2021. november 12. 14:20

Az államadósság-mutató tervezett értéke tartható 

Az Állami Számvevőszék most nyilvánosságra hozott monitoring elemzése második alkalommal értékelte az államadósság-mutató alakulására hatást gyakorló tényezőket. A pozitív gazdasági folyamatok mellett megjelentek a gazdasági növekedést veszélyeztető negatív kockázatok és továbbra is jelentős a bizonytalanság a COVID-19 vírusjárvány negyedik hullámának erőssége és ennek hatásai terén. A 2021. január és október közötti időszakról rendelkezésre álló adatok alapján az államadósság-mutató idei évre tervezett értéke az aktív, növekedésorientált gazdaságpolitika folytatásával betartható.

Az ÁSZ-elemzés ide kattintva érhető el.

Dr. Simon József – Bertalan Rudolf Gyula

Az ÁSZ novemberi monitoring elemzése fenntartotta az októberi monitoring elemzés megközelítését, vagyis a gazdasági folyamatokat elsősorban abból a szempontból értékelte, hogy azok, miként hatnak az államadósság-mutatóra. Az ezt befolyásoló körülményeket az elemzés a 2021. október végéig nyilvánosságra hozott adatok alapján értékelte, ugyanakkor néhány lényeges november elején publikált információval is kiegészítette azt.

Az adatforrások a korábbi monitoring elemzéshez hasonlóak voltak: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) által havonta és negyedévente nyilvánosságra hozott, valamint a Magyar Államkincstár honlapján hozzáférhető nyilvános adatok, valamint a lényeges egyéb nyilvánosságra hozott, a témakörben releváns jelentések, összefoglalók és tájékoztatók.

Az elemzés az időarányos teljesülés értékeléséhez az éves előirányzatoknak a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényt módosító 2021. évi XLIV. törvényben rögzített, illetve az ahhoz képest a Kormány saját hatáskörében törvényi felhatalmazás alapján végrehajtott módosítások, átcsoportosítások eredményeként adódott aktuális módosított értékét vette figyelembe.

Az elemzésben a 2021. évi időszaki adatok viszonyítási alapjait nemcsak a 2020. év, hanem – a COVID-19 vírusjárvány előtti 2019. év hasonló időszaki adatai jelentették. Az októberi monitoring elemzéshez képest történt változások értékelésbe érdekében az elemzés egyes mutatókat a 2021. évi korábbi értékeivel is összehasonlított. 

Az államadósságra hatást gyakorló főbb tényezők értékelése

A monitoring elemzés részletesen értékelte az államadósság-mutató számlálójában szereplő államadósságra hatást gyakorló fontosabb tényezőket.

A 2021. évi költségvetési törvényben az ÁKK Zrt.  által kezelt adósság, vagyis a központi költségvetés adósságának 2021. év végére tervezett értéke 39 150,0 Mrd Ft, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény szerinti államadósság 41 223,0 Mrd Ft. A két összeg közötti eltérést a kormányzati szektorba sorolt vállalatok és a helyi önkormányzatok adóssága, illetve egyéb kisebb összegű tételek okozzák.


Az államadósságra vonatkozóan továbbra is megállapítható, hogy a 2021. június 30-i GDP arányos államadósság csökkent a 2020. IV. negyedévi és 2021. I. negyedévi adatokhoz képest, ami az idei I. félév dinamikus gazdasági növekedésére vezethető vissza.

A központi költségvetés adóssága 2021. szeptember 30-án 40 059,8 Mrd Ft volt, mely 6,1%-kal (2 316,0 Mrd Ft-tal) haladta meg a 2021. augusztus végi értéket. A központi költségvetés adósságának alakulását az 1. ábra szemlélteti. Az adósság növekedése 2021. év szeptemberében – a 2021. augusztusi átmeneti csökkenés után – tovább folytatódott. Ez az adósságállomány az éves költségvetési hiány tervezett összegének figyelembevételével számolva az év végére várható adósság 98,1%-nak felel meg.

