2021. december 23. 10:00

Az államadósság-mutató tervezett értéke tartható

Az Állami Számvevőszék most nyilvánosságra hozott monitoring elemzése negyedik alkalommal értékelte az államadósság-mutató alakulására hatást gyakorló tényezőket. Az ÁSZ monitoring elemzésének fő következtetése szerint az államadósság-mutató idei évre tervezett értéke betartható. Az államadósság-mutató csökkenésének tényleges mértéke az idei évben az államadósság jelenlegi szinthez képest korlátozott nagyságrendű növekedésétől és a gazdaság teljesítmény utolsó negyedévi bővülési ütemétől függ.

Dr. Simon József – Bertalan Rudolf Gyula

Az ÁSZ elemzése ide kattintva olvasható, az ÁSZ Hírportálon megjelent összefoglaló itt érhető el

Az ÁSZ újabb nyilvánosságra hozott monitoring elemzése az előző három, korábban megjelent monitoring elemzéshez hasonlóan a makrogazdasági és költségvetési folyamatok alakulásáról ad szintézist. A gazdasági folyamatokat elsősorban abból a szempontból értékelte, hogy azok, hogyan hatnak az államadósság-mutatóra. Az elemzés az államadósság-mutató számlálóját és nevezőjét befolyásoló körülményeket a 2021. december 14-ig rendelkezésre álló adatok alapján értékelte. 

Az adatforrások a korábbi monitoring elemzésekhez hasonlóak voltak: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) által havonta és negyedévente nyilvánosságra hozott, valamint a Magyar Államkincstár honlapján hozzáférhető nyilvános adatok, valamint a lényeges egyéb nyilvánosságra hozott, a témakörben releváns jelentések, összefoglalók és tájékoztatók. Az elemzés az időarányos teljesülés értékeléséhez az éves előirányzatoknak a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényt módosító 2021. évi XLIV. törvényben rögzített, illetve az ahhoz képest a Kormány saját hatáskörében törvényi felhatalmazás alapján végrehajtott módosítások, átcsoportosítások eredményeként adódott aktuális módosított értékét vette figyelembe.

Az elemzésben a 2021. évi adatok viszonyítási alapjai most is a 2019. év, valamint a 2020. év hasonló időszakainak adatai voltak, de fókuszba kerültek a 2021. évi költségvetési és pénzügyi mutatók éven belüli alakulásának lényeges változásai is. 

Az államadósságra hatást gyakorló főbb tényezők értékelése

A monitoring elemzés részletesen értékelte az államadósság-mutató számlálójában szereplő államadósságra hatást gyakorló fontosabb tényezőket.

A 2021. évi költségvetési törvényben az ÁKK Zrt. által kezelt adósság, vagyis a központi költségvetés adósságának 2021. év végére tervezett értéke 39 150,0 Mrd Ft, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény szerinti államadósság 41 223,0 Mrd Ft. A két összeg közötti eltérést a kormányzati szektorba sorolt vállalatok és a helyi önkormányzatok adóssága, illetve egyéb kisebb összegű tételek okozzák.

Az államadósságra 2021. I. félév végén 39 416,7 Mrd Ft, GDP arányosan 77,4%, ami összegében magasabb, míg GDP arányosan alacsonyabb volt, mint a 2020. év végén.

A központi költségvetés adóssága 2021. október 31-én 39 848,3 Mrd Ft volt. Ez az adósságállomány – a kormányzat által végrehajtott módosítások alapján számított éves tervezett költségvetési hiány adósságra gyakorolt hatását is figyelembe véve – az év végére tervezett adósság 97,5%-a.

A Központi Kormányzat MNB-nél vezetett forint- és devizabetéteinek állománya 2021. október végi 3 856,4 Mrd Ft-os összegről, 2021. november végére 960,8 Mrd Ft-tal (24,9%-kal) 2 895,6 Mrd Ft-ra csökkent, ami a szeptemberi devizakötvény kibocsátást megelőző hónap szintjének felel meg.

A pénzügyminiszter 2021 december elején adott tájékoztatása szerint idén az állam – rövid futamidejű deviza-kötvények visszavásárlásával, kedvezőbb kamatozású, hosszú futamidejű forrásra cserélve azokat – 430 millió dollárnyi adósságot törlesztett elő, mellyel az államadósság finanszírozási jellemzői, a futamidők és a kamatköltségek javultak. Továbbá 1 300 Mrd Ft értékben cserélt rövid futamidejű államkötvényt hosszú, 8 és 20 év közötti kötvényre, ezzel a kamatkiadások jobban tervezhetővé válnak.

