2021. november 12. 12:00

Az újraiparosítás jelentősen hozzájárult a gazdasági növekedéshez

Az ipar teljesítménye a GDP fontos tényezője, így hatást gyakorol az államadósság mutató alakulására. A 2010. évi kormányváltást követően megfogalmazódott Magyarország újraiparosításának célkitűzése. E törekvés sikeres volt: 2010-2019 között az ipari termelés és export, valamint az ipari foglalkoztatás növekedése jelentős mértékben hozzájárult Magyarország fejlődéséhez. Az ipari termelés dinamikus növekedését az exportorientáció tette lehetővé. Az export magas aránya és a külföldi tulajdonú vállalatok nagy súlya az ipari exportban növeli a magyar ipar kitettségét a globális kereslet hullámzásainak. A 2020. évi járvány hatásai különösen súlyosan érintették az ipari exportban nagy súlyt képviselő járműipart, amelynek visszaesése az egész ipar termelését számottevően csökkentette. Az ipar hozzájárulása a gazdasági növekedéshez elsősorban akkor növelhető, ha az ipari termelés egy egységére jutó bruttó hozzáadott érték emelkedni fog.

Az ÁSZ-elemzés ide kattintva érhető el

Dr. Pulay Gyula – Szeibel Gáborné


Miért fontos, hogy az Állami Számvevőszék figyelmet fordítson az ipar teljesítményének alakulására?

Az Állami Számvevőszék elemzéseinek fókusza az államadósság-szabály teljesülésére jelentős hatást gyakorló folyamatok értékelésére irányul, melyek egyaránt érinthetik az államadósság-mutató számlálóját, azaz az államadósságot, és nevezőjét, azaz a bruttó hazai termék (GDP) alakulását. Az ÁSZ elemzésében a GDP termelésében nagy súllyal résztvevő ipar teljesítményét, és az arra ható tényezőket elemezte a tekintetben, hogy az ipar 2010 és 2020 között mennyivel tudott hozzájárulni a gazdasági növekedéshez.

Ha az ipar termelési értéke növekvő tendenciát mutat, annak hatása a GDP-t is kedvezően befolyásolja. Növekvő termelés és értékesítés esetén a költségvetés bevételei az adók révén növekednek, javul a foglalkoztatottság. A növekvő gazdaság kedvező hatást gyakorol a közpénzügyi helyzetre, ami az államadósság mutató csökkenését eredményezheti hosszú távon.

Hogyan alakult az ipari termelés a 2010-2019. évek között, és milyen hatással volt az ipari termelésre a 2020. évtől jelentkező járványügyi helyzet?

Az ipari termelés volumene a 2010. év és a 2019. év között – 2012. év kivételével – növekedett, azonban 2020-ban a növekedés megtört – a COVID-19 járvány hatásai, és a járvány megfékezése érdekében hozott intézkedések következtében –, és az ipari termelés csökkent. A 2009-2020. évek között az ipari termelés volumenének évenkénti változását (%-ban) az 1. ábra mutatja:

Abra_1


Az ipari termelés 2009. évi csökkenését követően az ipari termelés gyors ütemben emelkedett, majd a 2012. évi visszaesés után ismét dinamizálódott. A 2013 és 2015. évek között az ipar volt a magyar gazdaság motorja. 2017-től a szolgáltató ágazatok termelésének növekedése is felgyorsult, így az ipari termelés további jelentős emelkedése ellenére, súlyuknál fogva a szolgáltatások járultak leginkább hozzá a gazdasági növekedéshez. A járvány miatti korlátozások az ipart súlyosan érintették, így a korábbi növekedési trendek 2020-ban megtörtek.

Milyen szerepet tölt be az ipar a hazai exportban, hogyan alakult az ipar exportértékesítése a 2010-2020. évek között?

