2021. december 31. 7:00

Ez történt 2021 decemberében

Decemberben megjelent a Pénzügyi Szemle legújabb száma, melynek fókuszában a humán tőke és a gazdasági fejlődés áll. Emellett az Állami Számvevőszék most nyilvánosságra hozott monitoring elemzése negyedik alkalommal értékelte az államadósság-mutató alakulására hatást gyakorló tényezőket, továbbá az Állami Számvevőszék három munkatársa, Németh Erzsébet, Jakovác Katalin és Vargha Bálint a Belügyi Szemle novemberi lapszámában a korrupciós mérőrendszerrel kapcsolatos legfontosabb szakmai követelményeket és tudományos standardokat vették számba.

Fókuszban a humán tőke és a gazdasági fejlődés - Megjelent a Pénzügyi Szemle 2021/4-as száma
Az új lapszám fókuszában a humán tőke és a gazdasági fejlődés áll. Megismerhetjük a humán tőke iskolaévek számával becsült értékének és a gazdasági növekedésnek az összefüggését, valamint a gyermekvállalási és családtámogatási rendszer egyes állampénzügyi szegmenseit Szlovákiában. Tanulmányaink a reálkonvergencia történetét és a COVID-19 járvány kriptovalutapiacra gyakorolt hatásait elemzik. Ezen kívül a zimbabwei kormányközi költségvetés-kiegyenlítés modellezésének módszereiről, valamint a korrupció államháztartás végső fogyasztási kiadásaira gyakorolt hatásairól is olvashatnak az érdeklődők. Terítéken lesz még a Kínai-Pakisztáni Gazdasági Folyosó (KPGF) keretében megvalósuló közvetlen kínai tőkeberuházások és a pakisztáni kereskedelmi bankok teljesítménye közötti kapcsolat. Szakirodalmi szemlénkben a válságrendezést a Gazdásági és Monetáris Unióban, valamint az Ösztönző állam témájú köteteket mutatunk be.

Csoma Róbert: A reálkonvergencia 50 éve – nyersanyagfüggőség és adóparadicsomok nélkül
A világgazdaság egészében hosszú távon nem mutatható ki a reálkonvergencia jelensége, ennek okait taglalja ez a tanulmány. Elemzésünk során támaszkodunk növekedéselméleti és a fejlődéstanulmányokból megismert megfontolásokra és vitákra, a fejlemények leíró, de egyben kritikus bemutatására. A cikk a konvergencia hiányát elsősorban a nyersanyagfüggőség, valamint egyes országok adóparadicsomként való működése szempontjából mutatja be, és fő állítása az, hogy e két tényező is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a világgazdaságban csak egyes régiókra vonatkozó konvergenciafolyamatokkal találkozunk. Vizsgálja a cikk továbbá azt is, hogy a fejlettebb országok utolérésének vannak-e közös kritériumai és arra a következtetésre jut, hogy bár a felzárkózásnak nagyon egyedi tényezői voltak és lehetnek a különböző fejlettségi szinten lévő országokban, de néhány tényező mégis megemlíthető, amelyek nélkül a felzárkózás nemigen lehetséges manapság.

Lentner Csaba - Horbulák Zsolt: A gyermekvállalási és családtámogatási rendszer egyes állampénzügyi szegmensei Szlovákiában
A gyermekvállalási hajlandóság csökkenésének problémájával a világ számos országa küzd. Tanulmányunkban Szlovákia demográfiai viszonyait elemezzük történelmi léptékben, majd bemutatjuk azokat az adópolitikai és támogatási eszközöket, amelyekkel a szlovák kormány a gyermekvállalást és a nevelést kívánja elősegíteni. Jelen tanulmány témaválasztása tulajdonképpen egy közvetett kísérlet a magyar népesedési és népesedéspolitikai intézkedések megítélésének igazolására. Korábbi kutatásainkban, empirikus vizsgálatokkal alátámasztva arra jutottunk, hogy Magyarország és Szlovákia hasonló fejlettségű és számos szempontból hasonló adottságú ország, amelyek a 2010-es évek eleje óta széles körű adópolitikai és lakásépítési támogatásokat biztosítanak. Azt elemeztük, hogy a szülőképes korú nők, családok ezekhez a támogatásokhoz hogyan viszonyulnak, valamint emelkedik-e a támogatások hatására a gyermekvállalási hajlandóság. Kifejtettük, hogy a magyar fiatalok körében kedvező a kormány CSOK-rendszere és adókedvezményei fogadtatása, ám a gyermekvállalási hajlandóság előmozdítása az állampénzügyi kedvezményeken és támogatásokon túl számos körülménytől függ. A szlovákiai viszonyok elemzésével a magyar rendszer esetleges továbbfejlesztésére, a családvállalás szempontjainak más aspektusaira is fel kívánjuk hívni a figyelmet.

Balog Ilona Ida: Mennyire hatékonyak az iskolai évek? A humán tőke és a gazdasági növekedés összefüggésének vizsgálata európai országokban, 2014–2019
Ez a tanulmány a humán tőke és a gazdasági növekedés kölcsönhatásának vizsgálatához kíván hozzájárulni. 2014 és 2019 közötti adatok fényében vizsgálja meg az átlagos elvégzett iskolaévek számával becsült humán tőke értékének és a gazdasági növekedésnek az összefüggését európai országokban. Az adatok negatív kapcsolatot mutatnak e két változó között. Ebben az időszakban a vizsgált keleti országokban a gazdasági növekedés üteme általában magasabb volt, mint a nyugat-európai államokban, míg Magyarországon a gazdasági növekedés magasabb volt annál, amit a vizsgált változók magyarázni tudnak. A negatív összefüggés azt jelzi, hogy Európában az iskolaévek mennyiségi mutatójával mért humán tőke már nem gyorsítja a gazdasági növekedést, szükség van az oktatási rendszerek további reformjára a humán tőke hatékonyabb felhasználása érdekében.

ÁSZ-tanulmányok

Dr. Simon József – Bertalan Rudolf Gyula: Az államadósság-mutató tervezett értéke tartható
Az Állami Számvevőszék most nyilvánosságra hozott monitoring elemzése negyedik alkalommal értékelte az államadósság-mutató alakulására hatást gyakorló tényezőket. Az ÁSZ monitoring elemzésének fő következtetése szerint az államadósság-mutató idei évre tervezett értéke betartható. Az államadósság-mutató csökkenésének tényleges mértéke az idei évben az államadósság jelenlegi szinthez képest korlátozott nagyságrendű növekedésétől és a gazdaság teljesítmény utolsó negyedévi bővülési ütemétől függ.

Hiteles és megbízható hazai mérőrendszerre van szükség
Az Állami Számvevőszék három munkatársa, Németh Erzsébet, Jakovác Katalin és Vargha Bálint a Belügyi Szemle novemberi lapszámában a korrupciós mérőrendszerrel kapcsolatos legfontosabb szakmai követelményeket és tudományos standardokat veszik számba. A „Módszertani szempontok a hazai korrupciós helyzet tudományosan megalapozott mérésének kialakításhoz” címmel közölt tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a korrupció hatékony megelőzésének és visszaszorításának alapvető feltétele, hogy hiteles információk álljanak rendelkezésre annak kiterjedéséről és természetéről. Ennek azonban előfeltétele, hogy az alkalmazott mérőrendszer tudományosan megbízható és valid legyen, az ezt nélkülöző, nem kellően megalapozott mérések és ennek nyomán kialakuló országvélemény súlyos következményekkel, bizalomvesztéssel, gazdasági hátrányokkal is járhatnak.