2021. augusztus 13. 7:00

Az államháztartási számvitellel kapcsolatos európai uniós előírásohoz történő hazai megfelelés

Az európai uniós szerződésekben meghatározott célkitűzések különféle típusú jogi aktusok útján teljesülhetnek, ezek egyike az irányelv. Az irányelv olyan jogalkotási aktus, amely valamennyi uniós ország számára kötelezően elérendő célkitűzést állapít meg, de a megvalósítás módját, eszközeit a tagállamokra bízza.

Ilyen célkitűzésnek tekinthető az egyes európai uniós tagállamok gazdálkodásáról naprakész információk rendelkezésre állása és az összehasonlíthatóság biztosítása, melyek hozzájárulnak a váratlan költségvetési helyzetek sikeres kezeléséhez, a gazdaságirányítás megerősítéséhez. Ennek érdekében elfogadásra került a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló a Tanács 2011/85/EU irányelve (a továbbiakban: Irányelv)

Az Irányelv preambulumában olvasható, hogy a tagállamok közötti összehasonlítást biztosító, kiváló minőségű statisztikai adatok előállításának előfeltétele a teljes körű és megbízható állami számvitel alkalmazása az államháztartás valamennyi alszektorában. Az Irányelv nagy hangsúlyt fektet továbbá az átláthatóság biztosítására is. A záró rendelkezések között rögzítésre került, hogy a tagállamok hatályba léptetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Irányelvnek 2013.  december 31-ig megfeleljenek.

Az Irányelvben foglalt megfelelés érdekében az államháztartás gazdálkodását érintő egyes jogszabályok módosultak. Ennek keretében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és annak végrehajtási rendelete, a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 2013-ban módosításra került. Ugyanabban az évben megjelent az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) is. Az Áhsz. részben az Áht. felhatalmazása alapján készült és 2014. január 1-jével hatályba is lépett.

A felsorolt jogszabályok a költségvetési számvitel és a pénzügyi számvitel együttes alkalmazásával, a rendszeres adatszolgáltatások előírásával, a bevételek és kiadások közgazdasági, adminisztratív és funkcionális jogcímekre bontásával, a nyilvánosságra hozatali szabályok megalkotásával biztosítják a megbízható költségvetési adatokat, az államháztartás költségvetésének időszerű nyomon követését és az átláthatóságot is. A gazdálkodási és számviteli szabályok az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerére egyaránt vonatkoznak.

Összességében elmondható, hogy az államháztartás gazdálkodását érintő jogszabály-módosítások és az államháztartási számvitel reformja együttesen járultak hozzá az Irányelvben foglalt célok teljesüléséhez, ezzel Magyarország az előírt határidőben teljesítette ezirányú kötelezettségeit.