A 2021. év 1-11. hónapokban a központi költségvetési kiadások (18 829,8 Mrd Ft) a törvényi módosított előirányzathoz viszonyított teljesítése az időarányosnál magasabb arányú volt, 7,0%-kal túllépte az éves előirányzatot. Ez az érték meghaladta a 2019. évi (87,0%) és a 2020. évi (79,4%) első tizenegy havi időarányos teljesülést. Különösen a költségvetési szervek kiadásai (6 077,8 Mrd Ft) teljesültek túl, mivel 2021. november 30-án – a 2019. évi (86,8%) és 2020. évi (85,8%) teljesülését jelentősen meghaladva – 20,0%-kal magasabbak az éves előirányzatnál. A központi költségvetési kiadások 2021 novemberében október hónaphoz képest 2 309,1 Mrd Ft-tal (14,0%-kal) növekedtek, mely az előző hónapra vonatkozó növekményhez (14,6%) hasonló mértékű. A nyugdíjkiadások novemberben 531,0 Mrd Ft-tal emelkedtek. Ezen belül az egyszeri kifizetések összege 211,4 Mrd Ft volt.

Az 1888/2021. (XII. 9.) Korm. határozat szerint a szakmai (nem uniós) fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési kiadásainak összege a 2021. évben nem lehet nagyobb, mint 4 221,2 Mrd Ft. A kormány ezáltal 350,0 Mrd Ft összegű beruházást nem az idei évben valósít meg. A kiadás-csökkentés támogatja, hogy a központi költségvetés hiánya korlátozott mértékben növekedjen.

A központi költségvetési bevételekből 2021. november 30-ig a törvényi módosított előirányzat 98,6%-a – 15 219,8 Mrd Ft – realizálódott, mely az időarányoshoz képest 6,9 százalékponttal nagyobb teljesítést jelent. Ezen bevételek a 2019. év (88,0%) és a 2020. év (85,4%) 1-11. hónapjait jelentő időszakban az időarányos 91,7%-hoz képest alulteljesültek. A központi költségvetési bevételek 2021. október hónaphoz képest 1 403,5 Mrd Ft-tal (10,2%-kal) növekedtek. A főbb adónemek közül 2021. év 1-11. hónapjában az általános forgalmi adó 95,3%-on, a személyi jövedelemadó 96,1%-on, a társasági adó 115,6%-on teljesült, amely az időarányosnál magasabb mértéket jelent, és meghaladja az előző két év azonos időszakainak teljesülési mértékét is. Az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó bevételek teljesülését a 2019-2021. november közötti időszakban az 1. ábra szemlélteti. 

Abra_1

Forrás: Pénzügyminisztérium: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege 

Az uniós programok 2021. év 1-11. havi bevételei és kiadásai is év előző három hónapjához (augusztus-október) hasonlóan továbbra is elmaradtak az előirányzat időarányos teljesítésétől. A tervezett bevételekből 2021. november végéig 1009,2 Mrd Ft realizálódott, amely a törvényi módosított 2 033,5 Mrd Ft előirányzat 49,6%-át teszi ki (ez az arány 2021. októberében 39,6% volt). Az uniós programok kiadásai a 2021. 1-10. havi adathoz képest 436,2 Mrd Ft-tal (26,9%-kal) növekedtek. 2021. november végéig 2 059,2 Mrd Ft összegű kifizetés történt, amely a törvényi 2 515,4 Mrd Ft módosított előirányzat 81,9%-os teljesítését jelenti (ez az arány 2021. októberében 64,5% volt).

Az uniós bevételek és kiadások 1 050,0 Mrd Ft-os különbsége 2021 november végén jelentős mértékű, továbbá Magyarország idén várhatóan nem kapja meg az Európai Uniótól a helyreállítási program idei évi 326,0 Mrd Ft összegű előlegét. Ebből következően az uniós projekteket hazai költségvetési forrásokból kell megelőlegezni, mely kockázatot jelent az ÁSZ elemzői szerint a költségvetési hiányra, ezáltal az államadósság-mutató 2021. év végére tervezett értékének teljesíthetőségére.

Az államháztartás központi alrendszerének hiánya (a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítási alapok együtt) 2021. november végén az előzetes adatok szerint 3 931,3 Mrd Ft volt. A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényt módosító 2021. évi XLIV. törvény rögzítette, hogy a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti (ESA) tervezett hiánya a GDP 7,5 %-a lesz. A törvényjavaslat indokolása szerint ez az államháztartás központi alrendszere vonatkozásában 3 990,0 Mrd Ft-os pénzforgalmi hiányának felel meg. A 2021. november végi hiány ennek a tervezett összegnek a 98,5%-a, mely az időarányosnál (91,7%) magasabb mértéket jelent. A hiány 2021 novemberében – a 2021 október végi időarányosnál alacsonyabb értékű egyenleghez képest – 1 009,1 Mrd Ft-tal emelkedett.

