2022. január 17. 12:00

Az államadósság finanszírozása, a bővítés lehetőségei - ÁSZ-elemzés

Az elemzés célja feltárni, hogy hogyan lehetséges az államadósság finanszírozásába a lakossági megtakarításokat bevonni, ennek lehetséges irányait, módjait, valamint a lakossági állampapírok futamidejének további növelésének lehetőségeit feltárni. Továbbá az elemzés az állampapír piac, a befektetési lehetőségek bemutatásával a lakosság pénzügyi tudatosságát szeretné erősíteni, valamint képet adni arról, hogy a magyar lakosság hogyan járulhat hozzá a magyar államadósság alakulásához.

Az elemzés teljes egészében itt olvasható.

2020-ban a magyar államadósság átlagos hátralévő futamideje európai uniós összevetésben a harmadik legalacsonyabb, 5,2 év volt, a V4 országok viszonylatában a második legalacsonyabb érték volt. Magyarország gazdasági növekedésére és sérülékenységének alakulására hatással lehetnek a lakossági megtakarítások, különös tekintettel az állampapírban történő megtakarítások ösztönzése, amelyek államadósság finanszírozásba való bevonásával csökkenthetők a gazdasági sokkok hatásai. Feltételezve ezzel azt, hogy a lakossági megtakarítások az államadósság finanszírozásába bevonható források közül a legalacsonyabb kockázatúak. A lakossági megtakarítások szerkezetében az állampapírokban történő hosszútávú (7-10-15 év futamidő) befektetések növelése hozzájárulhat az ország stabilitásának erősödéséhez, a járvány által kialakult kedvezőtlen gazdasági helyzetben is.

Magyarország 2021-2025. évi Konvergencia programjában megfogalmazásra került az államadósság-kezelés stratégiája, célkitűzései, amelyek a következők:

  • az államadósság GDP-hez viszonyított arányának fokozatos csökkentése,
  • a devizaadósság részarányának alacsony szinten tartása – az államadósság devizahányadát jelentős mértékben csökkenteni,
  • a lakosság részvételének növelése az államadósság finanszírozásában – az éves hiányt minél nagyobb hányadban lakossági állampapír értékesítéssel finanszírozni, valamint
  • az államadósság futamidejének növelése – vagyis elsősorban a forintadósság futamidejét növelni.

A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére az országok, fiskális élénkítésbe kezdtek, amelynek következtében a GDP-arányos államadósság a világ szinte minden országában növekedett 2020. évben. A magyar államadósság alakulása is ebbe a trendbe illeszkedett, valamint megfelelt az európai uniós átlagnak, ugyanakkor a régióban a legnagyobb emelkedést mutatta. Kedvező, hogy az adósságstratégiai célokkal összhangban az EU átlagánál és a régió átlagánál is jobban nőtt az adósság átlagos hátralévő futamideje, amely csökkenti a refinanszírozási kockázatot, azonban rövid távon a kamatkiadások emelkedésére lehet hatással.  (Babos D.-Kuti Zs.-Marincsák K: Mérlegen a válságkezelés – a 2020-as finanszírozási folyamatok és jegybanki szerepvállalás az állampapírpiacon).

A magyar piacon emelkedett a hosszú futamidejű forint kötvénykibocsátások mértéke, amelyet az MNB állampapír vásárlásai is támogattak. Az MNB vásárlásai, illetve a lakossági állampapírokon belüli szerkezeti átrendeződés miatt a magyar államadósság átlagos hátralévő futamideje 2021. évben várhatóan 5,2 évre emelkedik. A magyar államadósság átlagos hátralévő futamideje azonban európai uniós összevetésben továbbra is a harmadik legalacsonyabb, ezért további növelése szükséges, így csökkenthető a refinanszírozási kockázat. A magyar államadósság átlagos hátralévő futamideje nemzetközi összehasonlításban is viszonylag alacsony, így növelésével tovább támogatható az ország sérülékenységének csökkentése.

Az ÁKK 2021. decemberi, a 2022.évi finanszírozási tervről készített prezentációjának[1] előjelzése alapján a központi költségvetés adósságán belül a devizaadósság aránya 2021. év végére várhatóan 20,4% lesz továbbá a lakossági állampapírok iránti kereslet, valamint a hosszabb futamidejű állampapírok arányának növekedése miatt az államadósság átlagos hátralévő futamidejének emelkedése prognosztizálható.

Elemzes_belso


Az államadósság finanszírozásába bevont források átlagos futamideje – durációja – fontos eszköz a finanszírozási stratégia szempontjából, azonban a lakossági állampapírok és az intézményi állampapírok esetében ez eltérő. A rövid futamidejű források költsége alacsonyabb ugyan, mint a hosszú futamidejű forrásoké, azonban a forrásmegújítási kockázatuk magasabb. Továbbá a rövid futamidő mellett a kamatkiadások is jelentősen ingadozhatnak, míg a hosszabb futamidő esetében a kamatváltozások időben elhúzódva jelennek meg a kamatkiadásokban, ezért a kamatkiadások jobban tervezhetővé válnak.

Az állampapírok átlagos futamidejének meghosszabbításában lehetőségként jelentkezik a lakossági értékpapírok átlagos futamidejének 7-10-15 évre növelése az intézményi állampapírokéhoz hasonlóan. Ez többek között hosszútávon hozzájárulna Magyarország sérülékenységének mérsékléséhez. Az ÁKK 2022. évben új lakossági állampapír stratégia kialakítását és elfogadását tervezi, amely tartalmazhatja a lakossági állampapírok futamidejének meghosszabbításának feltételeit és irányait, a hazai államadósság sérülékenységének további csökkentése, az államadósság összetételének javítása érdekében. A lakosság megtakarításainak bevonása az államháztartás adósságállománynak finanszírozásába, a belső finanszírozás részarányának növekedése erősíti az ország stabilitását, csökkenti a külső források igénybevétele miatti kockázatot, valamint a sérülékenységet. A lakossági állampapírok hozamai pedig növelik a belső keresletet, élénkítik a hazai gazdaságot.