2022. szeptember 26. 8:00

Az eszközvásárlások, a pénzmennyiség és az infláció kapcsolata a 2007 és 2022 közötti időszakban a Federal Reserve példáján keresztül

A 2008-as válságot és a 2020-as Covid–19-járványt követő nagy eszközvásárlási programok a pénzmennyiség-aggregátumok jelentős bővülését okozták, aminek mentén az infláció és a pénzmennyiség kapcsolatának vizsgálata (újra) felértékelődött. A tanulmányban Csiki Máté az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó adatok alapján vizsgálja 2007 és 2022 között a mennyiségi lazítás okozta pénzaggregátum-változásokat, a jegybanki politika végrehajtásának keretrendszerét bőséges tartalékok mellett, illetve ezeknek az árszínvonalra gyakorolt hatását vektor-autoregresszív modell alkalmazásával. A tanulmány által feldolgozott időszak felöleli a 2020 utáni járványhelyzetet, azonban a rendelkezésre álló időszak korlátozott hossza és a hatások bizonytalansága miatt a tanulmány fókusza a járvány előtti folyamatokon van. A vizsgált időszakban a pénzmennyiség jelentős bővülése okozta inflációs félelmek nem igazolódtak a jegybanknál elhelyezett feles tartalékokban kicsapódó bankrendszeri likviditás, az átalakuló monetáris politikai operatív keretrendszer, valamint a negatív kibocsátási rés hatására. Azonban a modell szerint a pénzaggregátumok sokkjai az inflációs várakozásokba beépülnek, vagyis az eszközvásárlások okozta pénzmennyiség-változási folyamatok a vizsgált jegybank esetében segíthetik a középtávú inflációs cél elérését. (Pénzügyi Szemle 2022/2.)

Csiki Máté

A 2008-as válságot és a 2020-as Covid–19-járványt követő nagy eszközvásárlási programok a pénzmennyiség-aggregátumok jelentős bővülését okozták. Csiki Máté tanulmányában hangsúlyozza, hogy a mennyiségi lazítás számos ponton képes hatni az inflációs folyamatokra, de a vizsgált adatok szerint a mennyiségi lazítás okozta pénzbőség a kereskedelmi bankok túltartalékolásában és a magánszektor portfóliódöntésének eredményeként bankbetétek formájában csapódott ki. A modellben a pénzaggregátumok sokkja nem okoz szignifikáns elmozdulást az árszínvonalban.

A szerző rámutat, hogy a pénzmennyiség és az infláció kapcsolatának felborulását minden bizonnyal a 2020-ig tartó időszakra jellemző, a keresleti oldal elmaradása miatti negatív kibocsátási réssel, valamint 2020 és 2022 között az aggregált keresleti és kínálati viszonyok felborulásával lehet magyarázni. Ezzel szemben az inflációs várakozásokat a varianciadekompozíció szerint a reálgazdasági sokkok mellett a mérleg- és pénzaggregátum sokkok is terelik.

A pénzaggregátumok sokkjai az inflációs várakozásokba beépülnek, vagyis a mennyiségi lazítás okozta pénzmennyiség-változási folyamatok a vizsgált jegybank esetében segíthetik a középtávú inflációs cél elérését. A modellben a növekvő feles tartalékolás, vagyis a hitelkínálat visszafogása befolyásolja az árszínvonal hosszabb távú alakulására vonatkozó várakozásokat. A gazdasági szereplők az eszközvásárlásokkal egy hosszabb távú alacsonyabb inflációs időszakra rendezkedtek be, ami a mennyiségi lazítás jelzési csatornájára és a monetáris politika elköteleződésének hatására utalhat.

Abra_belso


A szerző következtetésként hangsúlyozza, hogy az eszközvásárlások miatti likviditásbőség okozta inflációs félelmek nem igazolódtak. Egyrészt a 2008-as válságnak és utóhatásainak az aggregált keresletet, illetve a 2020-as Covid–19-járványnak az aggregált keresletet és kínálatot egyaránt érintő hatása miatt, másrészt a korlátozott hitelkeresleti és hatékony jegybanki sterilizációs környezet következtében. A kutatás megfigyelései – megfelelő korlátozásokkal – a kelet-közép-európai országok (kiemelten Magyarország, Lengyelország és Horvátország) járványhelyzetre adott válaszaként és a jövőben várhatóan megjelenő eszközvásárlási programjai miatt is tanulságosak lehetnek. A pénzaggregátum sokkok visszafogott hitelkiterjesztés és megfelelő sterilizáció mellett nem okoznak szignifikáns elmozdulást az árszínvonalban, azonban terelik az inflációs várakozásokat, miközben megjelenik az eszközvásárlások jelzési csatornája.



Csiki Máté a Szegedi Tudományegyetem PhD-hallgatója

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.