Monitoring_1

Forrás: ÁKK Zrt.: A központi költségvetés adóssága 

A központi költségvetés adósságának összetételét tekintve a forintadósság a 2021. év 1-9. hónapokban 2 313,6 Mrd Ft-tal (7,9%-kal) növekedett. A devizaadósság csökkenésének kedvező folyamata 2021. szeptemberében megállt, 2021. első kilenc hónapjában a változás 1 025,1 Mrd Ft-os emelkedés volt. Ezáltal a devizaadósság aránya a teljes adósságon belül a 2020. év végi 19,9%-ról 2021. szeptember 30-ra 20,8%-ra emelkedett. Ez elsősorban a 4,25 milliárd dollár értékű dollárkötvény, valamint 1 milliárd euró értékű eurókötvény 2021. szeptemberi kibocsátásának hatása, amelyek együtt a 2021. augusztus végi devizaadósság több mint negyedének felelnek meg.  A devizakötvény-kibocsátás tekintetében indokolt figyelembe venni, hogy az a jövőbeli váratlan helyzetekre való felkészülést is szolgálja. Erre utal, hogy a központi kormányzat MNB-nél vezetett forint- és devizabetétjeinek állománya 2021. augusztus végéhez képest 2021. szeptember végére 1 627,0 Mrd Ft-tal (57,3%-kal) 4 464,8 Mrd Ft-ra emelkedett.

A 2021. év 1-9. hónapokban a központi költségvetési kiadások (14 420,9 Mrd Ft) a törvényi módosított előirányzathoz viszonyított teljesítése az időarányosnál magasabb arányú (81,9%-os) volt. Ez az érték meghaladta a 2019. évi (69,0%) és a 2020. évi (62,5%) első kilenc havi időarányos teljesülést. Különösen a költségvetési szervek kiadásai (5 002,8 Mrd Ft) teljesültek túl, mivel 2021. szeptember 30-án – a 2019. évi (70,0%) és 2020. évi (69,0%) időarányos teljesülés mértékét jelentősen meghaladva – a teljesítés mértéke elérte az éves előirányzat 98,8%-át. A központi költségvetési kiadások 2021. augusztus hónaphoz képest 1 819,2 Mrd Ft-tal növekedtek. A kormányzati szinten végrehajtott előirányzat módosításokat is figyelembe véve ugyanakkor a központi költségvetési fejezetek egyes kiemelt előirányzatai 2021. év első kilenc hónapjában az időarányos szint alatt teljesültek. Ezáltal e tényező tekintetében kockázatot továbbra sem tárt fel a monitoring elemzés.

A központi költségvetési bevételekből 2021. szeptember 30-ig a törvényi módosított előirányzat 80,1%-a – 12 354,2 Mrd Ft – realizálódott, mely időarányosan 5,1 százalékpontos túlteljesítést jelent. Ezen bevételek a 2019. év (71,6%) és 2020. év (70,3%) 1-9. hónapjait jelentő időszakban időarányosan alulteljesültek. A központi költségvetési bevételek 2021. augusztus hónaphoz képest 1 469,6 Mrd Ft-tal növekedtek. A főbb adónemek közül 2021. év 1-9. hónapjában az általános forgalmi adó 77,0%-on, a személyi jövedelemadó 78,0%-on, a társasági adó 97,2%-on teljesült, amely az időarányosnál magasabb mértéket jelent, míg az előző két év azonos időszakában ezek a bevételek az időarányosnál alacsonyabb mértékben teljesültek. Az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó bevételek teljesülését a 2019-2021. szeptember közötti időszakban a 2. ábra szemlélteti. 

 

Monitoring_2

Forrás: Pénzügyminisztérium: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege 

Az uniós programok 2021. év 1-9. havi bevételei és kiadásai is – csakúgy, mint 2021. 1-8. hónapjaiban – elmaradtak az előirányzat időarányos teljesítésétől. A tervezett uniós bevételekből 2021. szeptember végéig 776,0 Mrd Ft realizálódott, amely a törvényi módosított 2 033,5 Mrd Ft előirányzat 38,2%-át teszi ki (2021. augusztusában az arány 32,2% volt). 2021. szeptember végéig 1 408,0 Mrd Ft összegű kifizetés történt, amely a törvényi 2 515,4 Mrd Ft módosított előirányzat 56,0%-os teljesítését jelenti (2021. augusztusában az arány 50,3% volt). A bevétel-kiadás időarányos teljesülési mértéke közötti különbség tartós fennmaradása kockázatot jelenthet az ÁSZ elemzői szerint a költségvetési hiányra, ezáltal az államadósság-mutató 2021. év végére tervezett értéke teljesíthetőségére.

