2021. október 14. 18:00

Elkészült az Állami Számvevőszék első monitoring elemzése a 2021. évi államadósság-mutatóra hatást gyakorló tényezőkről 

Az Állami Számvevőszék havi monitoring elemzése az államadósság-mutató alakulására hatást gyakorló tényezőket értékelte. A gazdasági folyamatok számos pozitív kockázatot mutatnak, ugyanakkor jelentős bizonytalanságot jelent a COVID-19 vírusjárvány negyedik hullámának erőssége és ennek hatásai. A 2021. január és szeptember közötti időszakról rendelkezésre álló adatok alapján az államadósság-mutató idei évre tervezett értéke betartható.

Dr. Simon József – Janik József László

Magyarország Alaptörvényének hatálybalépése óta az államadósság-kezelés jelentősége növekedett. Ennek indoka, hogy az Alaptörvény rögzíti az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított maximális szintjét. Továbbá azt is meghatározza az „adósság-szabály” keretében, hogy az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított mutatójának folyamatos javítását szükséges biztosítani. 

Az államadósság-mutató alakulása, illetve ennek folyamatosan csökkenésének biztosítása nemcsak az államháztartás, hanem a társadalom szempontjából is jelentős, mivel az eladósodottság befolyásolja Magyarország és az államháztartás sérülékenységét, valamint közvetetten a társadalom tagjai által viselt terhek nagyságát. A sérülékenység növekedése által az államháztartás által teljesített kiadások növekednek, amely a társadalom részéről növekvő hozzájárulást eredményez. Továbbá akadályozza más, társadalmi szempontból fontos állami feladatok ellátását, valamint ezek fejlesztésének finanszírozását.

Az elemzés keretei

Az ÁSZ monitoringja a makrogazdasági és költségvetési folyamatok alakulásáról ad szintézist, a gazdasági folyamatokat elsősorban abból a szempontból értékelte, hogy azok, hogyan hatnak az államadósság-mutatóra. Az elemzés az államadósság-mutató számlálóját és nevezőjét befolyásoló körülményeket a 2021. január és szeptember között rendelkezésre álló adatok alapján értékelte.

abra_1


A költségvetési és makrogazdasági monitoring elsődlegesen az államadósság-szabály teljesülésének értékelésére, illetve az arra hatást gyakorló, a növekedést és az egyensúlyt lényegesen befolyásoló tényezők alakulására irányult. Az elemzés alapvető megközelítését az 1. ábra szemlélteti.

Az elemzés az államadósság-mutató, illetve annak számlálóját és nevezőjét befolyásoló körülményeket jelző mutatók alakulását azok hivatalos közzétételi periódusaihoz igazítva értékelte. 

Az elemzés a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Nemzeti Bank és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) által havonta és negyedévente nyilvánosságra hozott, valamint a Magyar Államkincstár honlapján hozzáférhető nyilvános adatokra épül, továbbá figyelembe veszi az egyéb nyilvánosságra hozott, a témakörben releváns jelentéseket, összefoglalókat és tájékoztatókat is. 

Az időarányos teljesülés értékeléséhez az éves előirányzatokat az elemzés a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényt módosító 2021. évi XLIV. törvény szerint rögzített, illetve az ahhoz képest a Kormány saját hatáskörében törvényi felhatalmazás alapján végrehajtott módosítások, átcsoportosítások eredményeként adódott aktuális módosított előirányzat értékét vette figyelembe.

Az elemzés keretében a viszonyítási alapot a 2019. évi, valamint a 2020. évi adatok jelentik. Annak érdekében, hogy egységes legyen az elemzési módszertan az elemzés minden mutatószám esetén az adott időszak adatait a megelőző két év megfelelő időszakra vonatkozó adataihoz viszonyítja. 

