen ellenőrzések és elemzések egyaránt kiterjedtek az állampolgárok jólétét, egészséges életkörülményeit, védelmét, szellemi és anyagi gyarapodását támogató intézkedésekre.

A terület ellenőrzéséhez és elemzéséhez jelentős közpénzügyi érdek is kapcsolódik, hiszen a szakpolitikák megvalósítására, az intézményrendszer működtetésére évente több ezer milliárd forintot fordít a kormányzat. Ennek keretében a sérülékeny csoportokat támogató nem állami fenntartók által igényelhető állami támogatások mértéke is több száz milliárd forintnyi közpénzráfordítást jelent éves szinten.

Az Állami Számvevőszék a kezdetektől fogva különös figyelmet fordít azon állami funkciók és közforrások ellenőrzésére, amelyekhez kiemelt társadalmi érdek fűződik. Ennek részeként 2013 óta folyamatos figyelmet szentelt a szegénység felszámolását és a sérülékeny társadalmi csoportok integrációját támogató stratégiai célkitűzések, illetve azzal összefüggő közfeladatellátás ellenőrzésére, értékelésére és elemzésére. Az ellenőrzések és elemzések a szakmai feladatellátás szabályossága, szabályozottsága mellett lefedik a közpénzfelhasználás átláthatóságának és elszámoltathatóságának, valamint a teljesítmény elvű működés szempontjainak érvényesülését.

Az elmúlt öt évben az ÁSZ közel 250 jelentése, valamint 20 elemzése irányult a sérülékeny társadalmi csoportok integrációjához kapcsolódó területek átfogó értékelésére. Az ellenőrzött intézmények létszáma meghaladta a 400-at. A féléves ellenőrzési tervekben nevesített, fenntartható fejlődéshez is kapcsolódó, egyedi és témacsoportos ellenőrzési témák száma pedig a 25-öt. Az elvégzett ellenőrzések és elemzések egyaránt kiterjedtek költségvetési szervekre, illetve költségvetési támogatásban részesülő szervezetekre. Az ellenőrzési lefedettség az érintett intézményi körben (gyermekvédelmi, szociális, egészségügyi és közoktatási), mind a központi, mind pedig az önkormányzati alrendszer tekintetében meghaladja a 95%-ot, esetenként elérte a 100%-ot. Az ellenőrzések területi lefedettsége országos, amely egyaránt magában foglalja a fejlett és fejlődő régiókat is. A sérülékeny csoportokat érintő, 2016-2021. között lefolytatott számvevőszéki ellenőrzések területi megoszlását az érintett hátrányos helyzetű csoportok szerinti részletes bontásban az 1. sz. ábra szemlélteti.

 

Az ÁSZ ellenőrzési tevékenysége az alábbi témacsoportok ellenőrzésére terjedt ki:

a) Köznevelési és szociális humánszolgáltatást nyújtó központi költségvetési szervek, állami intézmények, állami tulajdonban álló gazdasági társaságok

b) Szociális, család- és gyermekvédelmi intézményrendszer 

c) Egészségmegőrzést, gyógyítást, rehabilitációt támogató intézmények, szervezetek

d) Nemzeti (állami, önkormányzati) tulajdonban lévő gazdasági társaságok

e) Az önkormányzatok fenntartásában, vagy többségi tulajdonában lévő, közszolgáltatást végző (közegészségügy, közfoglalkoztatás, közoktatás) intézmények

f) Helyi, vagy regionális közszolgáltatók (közmű, közösségi közlekedés)

g) Humánszolgáltatást nyújtó államháztartáson kívüli köznevelési és szociális intézmények

h) Sérülékeny társadalmi csoportok támogatásával, foglalkoztatásával, felzárkóztatásával foglalkozó alapítványok

i) Nem hitéleti célra kapott költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek (karitatív tevékenységek szempontjából) 

A fenntartható fejlődési célokhoz kapcsolódó ellenőrzések megoszlását a 2. sz. ábra mutatja be.


Jövőkép – sikeres Magyarország, valós társadalmi-gazdasági felzárkóztatás   

A jól irányított állam egyik legfontosabb célkitűzése a jóléti társadalmi berendezkedés megvalósítása. Ennek érdekében törekszik a fenntartható alapokra épített, egyúttal az állampolgárok jólétét, egészségét, anyagi biztonságát, szellemi, kulturális és érzelmi fejlődését, javakhoz való kiegyenlített hozzáférését biztosító ellátó és támogató rendszerek kiépítésére, szakpolitikai intézkedések megvalósítására. 

A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia általános jövőképe szerint a következő évtizedben jelentős előrehaladást szükséges elérni az emberek egyenlőségének, befogadásának és részvételének előmozdítását támogató célterületeken. Az állampolgárok közösségeiben, kifejezetten a sérülékeny társadalmi csoportok körében erősíteni szükséges a gyermekjólét, köznevelés-oktatás-képzés, foglalkoztatás, egészség, lakhatás és közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, közösségfejlesztés, kulturális és nemzetiségi jogok által megtestesített elvek érvényesülését. A sikeres társadalmi-gazdasági integráció, illetve a valós egyenlőség és befogadás eléréséhez elengedhetetlen a többségi társadalom támogatása, közreműködése, valamint az állami intézményrendszer minőségközpontú, hatékony és eredményes működése.

Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival a jövőben is segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, a Kormányzat és az ellenőrzött szervezetek munkáját a jól irányított államműködés megvalósításában. Az Állami Számvevőszék jövőképe az állampolgárok bizalmát élvező, jól irányított állam megvalósításának elősegítése, amely hatékonyan, a változásokhoz, válsághelyzethez alkalmazkodva képes kezelni a társadalmi leszakadással kapcsolatos jelenségeket. Hozzájárul a sérülékeny társadalmi csoportok integrációjához és a szegénység visszaszorításához.

Ennek érdekében az Állami Számvevőszék folyamatosan vizsgálja, hogy ellenőrzési lefedettségét mely területen bővítheti, illetve mélyítheti. Fokozott figyelmet szentel a veszélyeztetett csoportok, országrészek előrehaladásának, azon működési és gazdálkodási területek, szakpolitikák, programok és intézkedések ellenőrzésének, elemzésének, melyek hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődési célok teljesebb körű megvalósításához. 

Jegyzetek:

(1)    Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (NFFT)