A tanulmány az önkormányzati belső kontrollrendszereknek az önkormányzatok igazgatási teljesítményére gyakorolt hatását vizsgálja Indonézia példáján. A szerzők a Belügyminisztérium, a Pénzügyi és Fejlesztési Felügyelet, a Statisztikai Hivatal, valamint az önkormányzati pénzügyi beszámolók és weboldalak másodközlésű adatait használták fel. 508 önkormányzatnak a 2017–2019-es időszakra vonatkozó 1524 adatsorából adatbázist hoztak létre, és az adatok közötti összefüggéseket elemezték. A cikk bemutatja, hogy 2017–2019 között több önkormányzat még mindig alacsony vagy közepes igazgatási teljesítményt nyújtva működik, ami nem elégíti ki a Belügyminisztérium 2015. évi stratégiai tervében meghatározott elvárásokat. Elemzésünk empirikus bizonyítékot nyújt arra, hogy a belső kontrollrendszer három eleme: a kontrollkörnyezet, a kockázatelemzés, valamint az információ és kommunikáció pozitívan hat az önkormányzatok igazgatási teljesítményére. Eredményünk segítséget kíván nyújtani a Pénzügyi és Fejlesztési Felügyeletnek, hogy folyamatosan optimalizálja az indonéz önkormányzatok belső kontrollrendszerének fejlesztésére irányuló programjait, illetve a Belügyminisztériumnak, hogy nagyobb hatást gyakorolhasson az önkormányzatok igazgatási teljesítményére. (Pénzügyi Szemle 2021/2. Különszám)

Jaka Winarna - Muhtar Muhtar - Sutaryo Sutaryo - Prihatnolo Gandhi Amidjaya 

Tanulmányunk feltárja, hogy az indonéz önkormányzatok igazgatási teljesítménye 2017– 2019-ben nem teljesíti a Belügyminisztérium 2015-ben megfogalmazott stratégiai tervének elvárásait. Még mindig sok önkormányzat bír közepes és alacsony szintű igazgatási teljesítménnyel. Empirikus bizonyítékot nyújtunk arra vonatkozóan, hogy a belső kontrollrendszer hozzájárul az önkormányzatok igazgatási teljesítményéhez, ahol a kontrollkörnyezet, a kockázatelemzés, valamint az információ és kommunikáció pozitívan hatnak az önkormányzatok igazgatási teljesítményére.

Megállapításaink alapján arra bátorítjuk a BPKP-t, hogy folyamatosan törekedjen az önkormányzatok belső kontrollrendszereinek javítására a képzések és fejlesztési programok maximalizálása révén. Ezért az önkormányzatok belső kontrollrendszere optimálisan megvalósítható annak érdekében, hogy az önkormányzatok igazgatási teljesítménye megfelelően elszámoltatható legyen. Kutatásunk mélyebb betekintést nyújt a belső kontrollrendszerbe és az igazgatási teljesítménybe a többi ország részére, amely alkalmazza a COSO koncepcióját a belső kontrollrendszer fejlesztése során Ázsiában, Európában, Amerikában, Ausztráliában és Afrikában.

…

Jaka Winarna a Universitas Sebelas Maret Surakarta egyetemi docense, Muhtar Muhtar a Universitas Sebelas Maret Surakarta egyetemi docense, Sutaryo Sutaryo a Universitas Sebelas Maret Surakarta egyetemi oktatója, Prihatnolo Gandhi Amidjaya a Universiti Malaysia Sarawak mester szakos egyetemi hallgatója 

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.