Az ipari termelés növekedését az exportorientáció tette lehetővé, mivel az ipar hazai értékesítése a 2009. évi válság következtében visszaesett, majd 2015-től ismét növekedésnek indult. Az exportpiaci versenyképességre elsősorban a külföldi nagyvállalatok exportcélú magyarországi beruházásai teremtettek lehetőséget, amely kiemelt volt a járműipar területén. Az exportpiaci versenyképesség fenntartását a forint árfolyamának gyengülése is befolyásolta, mivel az nélkül az export értékesítés forintban kimutatott árai nem tudtak volna lépést tartani a termelői árak 2016-tól jellemző, gyors növekedésével.

A 2010-2020. évek között az ipari termékek értékesítésén belül, az exportértékesítés képviselt magasabb hányadot, minden évben meghaladva az 50%-ot. Az exportértékesítés a járványügyi helyzet hatásai ellenére 2020-ban is meg tudta őrizni arányát. Az ipar értékesítése az exportértékesítéssel „együttmozog”, az exportnak jelentős szerepe van az ipari termékek értékesítése volumen változásában, így az ipar kibocsátásának alakulásában is. Az ipar értékesítésének közel kétharmadát az export jelenti. A hazai – de jellemzően külföldi tulajdonban lévő vállalkozások, akik eredendően az export lehetőség miatt települtek hazánkba – ipari vállalkozások helyzete a nemzetközi piacon kedvezően alakult, mivel olyan vállalkozások jöttek létre, melyek tevékenysége kifejezetten exportra irányult, ezért a termékeik iránti kereslet a termelési és értékesítési volumen növekedését eredményezi. Ugyanakkor ez jelzi az ipari tevékenység export kitettségét is. A 2020. évi járvány hatásai azonban különösen súlyosan érintették az iparon belül a járműipart, amely termelésének 10%-ot meghaladó visszaesése – a járműipar hazai súlyánál fogva – az egész ipar termelését számottevően csökkentette.

Hogyan alakult az ipar bruttó hozzáadott értéke, mennyiben járult hozzá a GDP alakulásához?

Az ipari termelés és értékesítés volumenének alakulása a gazdasági növekedés fontos tényezője. Az iparnak a GDP-hez való hozzájárulását azonban közvetlenül nem ezek határozzák meg, hanem az ipar által létrehozott bruttó termelési érték. Ez pedig az ipari termelés volumenének növekedésén kívül attól is függ, hogy miként változik meg a termelés egy egységére eső hozzáadott értéke.   


2009-ben az ipar termelése jobban visszaesett, mint az iparban létrehozott bruttó hozzáadott érték. Ezzel összefüggésben 2010-től, a válság utáni visszaépülés során a termelés volumenindexének emelkedése meghaladta a bruttó hozzáadott érték volumenindexének emelkedését. A 2012. évi visszaeséskor mindkét mutató közel azonos volt. Ezt követően azonban az ipari termelés volumenének növekedése 2019-ig magasabb trendet követett, mint az ipar hozzáadott értékének volumennövekedése. Tendenciájában a termelés egy egysége által létrehozott hozzáadott érték mérséklődött. Lényegében az történt, hogy az egyre nagyobb arányban külföldön értékesített ipari termékek importtartalma nőtt meg. Következésképpen az iparnak a GDP-hez történő hozzájárulása elmaradt az ipari termelés volumenének növekedésétől.

A 2010-2020. években a GDP és az ipari termelés hozzáadott értékének változását, valamint az ipari termelés hozzájárulását a GDP volumen növekedéséhez a 2. ábra mutatja be:

Abra_2


Az ábra jelzi a 2010. évben végbement magas növekedést, ami a 2009. évi visszaesés korrekciójának tekinthető. Az ipar a 2011-2013. években nem járult hozzá jelentős mértékben a gazdasági növekedéshez, azonban a 2014. évtől ez megváltozott, a 2016. évig kiemelkedő volt az ipari hozzájárulás aránya. A 2017-2019. években a korábbi évektől kisebb mértékben ugyan, de fennmaradt az ipar magasabb hozzájárulása a GDP növekedéséhez. A 2020. évi visszaesés a járványügyi helyzet kedvezőtlen alakulásának a következménye volt.

A 2009-2020. években a V4 országok, valamint az EU 27 tagállamainak átlaga tekintetében a 3. ábra mutatja az ipar GDP-ből való részesedését.