A 2019. év elemzésben történő szerepeltetésének indoka, hogy ez volt az utolsó olyan év, amikor a COVID-19 vírusjárvány még nem éreztette a hatását a gazdasági és a költségvetési folyamatokban. Ez alapján lehetséges annak értékelése, hogy az egyes elemzési területeken, az államadósság-mutató alakulását befolyásoló tényezőknél megvalósult-e a válsághelyzetből történő kilábalás. 

Az államadósság fő tényező értékelése

A monitoring elemzés részletesen értékelte az államadósság-mutató számlálójában szereplő államadósságra hatást gyakorló fontosabb tényezőket.

A 2021. évi költségvetési törvényben az ÁKK Zrt.  által kezelt adósság, vagyis a központi költségvetés adósságának 2021. év végére tervezett értéke 39 150,0 Mrd Ft, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény szerinti államadósság 41 223,0 Mrd Ft, a két összeg közötti eltérést a kormányzati szektorba sorolt vállalatok és a helyi önkormányzatok adóssága, illetve egyéb kisebb összegű tételek tervezett egyenlege okozza.

A központi költségvetés adóssága 2021. augusztus 31-én 37 743,8 Mrd Ft összegű volt. Kedvező változást jelentett, hogy az adósság növekedése 2021. augusztus hónapban megállt. A központi költségvetés adósságának alakulását az 1. ábra szemlélteti. A 2021. évben az 1-8. havi adósság a 2020. december 31-i adóssághoz képest 1 059,5 Mrd Ft-tal (2,9%-kal) növekedett. Ez az adósságállomány az éves költségvetési hiány tervezett összegének figyelembevételével számolva az év végére várható adósság 92,4%-nak felel meg.

abra_2 

Forrás: ÁKK Zrt.: A központi költségvetés adóssága 
https://akk.hu/statisztika/allamadossag-finanszirozas/kozponti-koltsegvetes-adossaga


Kedvező változást jelentett az ÁSZ elemzői szerint az, hogy a 2021. június 30-i államadósság GDP-hez viszonyított aránya már csökkenést mutatott a 2020. év IV.-2021. év I. negyedévi adatokhoz képest, mely a kiugró gazdasági növekedésre vezethető vissza. 

A központi költségvetés adósságának összetételét tekintve a forintadósság a 2021. év 1-8. hónapokban 1 812,4 Mrd Ft-tal (6,2 %-kal) növekedett. A devizaadósság ezzel szemben a 2021. év első nyolc hónapjában összesen 784,2 Mrd Ft-tal csökkent, ezáltal aránya a teljes adósságon belül a 2020. év végi 19,9%-ról 2021. augusztus 31-re 17,3%-ra változott. A devizaadósság csökkenése pozitív hatású az államadósság finanszírozhatóságára. 

A devizaadósság csökkenésének folyamata szeptemberben megállt, a nyilvánosságra került információk szerint 4,25 milliárd dollár értékű dollárkötvény, valamint 1 milliárd euró értékű eurókötvény kibocsátására került sor, amely a 2021. augusztus végi devizaadósság több mint negyedének felel meg. A devizakötvény-kibocsátás a jövőbeli (elsődlegesen a COVID-19 járvány 4. hulláma jelentette) váratlan helyzetekre való felkészülést szolgáló tartalékként a költségvetési politika mozgásterének bővítését is eredményezheti. Ennek tényleges hatásai az év következő hónapjaiban lesznek értékelhetők – mutatott rá az ÁSZ monitoring elemzése.

A 2021. év 1-8. hónapokban a központi költségvetési kiadások (12 601,7 Mrd Ft) a költségvetési törvény szerinti előirányzathoz viszonyított teljesítése az időarányosnál magasabb arányú (71,6%-os) volt. Ez az érték meghaladta a 2019. évi (60,8%) és a 2020. évi (56,0%) első nyolc havi időarányos teljesülést. Különösen a költségvetési szervek kiadásai (4 545,2 Mrd Ft) teljesültek túl, mivel 2021. augusztus 31-én – a 2019. évi (62,6%) és 2020. évi (62,4%) időarányos teljesülés mértékét jelentősen meghaladva – a teljesítés mértéke elérte az éves előirányzat 89,8%-át. A kormányzati szinten végrehajtott előirányzat módosításokat is figyelembe véve ugyanakkor a központi költségvetési fejezetek egyes kiemelt előirányzatai 2021. év első nyolc hónapjában az időarányos szint alatt teljesültek. Ezáltal e tényező esetén kockázatot nem tárt fel a monitoring elemzés.

