2021. november 19. 8:00

Az ESG-információk hozzájárulása az európai bankok pénzügyi stabilitásához

Napjainkban egyre több gazdasági szereplő tesz közzé információkat a fenntarthatósághoz való hozzájárulásáról, környezeti (E), társadalmi (S) és vállalatirányítási (G) teljesítményéről. A bankok viszonyulása ezekhez a tényezőkhöz azért fontos, mert a befektetési és hitelezési stratégiájukon keresztül hatnak a többi iparágra is. Jelen kutatásunk során – panel regressziós eljárásokkal – azt vizsgáljuk, hogy milyen a kapcsolat a pénzügyi stabilitás és az ESG-teljesítmény között. Az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országaiban tőzsdén jegyzett hitelintézetek (243 bank) vizsgálata nyomán megállapíthattuk, hogy az ESG-teljesítmény szignifikánsan csökkentette a nem fizető hitelek mértékét. Továbbá a szavatolótőke kedvező hatását is alátámasztotta modellünk. A vizsgálat alapján kijelenthetjük, hogy a környezeti, társadalmi vállalatirányítási teljesítmények pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásai pozitívak, tehát ezen szempontok figyelembevétele fontos a befektetőknek, a bankoknak és a szabályozóknak is. (Pénzügyi Szemle 2021/3.)

Az ESG-információk banki működésben betöltött szerepének jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Elméleti síkon környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítmények több csatornán keresztül javíthatják a bankok megítélését, működését és eredményességét. Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk, hogy az EU és az EFTA országaiban tőzsdén jegyzett hitelintézetek körében pozitív-e a kapcsolat a nemfizető hitelek aránya és az ESGteljesítmény között.

Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az ESG-teljesítmény szignifikáns negatív hatást gyakorolt a nem fizető hitelek mértékére. Nem meglepő módon a szavatolótőke kockázatcsökkentő impulzust váltott ki. A vizsgálat alapján kijelenthetjük, hogy a környezeti, társadalmi vállalatirányítási hozzájárulások eredményre gyakorolt pozitív hatásai érvényesülnek, így ezt egy olyan szempontnak tekinthetjük mellyel érdemes a bankoknak, a befektetőknek, valamint a szabályozóknak is foglalkozni. Ez az eredmény a Covid–19- járvány gazdasági hatásainak kezelése során lehet még kulcsfontosságú, miután a több üzleti negyedévet is érintő korlátozások a különböző hitelmoratóriumok ellenére is feszültségeket fognak eredményezni a hitelállományok minőségében. Befektetői és szabályozói szempontból is egyaránt mód adódhat a kockázatosabb banki szereplők könnyebb azonosítására.

A témával kapcsolatban még számos kérdést vethetünk fel. Ilyennek tekinthetjük az egyes alindikátorok hatásainak vizsgálatát is. Az alindexek működési biztonságra és jövedelmezőségre gyakorolt hatásával kapcsolatban közel sincs egységes álláspont a szakirodalomban, így ennek alaposabb feltérképezése még sok lehetőséget rejt magában. Másik irány lehet a kutatás időhorizontjának vagy a mintában szereplő intézmények körének a bővítése, esetleg más iparággal való összevetés is érdekes következtetésekre vezethetne. A jól, az átlagosan és a rosszul teljesítő bankok működése közötti különbséget azonban egy kvantilis-regressziós eljárással lehetne csupán mélyebben feltárni.



Tóth Balázs a Szegedi Tudományegyetem tanársegéde, Lippai-Makra Edit a Szegedi Tudományegyetem tanársegéde, Szládek Dániel a Szegedi Tudományegyetem PhD-hallgatója, Kis Gábor Dávid a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.