2021. szeptember 01. 9:00

Elemzés az építőipar piacszerkezetéről

A legfrissebb elemzése bemutatja az építőipar szektor piacszerkezetét, a kormányzati szakpolitikák változásának hatását az építőipar teljesítményére nézve a 2017. évtől kezdődően. Az elemzés feltérképezte azt is, hogy az iparágban feltárt versenyjogi esetek állapítottak-e meg verseny korlátozást. A nagyberuházások arányainak áttekintése átvezetett a közbeszerzések során érvényesíthető szempontok vizsgálatára. Az elemzés a témában nyilvánosan elérhető, valamint közreműködő szervezetek által rendelkezésre bocsátott adatokat használt fel.


Az elemzés ide kattintva olvasható teljes terjedelemben.

Az építőipar Magyarország GDP-jéhez való hozzájárulása és a költségvetés forrásainak felhasználása szempontjából stratégiai ágazatnak tekinthető. Konjunkturális kilátásai a nemzetgazdaság számos területéhez szervesen kapcsolódnak, hiszen teljesítménye mind a gazdasági, mind a társadalmi folyamatokra hatást gyakorol. A szektor a 2017. évtől kezdődően húzóágazattá vált, a gazdasági növekedésen belül az elmúlt években meghatározó szerepet játszott, jelentős számú munkahelyet biztosít. A vállalkozások versenyképessége a növekedés és a foglalkoztatás szempontjából is fontos.

 

pszcikk_epitoipar

Az elemzés formájában vizsgálta meg az építőipari szektor piacszerkezetét, a kormányzati politikák változásának hatását az építőipar teljesítményére nézve a 2017. évtől kezdődően. Körüljárta, hogy az iparágban feltárt versenyjogi esetek során állapítottak-e meg verseny korlátozást. A nagyberuházások arányainak áttekintése vezetett át a közbeszerzések során érvényesíthető szempontok vizsgálatára.

Az elemzés megállapította, hogy az építőipar vállalati piacszerkezete nem módosult szignifikánsan az elemzett időszakban. A vállalkozások közel 90%-át kitevő 1-4 főt foglalkoztatók, és a legnagyobb, a hazai építőipari vállalkozások három ezredét kitevő 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások a szektor termelési értékének közelítőleg egyharmadát-egyharmadát állították elő.

Az épületek építése alcsoportban kiemelkedő volt az ipari épületek és raktárak, valamint a lakóépületek termelési értéke a 2017-2019. évek közötti időszakban. A keresletet befolyásoló ösztönzők és kedvező gazdasági-társadalmi folyamatok, a kínálatot érintő anyag- és munkaerőhiány, import-kitettség, valamint az árfolyam mozgások és egyéb tényezők is befolyásolták az árszint változását. Mindezek eredményeként az építőipari árszintek emelkedése meghaladta az infláció mértékét.

Az árszint inflációt meghaladó növekedési üteme miatt indokolt volt megvizsgálni a szektor versenyjogi eseteit, az esetleges verseny korlátozásokat. A stabil jogi környezetben működő versenyhatóság ügyszámaiban az összefonódások engedélyezése jelentette a legmagasabb arányt. Az engedélyezéseken túl a lefolytatott versenyjogi eljárásokat illetően a kartell és antitröszt, fúziós, valamint fogyasztóvédelmi versenyfelügyeleti eljárások során azonban jellemzően nem állapított meg a Hatóság verseny korlátozást az építőiparban működő vállalkozások körében.

Az egyéb építmények építése terén az utak, közutak, vasutak és a csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok termelési értéke volt kiemelkedő. Ezen építmények esetében a megrendelő magas arányban az állam, a beszerzés lebonyolítási módja a közbeszerzés volt. Az elemzés megállapította, hogy nagyértékű, komplex műszaki tartalmú építési közbeszerzések esetén a potenciális ajánlattevők száma a pénzügyi-műszaki alkalmassági követelmények emelkedésével csökken, így egyes beszerzések esetén az állam a gazdaságos és hatékony közpénz felhasználás szempontjának érvényesítését kevésbé a licitálás, mint a tárgyalás alkalmazásával tudja érvényesíteni, valamint előtérbe kerülnek a minőségi szempontok az ajánlatok értékelésénél.

A közpénz felhasználás célszerűsége, eredményessége és átláthatósága az Alaptörvényben meghatározott szempont. Az uniós és a hazai jogi szabályozás betartása mellett is előfordulhat, hogy egyes ismert keretösszegű, pályázatból történő beruházások megvalósítása esetén a kis számú ajánlattevő között nem alakul ki verseny, az ajánlat pedig a felhívásban szereplő összeghez igazodik. A közpénzek gazdaságos felhasználása szempontjából pedig előnyösebb lehet, ha több az ajánlattevő és közöttük verseny bontakozik ki. Az elemzés hangsúlyozza a gazdaságos, hatékony és átlátható közpénz felhasználás kockázatai feltérképezésének indokoltságát.