A központi költségvetési bevételekből 2021. augusztus 31-ig az éves előirányzat 70,5%-a – 10 884,6 Mrd Ft – realizálódott, mely időarányosan 3,8 százalékpontos túlteljesítést jelent. Ezen bevételek a 2019. év (61,0%) és 2020. év (61,6%) 1-8. hónapjait jelentő időszakban időarányosan alulteljesültek. A főbb adónemek közül 2021. év 1-8. hónapjában a személyi jövedelemadó 69,3%-on, a társasági adó 89,7%-on teljesült, amely az időarányosnál magasabb mértéket jelent, és meghaladja az előző két év azonos időszakainak teljesülési mértékét is. 2021. év 1-8. hónapjában az általános forgalmi adó időarányosan (66,7%-on) teljesült, míg az előző két év azonos időszakában ezen adóbevétel az időarányosnál alacsonyabb mértékben (2019. évben: 64,1%-on, a 2020. évben: 60,2%-on) teljesült. Az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó bevételek teljesülését a 2019-2021. augusztus közötti időszakban a 2. ábra szemlélteti. 

abra_3

Forrás: Pénzügyminisztérium: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege
https://kormany.hu/penzugyminiszterium/aht-jelentesek


Az uniós programok 2021. év 1-8. havi bevételei és kiadásai is elmaradnak az előirányzat időarányos teljesítésétől. A tervezett uniós bevételekből 2021. augusztus végéig 654,1 Mrd Ft realizálódott, amely a törvényi módosított előirányzat (2 033,5 Mrd Ft) 32,2%-át teszi ki. Ez a 2019. évi azonos időszak teljesítési mértékét (26,8%) 5,4%-kal meghaladta, míg a 2020. évi azonos időszaki teljesítési mértéktől (45,8%) 13,6%-kal elmaradt. 2021. augusztus végéig 1 266,1 Mrd Ft összegű kifizetés történt, amely a törvényi módosított előirányzat (2 515,4 Mrd Ft) 50,3%-os teljesítését jelenti. Ez az előző két év első nyolc havi időarányos teljesítésénél kisebb mértékű, a 2019. évi értéktől (61,2%) 10,8%-kal, a 2020. évi értéktől (67,8%) 17,5%-kal kevesebb. A bevétel-kiadás időarányos teljesülési mértéke közötti különbség tartós fennmaradása kockázatot jelenthet az ÁSZ elemzői szerint a költségvetési hiányra, ezáltal az államadósság-mutató 2021. év végére tervezett értéke teljesíthetőségére.

Az államháztartás központi alrendszerének hiánya (a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítási alapok együtt) 2021. augusztus végén az előzetes adatok szerint 1900,7 Mrd Ft volt. A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényt módosító 2021. évi XLIV. törvény rögzítette, hogy a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti (ESA) hiánya a GDP 7,5 %-a lesz. A törvényjavaslat indokolása szerint ez az államháztartás központi alrendszere vonatkozásában 3 990 Mrd Ft-os pénzforgalmi hiányának felel meg. A 2021. augusztus végi hiány ennek a tervezett összegnek a 47,6%-a, vagyis elmaradt az időarányos értéktől, amely kedvező folyamatot jelent.

Mind a költségvetési bevételek, kiadások és az egyenleg szempontjából is a meghatározó a központi költségvetés egyenlege, utóbbi 2021. augusztus végén 90,3%-át tette ki a központi alrendszer pénzforgalmi hiányának.

A GDP és az erre ható főbb tényezők értékelése

A monitoring elemzés részletesen értékelte az államadósság-mutató nevezőjében szereplő GDP-re hatást gyakorló fontosabb tényezőket.