Az államháztartás központi alrendszerének hiánya (a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítási alapok együtt) 2021. szeptember végén az előzetes adatok szerint 2 292,0 Mrd Ft volt. A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényt módosító 2021. évi XLIV. törvény rögzítette, hogy a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti (ESA) tervezett hiánya a GDP 7,5 %-a lesz. A törvényjavaslat indokolása szerint ez az államháztartás központi alrendszere vonatkozásában 3 990 Mrd Ft-os pénzforgalmi hiányának felel meg. A 2021. szeptember végi hiány ennek a tervezett összegnek az 57,4%-a. Ez a 2021. augusztus végi 47,6%-os aránynál magasabb, de elmaradt az időarányos értéktől, amely kedvező folyamatot jelent.

Mind a költségvetési bevételek, kiadások és az egyenleg szempontjából is a meghatározó a központi költségvetés egyenlege, utóbbi 2021. szeptember végén 90,2%-át tette ki a központi alrendszer pénzforgalmi hiányának. A központi költségvetés hiánya 2021. szeptemberben az augusztus hónaphoz képest 349,6 Mrd Ft-tal növekedett.

A GDP alakulásának és az erre ható főbb tényezők értékelése

A monitoring elemzés részletesen értékelte az államadósság-mutató nevezőjében szereplő GDP-re hatást gyakorló fontosabb tényezőket.

A GDP-re vonatkozóan a jelen elemzés elkészítésekor a 2021. II. negyedévvel bezárólag álltak rendelkezésre adatok. A GDP volumenváltozását – a KSH által felülvizsgált 2021. október 1-én publikált adatok alapján – 2019-től negyedéves bontásban mutatja a 3. ábra.

 

Monitoring_3

Forrás: KSH STADAT 21.2.1.2. A bruttó hazai termék (GDP) negyedéves volumenindexei

2021. II. negyedévében a GDP 17,8%-os emelkedést ért el az előző év azonos időszakához képest, valamint a kumulált adatok alapján is 2021. I. félévében a GDP növekedése 7,6%-os volt a 2020. I. félévéhez mérten. A 2021. évi központi költségvetési törvény módosításakor a Kormány 4,3%-os GDP növekedéssel számolt. Ehhez képest a pénzügyminiszter 2021. november elején adott előrejelzése szerint ennél kedvezőbb 6,8%-os GDP növekedés várható a 2021. évre. A várakozás teljesülése esetén az államadósság visszafogott növekedése mellett az államadósság-mutató a tervezett szint alatt maradhat. 

A nemzetgazdasági beruházások volumene 2021. II. negyedévben 10,8%-kal haladta meg a 2020. II. negyedév teljesítményét, és a kumulált adatok alapján a beruházások 2021. I. félévi a növekedése 2020. I. félévhez viszonyítva 6,1%-os. A beruházások 2021. I. féléves halmozott teljesítményértéke 4739,6 Mrd Ft volt, ami a 2020. év első féléves beruházás adatához viszonyítva 14,0%-os, a 2019. első félévhez képest 17,3%-os növekedést mutat.

Az ipari termelés 2021. márciusától meghaladta a korábbi év azonos időszakainak mértékét. A termelés volumene 2021 augusztusában 2,6%-kal haladta meg a 2020. augusztusában mért szintet, viszont a volumenindexe az utóbbi hónapokban kedvezőtlenül változott. A KSH 2021. november 5-i gyorstájékoztatója (első becslés) alapján 2021. szeptemberében az ipari termelés volumene 2,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, és az ipari kibocsátás 2021 augusztusához képest 0,3%-kal csökkent. 

Az építőipari termelés volumenindexei 2021. január és augusztus közötti időszakban – február és április kivételével – meghaladták a korábbi év hasonló hónapjainak mutatóit. Az építőipari termelés 2021. első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához képest 9,8%-kal emelkedett, ugyanakkor még nem érte el a válság előtti szintet.

A kiskereskedelmi forgalom 2021. év augusztusában a júliusi adatokhoz képest kedvezőbb képet mutatott, a naptárhatástól megtisztított kumulált volumenindex 0,3%-kal növekedett. 2021 áprilisától növekedés figyelhető meg a 2020. áprilisától mért forgalomhoz képest. A kiskereskedelmi forgalom növekedése kedvező a gazdasági növekedés szempontjából.