Abra_3


A nemzetközi összehasonlítás alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az ipar GDP-n belüli részarányának változása nagyon hasonló pályát írt le a visegrádi országok és az EU 27 tagállama átlaga tekintetében, mivel 2015-2016-ig emelkedett az ipar részaránya, attól kezdve viszont csökkent. Tekintettel arra, hogy mind a négy visegrádi ország iparában az exportnak van meghatározó súlya, összefüggés látszik ezen országok ipara teljesítményének változása és az ipari termékek globális piacainak alakulása között.

Milyen összefüggés áll fenn az ipar termelői és értékesítési árindexeinek változásai között?

Az árindexek alakulása három elkülöníthető szakaszra bontható: 2012-ig emelkedtek az árindexek, 2013-2016 évek között jelentősen és folyamatosan csökkentek, majd egy éles fordulattal ismét emelkedni kezdtek. A 2019. évre az árindexek növekedése megtört. Az ipar versenyképessége a termelői árak gyorsütemű emelkedésének időszakában sem csökkent, mivel az export értékesítési árindex növekedése ezzel lépést tartott, a belföldi értékesítés árindexe pedig ezt meghaladó mértékben emelkedett, ami visszavezethető a hazai fogyasztás bővülésére, a termékek iránti hazai kereslet növekedésére és a magasabb inflációra.

A folyamatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az export értékesítés árindexe a forintra átszámított árak változását fejezi ki. A forint árfolyamának gyengülése az export értékesítés forintban mért értékét növeli. Az euro árfolyama a 2012. és a 2015-2017. évek kivételével folyamatosan emelkedett évről évre. Az árfolyam és az export értékesítési árak változása között kapcsolat áll fenn, ami alapján elmondható, hogy az árfolyam változása hatással volt az ipar export árbevételének emelkedésére.

Milyen hatással volt az ipar teljesítménye a foglalkoztatás és a keresetek alakulására?

A foglalkoztatás bővítésében az ipar nagy szerepet játszott. Az „újraiparosítás” egyik legkedvezőbb hatása volt, hogy az iparban foglalkoztatottak száma 2010 és 2019 között közel egynegyedével emelkedett. Az ipar súlya jobban nőtt a foglalkoztatásban, mint a GDP-ből való részesedése. Az összes foglalkoztatott több mint ötödének a foglalkoztatására az iparban került sor a 2010-2020. közötti időszakban. A foglalkoztatásra 2010-2019 között jelentős hatást gyakoroltak az elemzett időszakban végrehajtott kormányzati intézkedések, többek között a nyugdíjkorhatár emelése, a Munkahely-védelmi Akcióterv, a foglalkoztatás bővítését, munkahely teremtést szolgáló fejlesztések támogatása. 2020-ban a foglalkoztatás – a járvány negatív hatásai következtében – az iparban is csökkent.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a 2010. évről 2020-ra a nemzetgazdaságban csaknem duplájára emelkedett. Az iparban (bányászat, feldolgozóipar, energiaipar, víz- és hulladékgazdálkodás) a keresetek több mint kétszeresükre növekedtek.

Milyen hatással volt az ipar teljesítményére a beruházások értékének növekedése? Van-e összefüggés az ipar teljesítménye és a beruházások értékének növekedése között?

