2022. március 08. 7:00

Az államháztartás belső ellenőrzésének egyes rendszertani elemei és oktatásának tapasztalatai a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

A tanulmány a 2010-ben kezdődött állampénzügyi reform államháztartási ellenőrzési területén belül a belső ellenőrzésre fókuszál. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a költségvetési szervezetek belső kontrolljainak jogszabályi hátterére és a közpénzfelhasználás hatékonyságát javító módjára. Részletesen kitér a dolgozat az európai és magyar jogi normákból adódó követelményekre, s az államháztartás más ellenőrzési aggregátumaihoz való kapcsolódásra, rendszertani összefüggésekre. Felvázolásra kerül a belső ellenőrzés szabályozása és módszertani háttere. További unikuma a tanulmánynak, hogy bemutatja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyes kormánytisztviselői továbbképzési szakjain a költségvetési és a belső ellenőrzés oktatási rendszerét, s a végzett hallgatók kérdőíves megkérdezéséből adódó tapasztalatok tudományos összefoglalását. (Pénzügyi Szemle 2022/1. Különszám)

Lentner Csaba 

A 2010-től folyamatos állampénzügyi reform a felelős gazdálkodás erősebb érvényesítési szándéka által vezérelve a költségvetési ellenőrzés szerepének megerősödésével járt. A törvényi leszabályozás stabil hátteret biztosít a gazdálkodási fegyelem javulásához, a közpénzfelhasználás normakövető és hatékonyságot javító működéséhez. A belső ellenőrzést szabályozó szakminisztérium, s a belső ellenőrzés módszertanában meghatározó szerepet betöltő Állami Számvevőszék a belső normakontrollok egzakt rendszerét teremtette meg, ezáltal a belső ellenőrzés szerepe, fontossága felértékelődött (lásd az empirikus kutatás eredményeit). A kutatás szerint a belső ellenőrzés tanácsadó tevékenysége bár – az elvárttól eltérően – nem erősödött, de a belsőellenőrzési jelentések a döntéshozatali folyamatokba egyre erősebben beépülnek.

Az államháztartási ellenőrzés átfogó törvényi leszabályozása, s ennek a költségvetési rend szerint gazdálkodók belső kontrollrendszerére vonatkozó részei, továbbá az ellenőrzési módszertan folyamatos fejlesztése a belső ellenőrzés függetlenségének és súlyának folyamatos javulását váltja ki. Mind a 2006-os fiskális válság, mind a 2007–2008-tól kezdődő, nemzetközi térből eszkalálódó válságévek és a konszolidálásukra életre hívott feszesebb állami szabályozás az államháztartási ellenőrzés, s ezen belül a belső ellenőrzés szerepének növekedésével járt. A koronavírus-világjárvány okozta gazdasági visszaesés – a költségvetési források szűkösebb volta okán – ugyancsak a gazdálkodási fegyelem és az ellenőrzés feszességének fokozása irányába mozdítja el a rendszert. A közpénzfelhasználás normakövető és hatékony centralizálása és felhasználása nagyobb súllyal esik latba.

Az elvégzett interjúk igazolják, hogy a belsőellenőri munkának további fejlesztése indokolt, amihez a képzés folyamatos korszerűsítését indokolt hozzárendelni. Az igények egyértelműen a költségvetési ellenőrzési és számviteli ismeretek mélységének és komplexitásának fokozására irányulnak, amely az egyetem részére az eddigi képzésekre épített költségvetési mérlegképes könyvelői képzettség megszerzésének (párhuzamos, az ellenőrzési továbbképzéssel egyidejű és egybevont) lehetőségét és a vele járó többlet tananyag biztosítását felveti. Mindez hozzájárulhat a költségvetési gazdálkodás szervezettségét, eredményességét, hatékonyságát javító kontrollrendszer és belsőellenőri szakmai presztízs minőségének továbbépüléséhez.



Lentner Csaba a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára 

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.