Csiki Máté
A 2008-as válságot és a 2020-as Covid–19-járványt követő nagy eszközvásárlási programok a pénzmennyiség-aggregátumok jelentős bővülését okozták. Csiki Máté tanulmányában hangsúlyozza, hogy a mennyiségi lazítás számos ponton képes hatni az inflációs folyamatokra, de a vizsgált adatok szerint a mennyiségi lazítás okozta pénzbőség a kereskedelmi bankok túltartalékolásában és a magánszektor portfóliódöntésének eredményeként bankbetétek formájában csapódott ki. A modellben a pénzaggregátumok sokkja nem okoz szignifikáns elmozdulást az árszínvonalban.
A szerző rámutat, hogy a pénzmennyiség és az infláció kapcsolatának felborulását minden bizonnyal a 2020-ig tartó időszakra jellemző, a keresleti oldal elmaradása miatti negatív kibocsátási réssel, valamint 2020 és 2022 között az aggregált keresleti és kínálati viszonyok felborulásával lehet magyarázni. Ezzel szemben az inflációs várakozásokat a varianciadekompozíció szerint a reálgazdasági sokkok mellett a mérleg- és pénzaggregátum sokkok is terelik.
A pénzaggregátumok sokkjai az inflációs várakozásokba beépülnek, vagyis a mennyiségi lazítás okozta pénzmennyiség-változási folyamatok a vizsgált jegybank esetében segíthetik a középtávú inflációs cél elérését. A modellben a növekvő feles tartalékolás, vagyis a hitelkínálat visszafogása befolyásolja az árszínvonal hosszabb távú alakulására vonatkozó várakozásokat. A gazdasági szereplők az eszközvásárlásokkal egy hosszabb távú alacsonyabb inflációs időszakra rendezkedtek be, ami a mennyiségi lazítás jelzési csatornájára és a monetáris politika elköteleződésének hatására utalhat.
A szerző következtetésként hangsúlyozza, hogy az eszközvásárlások miatti likviditásbőség okozta inflációs félelmek nem igazolódtak. Egyrészt a 2008-as válságnak és utóhatásainak az aggregált keresletet, illetve a 2020-as Covid–19-járványnak az aggregált keresletet és kínálatot egyaránt érintő hatása miatt, másrészt a korlátozott hitelkeresleti és hatékony jegybanki sterilizációs környezet következtében. A kutatás megfigyelései – megfelelő korlátozásokkal – a kelet-közép-európai országok (kiemelten Magyarország, Lengyelország és Horvátország) járványhelyzetre adott válaszaként és a jövőben várhatóan megjelenő eszközvásárlási programjai miatt is tanulságosak lehetnek. A pénzaggregátum sokkok visszafogott hitelkiterjesztés és megfelelő sterilizáció mellett nem okoznak szignifikáns elmozdulást az árszínvonalban, azonban terelik az inflációs várakozásokat, miközben megjelenik az eszközvásárlások jelzési csatornája.
…
Csiki Máté a Szegedi Tudományegyetem PhD-hallgatója
...
A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.