A 2021. évi költségvetési törvény szerint a GDP értéke 2020-ban 47 743,5 Mrd Ft volt, melynek tervezett értéke 2021. december 31-re 51 617,0 Mrd Ft. A törvény 4,8%-os GDP bővüléssel kalkulált, mely a COVID-járvány újabb hullámaira tekintettel a költségvetési törvény tavaszi módosításkor 4,3%-ra változott. 

A GDP negyedéves volumenindexének alakulását a 2019. év I. és a 2021. év II. negyedév közötti időszakban a 3. ábra mutatja be.

abra_4

Forrás: KSH STADAT 21.2.1.2. A bruttó hazai termék (GDP) negyedéves volumenindexei
https://www.ksh.hu/stadat_files/gdp/hu/gdp0086.html


A 2020. év II. - 2021. év I. negyedévei közötti időszakban a COVID-járvány kedvezőtlen hatása miatt a GDP csökkent a 2019. év II. – 2020. év I. negyedévéhez képest, de 2021. év II. negyedévében a GDP 17,9%-kal meghaladta (első és második becslés szerint is) a 2020. év II. negyedévi adatot. 2021. I. félévében a kumulált adatok alapján 7,6% volt a GDP növekedése a 2020. év I. félévéhez képest. 

A GDP termelési oldalának folyó áron számított 2021. év II. negyedévi 13 395,0 Mrd Ft-os értéke 23,6%-kal meghaladta a 2020. év II. negyedévi adatot, és a COVID-19 járvány miatti válság előtti 2019. év II. negyedévi adatnál (11 751,6 Mrd Ft) is magasabb 14%-kal. A folyóáron számított GDP 2021. év I. és II. negyedév között 15,7%-kal emelkedett. Az elemzés rámutatott arra, hogy a GDP növekedés kedvező hatással van az államadósság-mutatóra.

A beruházások volumene 2021. év II. negyedévben 10,8%-kal haladta meg a 2020. év II. negyedévi volument. Az idei év kezdetétől kumulált adat a COVID-19 járvány hatásaival és a szezonálisan szokásosan gyengébb első negyedéves teljesítménnyel együtt is 6,1%-os növekedést mutat. Az építési beruházások volumene 3,2%-kal, a gépberuházások volumene 23,9%-kal növekedett 2021. év II. negyedévben a 2020. év II. negyedévi adathoz képest. A beruházások termelése folyó áron 2021. év I-II. negyedévében 17,2% illetve 17,4%-kal haladta meg a válság előtti 2019. év I., illetve II. negyedévi adatokat.

Az építőipari termelés volumenindexei 2021 január és július közötti időszakban – február és április kivételével – meghaladták a korábbi év hasonló hónapjainak mutatóit. Az építőipari termelés 2021 első hét hónapjában az előző év azonos időszakához képest 9,8%-kal emelkedett, ugyanakkor még nem érte el a válság előtti szintet. 

A kiskereskedelem forgalmának volumenindexe – ami az előző év azonos időszakához képest mutatja a forgalmi változást az árváltozások hatásainak kiszűrésével – a 2020. augusztus és 2021. március közötti hónapok mindegyikében 100% alatt maradt, jelezve a kiskereskedelem forgalmi volumencsökkenését a 2019. augusztus és 2020. március közötti adatokhoz képest. 2021 áprilisától azonban növekedés figyelhető meg a 2020. áprilisától mért forgalomhoz képest. A halmozott 2021. január-júliusi mutató ugyanakkor elmarad a COVID-19 járványt megelőző 2019. évi növekedési ütemtől. A kiskereskedelmi forgalom növekedése ugyanakkor – a mérsékeltebb júliusi mutató ellenére is – kedvező a gazdasági növekedés, illetve a GDP alakulása szempontjából.

