2021. augusztus 10. 7:00

Az adópolitikai prioritások válságállósága – 2019: a biztonságos növekedés költségvetése

A költségvetési politika és ezen belül az adó- és járulékpolitika meghatározó jelentőségű a központi költségvetés, tágabb értelemben pedig az államháztartás egészének gazdálkodása szempontjából. A költségvetési politika és ezen belül az adó- és járulékpolitika meghatározó hatást gyakorol a gazdaság egészére, hatással van mind a gazdasági növekedésre, mind pedig az államadósság alakulására. Ezért szerepe a gazdasági válságok kezelésében vitathatatlan. Az Állami Számvevőszék most készülő elemzésében a költségvetési politika COVID-19 járvány alatti alakulását, kiemelten az ÁFA és az SZJA politikát veszi górcső alá. Ma induló, háromrészes cikksorozatuk a hamarosan megjelenő elemzésből mutat be egyes meghatározó területeket. Ennek keretében először 2019. évvel foglalkozunk, amely a bázis- és kiindulási adatokat szolgáltatja.

A központi költségvetés tervezésekor a Kormány 2019-re a biztonság megőrzését, a gazdasági növekedés fenntartását, a családok támogatását és a teljes foglalkoztatás elérését tűzte ki célul. A 2020-as évre az ország családbarát hellyé tétele („a gyermek az első”), a magyar gazdaság eredményeinek megtartása egy lassuló európai gazdasági környezetben is (gazdaságvédelmi akcióterv), a további gyarapodás legfontosabb előfeltételeként pedig a biztonság is prioritást kapott. A 2020. évben a COVID-19 világjárvány következtében kialakult gazdasági recesszió mérséklése, illetve a súlyos társadalmi károk enyhítése, kivédése érdekében a magyar Kormány 2020. március 18-án bejelentette a Gazdaságvédelmi Akciótervet, amely a léptékét tekintve a GDP 29,3 %-át kitevő gazdaságmentő és -élénkítő csomag. Az akcióterv célja a munkahelyek megőrzése, új munkahelyek teremtése, a kiemelt nemzetgazdasági ágazatok megerősítése, a vállalkozások támogatása, valamint a családok védelme. A három ütemű akcióterv intézkedéseinek meghozatala a fent ismertetett célkitűzések mentén történt. A veszélyhelyzet idején, a költségvetésben létrehozott Járvány Elleni Védekezési Alap (JEVA) fejezet, illetve Gazdaságvédelmi Alap (GVA) fejezet előirányzatainak összegét a költségvetési törvény módosításával határozták meg. Létrehozták továbbá az Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapot. A 2021. évre vonatkozó költségvetés fókuszában a járvány elleni védekezés és a COVID-19 járvány által nehéz helyzetbe került gazdaság újraindítása szerepelt, az emberek életének és biztonságának az elsődlegessége mellett. 

A 2019-2021. évekre készült központi költségvetések Kormány által meghatározott alapvető irányait az alábbi ábra mutatja be.

abra_1


A felmerülő kihívásokra – így meghatározóan a COVID-19 járvány miatti helyzetre – adott válaszlépések mellett a korábbi alapvető célkitűzések fenntartása és az elért vívmányok megőrzése is évről évre fókuszban maradt.

A költségvetési hiány, az államadósság, a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség alakításában is jelentős szerepet vállaló adó- és járulékpolitika folyamatosan érvényesítette a már korábban meghatározott alapvető irányokat, amik elsősorban a következők voltak:

  • A családokat, a munkavállalást támogató, az élőmunka és a vállalkozások terheit mérséklő, a foglalkoztatás-, beruházás- és növekedésösztönző, a feketegazdaságot visszaszorító rendszer további kiépítése;
  • Az adórendszer egyszerűsítésének és átláthatóságának további javítása;
  • Az adóeljárásban az adminisztrációs terhek további csökkentése, az adómorál javítása, az adózók és az adóhatóság kapcsolatrendszerének javítása, továbbá az együttműködés és az önkéntes jogkövetés további ösztönzése.

A 2019. év alapvető költségvetés-politikai célkitűzéseinek és az alkalmazott eszközöknek az áttekintését az alábbi ábra mutatja.

abra_2


A 2019. évben a GDP-arányos költségvetési hiányt és az államadósságot is sikerült mérsékelni a megelőző évhez képest, a gazdasági növekedés – bár az előző évi szintnél valamivel alacsonyabban, de – biztosított volt. A központi költségvetés bevételi és kiadási oldala hatást gyakorolt egyrészt az adóztatás, a bérkiáramlás, a beruházások, illetve a családvédelmi intézkedések révén a fent bemutatott három elsődleges prioritás eléréséhez, másrészt pedig további két prioritás – a foglalkoztatás bővítése és a versenyképesség javítása – részben rövid távú eléréséhez, részben pedig hosszabb távú fenntartásuk feltételeinek megteremtéséhez is.

A jelentős (50 Mrd Ft-ot meghaladó) adó jellegű bevételek alakulását mutatja be a következő táblázat.

abra_3


A táblázat adataiból is látható, hogy a kiemelten kezelt két adónem, az szja és az áfa jelentős súlyt képvisel a költségvetési bevételeken belül. Éves szinten az adó- és járulékbevételek mintegy 44%-át az áfa, közel 24%-át az szja adja, a két adónem együttesen pedig a központi költségvetés összes bevételének mintegy 45%-át teszi ki. Az áfa jelentőségét erősítette az utóbbi években a fogyasztási típusú adókat a jövedelem típusú adókkal szemben előtérbe helyező kormányzati politika. Az adó- és járulékpolitika e két adónem területén így kiemelt jelentőségű mind a válság kezelése, mind annak utóélete vonatkozásában.

Első cikkünkben a központi költségvetések alapvető irányai mellett, a COVID-19 világjárvány előtti utolsó „békeév”, 2019 alapvető költségvetés-politikai célkitűzéseit, illetve az alkalmazott eszközöket és a főbb számokat mutattuk be, utóbbit már a 2020-as előzetes tény adatok ismeretében is. A cikksorozat következő része a COVID-19 járvány miatti válsághelyzet kezelésére szolgáló intézkedésekre tér majd ki.