Mind a költségvetési bevételek, kiadások és az egyenleg szempontjából is a meghatározó a központi költségvetés egyenlege, utóbbi 2021. november végén 91,8%-át tette ki a központi alrendszer pénzforgalmi hiányának. A központi költségvetés hiánya 2021. novemberben – az október havi emelkedéshez (637,7 Mrd Ft) képest nagyobb összegben – 905,7 Mrd Ft-tal növekedett.

A GDP alakulásának és az erre ható főbb tényezők értékelése

A monitoring elemzés részletesen értékelte az államadósság-mutató nevezőjében szereplő GDP-re hatást gyakorló fontosabb tényezőket.

A gazdasági növekedés dinamikus volt az idei év első három negyedévében, ami az államadósság-mutató alakulása szempontjából kedvező. A GDP volumenváltozását 2019-től negyedéves bontásban mutatja a 2. ábra.

Abra_2

Forrás: KSH STADAT 21.2.1.2. A bruttó hazai termék (GDP) negyedéves volumenindexei

A 2021. III. negyedévében a GDP volumene 6,1%-kal növekedett, amelyhez meghatározó mértékben a termelői oldalon a szolgáltatások járultak hozzá, a felhasználási oldalon növekedett a belső felhasználás és ezt meghaladó mértékben a felhalmozás. A GDP volumenindexe a kumulált adatok alapján a 2021. I-III. negyedévében 107,1%-os, a 2021. I-II. negyedéves időszakban 107,6%-os volt a 2020. év azonos időszakaihoz képest. A GDP folyó áron számított értéke 2021. III. negyedévben 13 837,3 Mrd Ft volt, ami a 2021. II. negyedév kiemelkedő GDP termelés értékéhez képest is 3,4%-kal növekedett, és 12,2%-kal haladta meg a 2020. III. negyedévi adatot. A GDP folyó áron számított 2021. I-III. negyedévre vonatkozó összesített értéke (38 662,9 Mrd Ft) 0,1 százalékponttal kevesebb a 2021. évi költségvetési törvény 2021. májusi módosításának általános indoklásában a 2021. december 31-re tervezett nominális GDP időarányos értékénél. 

A nemzetgazdasági beruházások volumene 2021. III. negyedévében 12,4%-kal haladta meg a 2020 III. negyedévi volument. A beruházások szezonálisan kiigazított volumene 2021. III. negyedévben a II. negyedévhez mérten 1,8%-kal emelkedett, az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumenindexe 3,6% volt, ami az előző negyedévek növekedési üteméhez mérten kiemelkedő érték. A beruházások teljesítményértékének 57%-át a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások hozták létre, ahol a volumenváltozás 21,8% volt. A költségvetési szervek beruházásai volumene jelentősen visszaesett az előző negyedévekhez képest, és 11,7%-kal volt alacsonyabb a 2020. III. negyedévi adatnál. A Kormány a költségvetés év végi likvid tartalékainak biztosítása céljából 350 Mrd Ft összegű beruházást elhalaszt, pótlólagos költségvetési tartalékot képezve a tervezett GDP arányos államadósság-mutató tarthatósága érdekében. Ez az intézkedés a 2021. év utolsó negyedévét, illetve a következő évek beruházási volumenét fogja érinteni.

Az ipari termelés volumene 2021 októberében 3,4%-kal volt kisebb, mint 2020 októberében. Az ipari termelés 2021. 1-10. havi kumulált volumenindexe még továbbra is 10,8% növekedést mutat 2020 azonos időszakának adatához képest. (3. ábra) Az ipari kibocsátás 96%-át adó feldolgozóiparban a legnagyobb súlyú járműgyártás volumene jelentősen, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ennél kisebb mértékben csökkent 2020 októberéhez képest. A járműgyártás volumenindexei 2021. március-június hónapban a 2020. év I. félévében bekövetkezett gyárleállások okozta alacsony bázisérték miatt jelentősen emelkedtek, azonban a globális félvezető-hiányra visszavezethető hazai gyártási kapacitáskihasználtság csökkenés a 2020. évi azonos időszakához képest a kibocsátási volumenben visszaesést okozott 2021 júliusától, ami októberben is jellemző volt. 

Abra_3

Forrás: KSH STADAT 13.2.1.2. Az ipari termelés és értékesítés volumenindexei havonta, évkezdettől kumulált

A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe 2020. augusztus és 2021. március közötti hónapok mindegyikében 100% alatti, de ennek értéke 2021. április óta havonta már 100% feletti volt. A havi volumenindexek 2021. évi tendenciája emelkedő. Az októberi mutató 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint a COVID-19 járványt megelőző 2019. év októberében volt. A halmozott 2021. január-október mutató még jelentősen alatta marad a 2019. évi emelkedés ütemének.