A 2010-2019. évek között az az iparban a beruházások értéke a 2010. évről a 2019. évre a dupláját meghaladóan emelkedett, ami évente átlagosan közel tízszázalékos növekedési ütemet jelent. Az ipar beruházásainak volumen változásában a csökkenés és növekedés többször is változott. Az ipari beruházásokon belül kiemelkedő teljesítményt nyújtott a bányászat (és kőfejtés) a 2014-2015., valamint a 2017-2018. években. A 2017-2018. évi növekedés a kőolaj és földgázlelőhelyek kutatásával foglalkozó vállalkozások megélénkülő beruházási volumenéből fakadt. Az energiaipari beruházásoknál meghatározó volt a 2015. évben, illetve a 2017-2018. években végrehajtott beruházási teljesítmény. Az energiaiparban végbement beruházások volumenének 2017-2018. évi növekedéséhez elsősorban az atomerőmű működéséhez és fejlesztéséhez kapcsoló tárgyi eszköz-beszerzések, villamos energiát termelők felújításai, valamint az alternatív energiát hasznosító létesítmények telepítése járult hozzá. A feldolgozóiparban realizált beruházások volumene a 2010-2019. évek között – a 2013. és 2015. évek kivételével – évről évre emelkedést mutatott, ami a jelentős nagyságú, a feldolgozóiparban végbement beruházások eredménye. A beruházások műszaki összetételét tekintve az ipar beruházásainak kétharmada gépberuházás, míg egyharmada építési beruházás volt. A gépberuházások eredményeképpen az ipari technológia javult (autógyártás, gyártósorok, automatizáció, informatika, számítástechnika fejlődése). Az ipari beruházások megvalósításában a központi költségvetésből származó források (támogatások, adókedvezmények), illetve a Kormány fejlesztés- és foglalkoztatás politikája, és kutatás-fejlesztési és az innovációs stratégiája is befolyással voltak.

Mit mutat az ipar részaránya az egyes nemzetgazdasági szintű mutatószámokhoz képest?

Az ipari beruházások kiemelkedő mértékben járultak hozzá a nemzetgazdaság összes beruházásaihoz, 2010 és 2020 között. A változás az iparban foglalkoztatottak arányánál is megfigyelhető, a változás trendje növekvő.

Az ezer foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték, mint termelékenységi mutató, mind a nemzetgazdaságban, mind ezen belül az iparban növekedett. A termelékenységi mutató változása kedvező irányú a nemzetgazdaságban − és azon belül az iparban −, azonban volt olyan gazdasági ágazat – az iparon kívül –, ahol erőteljesebb volt a termelékenység növekedése. A vizsgált termelékenységi mutató a nemzetgazdaságban dinamikusabban növekedett, mint az iparban.

Az ipar támogatása érdekében hozott kormányzati intézkedések, azok hatásai

Az ipar támogatása érdekében – illetve más, az ipart is érintő gazdaságfejlesztés érdekében – a Kormányzat költségvetési politikája, illetve az egyes szakpolitikák keretében több döntést is hozott. Az ipar támogatási formái egyrészt adókedvezményekben, másrészt fejlesztési támogatások formájában realizálódtak. Az elemzett időszakban a kormányzat a munkahelyteremtést, az exportképes kapacitások létrehozását, a regionális fejlesztést többféle eszközzel, hazai és uniós forrásokból egyaránt támogatta Az ipari fejlődésnek az elemzésben bemutatott jellemzői azonban azt mutatják, hogy a támogatások nyomán jelentős és sikeres fejlesztések történtek.

Az elemzés által feltárt összefüggések alapján az a következtetés vonható le, hogy az exportorientált iparfejlesztés révén az iparnak a gazdaságban játszott szerepe – helyes irányú iparpolitikai döntések esetén – megőrizhető, esetleg tovább növelhető. Az ipar teljesítményének a GDP-n belüli részaránya elsősorban akkor növelhető tovább, ha – szemben az elemzett időszakban tapasztaltakkal – az ipari termelés egy egységére jutó bruttó hozzáadott érték emelkedni fog. Ezt szolgálják azok a kormányzati intézkedések, amelyek a Magyarországon előállított exporttermékekben a hazai beszállítás arányának, valamint a felhasznált élőmunka mennyiségének és képzettségi szintjének a növelését célozzák. A klímavédelem szükségességére tekintettel az ipar további növekedésének alapvető feltétele, hogy az járjon együtt az üvegházhatású gázok kibocsátásának arányos csökkentésével. Következésképpen az iparfejlesztés egyik prioritása kell, hogy legyen a versenyképesség és a klímasemlegességre törekvés összekapcsolása, és a magyar ipar mind nagyobb mértékű bekapcsolódása az üvegházhatású gázok kibocsátásával nem járó technológiák és termékek fejlesztésébe, gyártásába és értékesítésébe.