A külkereskedelemi termékforgalom egyenlege a 2021 január-július időszak egészét tekintve meghaladta nemcsak a 2020., hanem a 2019. év hasonló – 1-7. havi időszak – mutatóját. Ugyanakkor 2021 júliusában a mutató negatív lett, ami kedvezőtlen folyamatot jelez. A külkereskedelmi termékforgalom egyenlegének alakulásában meghatározó szerepet játszott az import forgalom emelkedése, amelynek értéke 3 440 Mrd Ft-ot tett ki. Ezen érték az export volumenét 1,9%-kal haladta meg.

A 15-64 éves foglalkoztatottak száma 138 ezer fővel nőtt az év eleje óta augusztusig. A foglalkoztatási ráta idén május óta az előző két év május és augusztus hónapjai között mért értékek fölött alakult. A munkanélküliek száma, valamint a munkanélküliségi ráta idén év eleje óta csökkent, de a 2019. év január és augusztus között mért adatokhoz képest magasabb értéken mozgott. A foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok a 4. ábra mutatja be.
 

abra_5

Forrás: KSH STADAT 20.2.1.3. A 15–64 éves népesség gazdasági aktivitása nemenként, havonta
https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0098.html


A 2020. évi járványügyi korlátozó intézkedések, a gazdasági aktivitásban bekövetkező változások megjelentek a 2020. évi foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokban is erős kilengéseket okozva, amelyek a 2021. év eddig eltelt időszakában nem voltak tapasztalhatók.

A bruttó átlagkereset (a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete) alakulása 2021. év 1-7. hónapjaiban hasonló havi szezonalitást mutatott, mint a 2019. év 1-7. hónapjaiban. Az átlagkereset emelkedését összességében a COVID-járvány nem fogta vissza. 2021. 1-7. hónapjaiban minden hónapban magasabb volt az átlagkereset, mint a korábbi évek azonos hónapjaiban.

Az évkezdettől halmozott fogyasztóiár-index – eltérve a korábbi években előforduló hullámzásoktól – a 2021. év 1-8. hónapok időszakában egy hónapot kivéve folyamatosan emelkedett.

Az elemzés következtetései

A 2020. évben berobbant COVID-19 járvány okozta válság kezelése a 2021. évben is a fiskális politika alapvető feladata. A reziliens fiskális politika megvalósítása érdekében alkalmazott eszközök az idei évben is fontos szerepet töltenek be. A válság hatásainak enyhítésére törekvő időszakban jelentős kihívást jelent a költségvetés egyensúlyának biztosítása. Az ÁSZ jelen monitoring elemzésének fő következtetése szerint a 2021. január és szeptember 30. közötti időszakra rendelkezésre álló adatok alapján az államadósság-mutató idei évre tervezett értéke betartható. Ugyanakkor jelentős bizonytalanságot jelent a COVID-19 vírusjárvány negyedik hullámának erőssége és ennek gazdasági, illetve költségvetési folyamatokra gyakorolt hatásai.

Az államadósság-mutató tervezett alakulását alátámasztja az államadósság fő tényező esetén, hogy a központi költségvetés adósságának növekedése 2021. év augusztus hónapban megállt, az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya az idei évre tervezetthez képest időarányosan mérsékelten alakult, a központi költségvetés bevételei az idei év első nyolc hónapjában kedvező arányban teljesültek, illetve a központi költségvetés kiadásai az időarányosnál nagyobb értékben teljesültek, de ezt jellemzően a bevételek növekedése kompenzálta.

Az államadósság-mutató nevezőjében szereplő GDP alakulását meghatározó tényezők jellemzően kedvezően alakultak az idei év eddig eltelt időszakában. A gazdasági növekedést elősegítette a termelés, a fogyasztás, a beruházás és a foglalkoztatás bővülése. Összességében megfogalmazható azon következtetés, hogy a magyar gazdaság teljesítménye közelít a válság előtti szinthez. A gazdasági folyamatokat azonban az év hátralévő részében még bizonytalanság övezi, ezért indokolt a további hónapokban is az adatok havi monitorozása.