A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege folyó áron, forintban 2021. év júliusa óta negatív értéket mutat. A termékexport októberi értéke nagyságrendileg megegyezett a 2020. év októberi adattal, azonban az import értéke 13,1%-kal növekedett. Az egyenleg kedvezőtlen változásában a nemzetközi piaci hatásoknak, így a járműgyártás visszaesésének, az energiaárak világpiacon történt, jelentős mértékű (a földgáz árának egy év alatt bekövetkezett ötszörös, a villamosenergia árának négyszeres, a kőolaj árának 50%-os) emelkedésének, egyúttal a fogyasztás és beruházások importigénye növekedésének is szerepe volt.

A foglalkoztatás és munkanélküliség 2021. év január és október között összességében kedvező irányban változott. Ezen belül a jelentősebb javulás 2021. első felében következett be, az ezt követő időszakot a stagnálás jellemezte, ugyanis júliusban kisebb mértékű javulás, majd augusztusban és szeptemberben kis mértékű kedvezőtlen irányú változás történt, azután októberben lényegében kedvező módosulás következett be. (4. ábra)

Abra_4

Forrás: KSH: STADAT 20.2.1.3. A 15–64 éves népesség gazdasági aktivitása nemenként, havonta

Az évkezdettől halmozott fogyasztóiár-index a 2021. év 1-11. hónapok időszakában egy hónapot kivéve folyamatosan emelkedett (az 1-6. és az 1-7. hónapok kumulált mutatója azonos nagyságú volt), és már márciustól meghaladta a tárgyévi költségvetés előző évi tervezésekor előirányzott 3%-os szintet. Alapvetően a COVID-19 járvány okozta válság miatt kiesett termelői kapacitások helyreállását megelőző fogyasztói kereslet, a kőolaj-, gáz- és más nyersanyagárak válság előtti szint fölé emelkedése és magának az emelkedő inflációs várakozásoknak a hatása is növelte a fogyasztóiár-indexet. 

Az elemzés következtetései

Az ÁSZ monitoring elemzésének fő következtetése szerint az államadósság-mutató idei évre tervezett értéke betartható, ezáltal az Alaptörvény által meghatározott adósságszabály teljesíthető. 

Az államadósság-mutató tervezett alakulását alátámasztja az államadósság fő tényező esetén, hogy a központi költségvetés bevételei az idei évben novemberig kedvező arányban teljesültek. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya kedvezőtlenül alakult, amelyben jelentős szerepet játszott az uniós támogatások kiadásainak megelőlegezése. A reziliens költségvetési politika betartásával, az ennek támogatása érdekében meghozott intézkedések alkalmazásával az év hátralévő részében e kockázat kezelhető. Mindezt támogatja az is, hogy az államháztartás továbbra is jelentős nagyságrendű tartalékokkal rendelkezik betétek formájában. Fontos ugyanakkor figyelembe venni, hogy a tartalékok megőrzése alapvető kérdés, mivel ezek rendelkezésre állása a következő évben is meghatározó jelentőségű lesz a reziliencia fenntartása érdekében. 

Az államadósság-mutató alakulása szempontjából kedvező, hogy együttesen az idei év első három negyedévében a hazai gazdaság növekedési pályán mozgott. A gazdasági növekedést nagymértékben elősegítette, hogy a COVID-19 vírusjárvány negyedik hullámának kezelése érdekében nem volt szükség zárási intézkedések meghozatalára, valamint a fogyasztás és a beruházás továbbra is kedvezően alakult. A GDP folyó áron számított 2021. I-III. negyedévre vonatkozó összesített értéke időarányosan alakult a 2021. évi költségvetési törvény 2021. májusi módosításának általános indoklásában a 2021. december 31-re tervezett nominális GDP értékéhez viszonyítva.

Az elmúlt hónapokban azonban felerősödtek a dinamikus gazdasági növekedést veszélyeztető kockázatok. E körbe tartozik a külső feltételek kedvezőtlen alakulása, a külkereskedelmi egyenleg romlása, az ipari termelés növekedésének lassulása, illetve a COVID-19 vírusjárvány ismételt felfutása. Az év hátralévő részében a kormányzati beruházások visszafogása érdekében tett intézkedés enyhítheti a beruházási piac túlfűtöttségét. 

A gazdasági növekedés biztosítása és a felmerült gazdasági kockázatok kezelése várhatóan a következő évben is meghatározó szempontot jelent majd a gazdaságpolitika számára. Ennek során indokolt figyelembe venni, hogy a gazdasági növekedés az egyensúlyi feltételek megőrzése mellett valósuljon meg. Mindez egyúttal hozzájárulhat az államadósság finanszírozása tekintetében a piaci szereplők bizalmának megtartásához, ezáltal alacsony sérülékenységi kockázat biztosításához.