A külkereskedelemi termékforgalom egyenlege folyó áron a 2021 január-augusztus időszak egészét tekintve meghaladta a 2020. és a 2019. évek hasonló – 1-8. havi – időszaki adatait. Az egyenleg 2021 júliusában és augusztusában negatív volt. Az egyenleg kedvezőtlen alakulásában szerepe volt az energia árak robbanásszerű növekedésének és a gépjárműgyártás exportja visszaesésének, miközben a fogyasztás és a beruházások importigénye növekedett. Ez a minden évben a nyári hónapokra jellemző szezonális ciklikus visszaesést 2021-ben felerősítette és a nettó export alakulásán keresztül negatívan hat a GDP növekedésére is. A KSH 2021. november 8-i gyorstájékoztatója (első becslés) alapján 2021. szeptemberében az export euróban számított értéke 0,6%-kal kisebb, az importé 12%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakához képest. Mindez azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés mellett romlott a külkereskedelmi egyenleg.

A 15-64 éves foglalkoztatottak száma több mint 133 ezer fővel növekedett az év eleje óta szeptember végéig. A foglalkoztatási ráta idén júliusban ért el rekordértéket, és május óta meghaladja az előző két év május és szeptember hónapja között mért adatokat. A 2021. év 1-9. hónapban a foglalkoztatottság alakulása hozzájárult a GDP növekedéséhez. A foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok a 4. ábra mutatja be.

Monitoring_4

Forrás: KSH STADAT 20.2.1.3. A 15–64 éves népesség gazdasági aktivitása nemenként, havonta

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2021 augusztusában 1,66%-kal csökkent júliushoz képest, de 2021. 1-8. hónapjai mindegyikében magasabb volt, mint a korábbi évek azonos hónapjaiban. 

Az évkezdettől halmozott fogyasztóiár-index a 2021. év 1-9. hónapok időszakában egy hónapot kivéve folyamatosan emelkedett, 2021. szeptemberben a 2020. szeptemberi adatokhoz képest 5,5% volt.

Az elemzés következtetései

A 2020. évben berobbant COVID-19 járvány okozta válság kezelése a 2021. év hátralévő részében is a fiskális politika alapvető feladata. A reziliens fiskális politika megvalósítása érdekében alkalmazott eszközök fontos szerepet töltenek be. A válság hatásainak enyhítésére törekvő időszakban jelentős kihívást jelent a költségvetés egyensúlyának biztosítása. Mindez azért is jelentős szempont, mivel az uniós hiány- és államadósság-szabály a 2021. évre vonatkozóan felfüggesztésre került, azonban a hazai államadósság-szabálynak továbbra is meg kell felelni. 

Az ÁSZ monitoring elemzésének fő következtetése szerint a 2021. január és október 31. közötti időszakban nyilvánosságra hozott adatok alapján az államadósság-mutató idei évre tervezett értéke betartható. Ugyanakkor, ahogy erre az Állami Számvevőszék több alkalommal is rámutatott, jelentős bizonytalanságot jelent a COVID-19 vírusjárvány negyedik hullámának erőssége, időtartama és ennek gazdasági, illetve költségvetési folyamatokra gyakorolt hatásai, valamint a világgazdasági folyamatok alakulása.

Az államadósság-mutató tervezett alakulását alátámasztja az államadósság fő tényező esetén, hogy az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya az idei évre tervezetthez képest időarányosan mérsékelten alakult, a központi költségvetés bevételei és kiadásai az idei év első kilenc hónapjában kedvező arányban teljesültek. Továbbra is jelentős nagyságrendű tartalékokkal rendelkezik az államháztartás betétek formájában, amely a kötvénykibocsátás részben tartalékolási jellegét mutatja. 

Az államadósság-mutató nevezőjében szereplő GDP alakulása az idei évben alátámasztotta azt, hogy a gazdasági válság kezelése érdekében aktív, növekedésorientált gazdaságpolitika folytatása szükséges. A GDP alakulását meghatározó tényezők az idei év eddig eltelt időszakában jellemzően kedvezően alakultak, azonban célszerű figyelmet fordítani a gazdasági növekedést veszélyeztető kockázatokra, amelyek közül jelenleg kiemelkedik a külkereskedelmi termékforgalom egyenlegének, valamint az ipari termelés volumenének kedvezőtlen alakulása.