2021. november 30. 17:00

Ez történt 2021 novemberében

Novemberben tudósítottunk az MPGE-konferenciáról és az Alaptörvény 10. évfordulója alkalmából szervezett konferenciáról. Emellett további tanulmányokat mutattunk be részletesen a Pénzügyi Szemle folyóirat legújabb számából és megvizsgáltuk az ÁSZ legfrissebb elemzéseit, melyek a államadósság-mutató alakulásába, az újraiparosítás és a gazdasági növekedés kapcsolatába, valamint a fenntartható fejlődési célkitűzések megvalósulásába engedtek betekintést. 

Konferenciák

Konferenciával emlékezett meg a 10 éves Alaptörvényről az ÁSZ
Az Alaptörvény elfogadásának 10. évfordulója alkalmából rendezett online szakmai konferenciát az Állami Számvevőszék 2021. november 4-én, melyen előadást tartott Dr. Báger Gusztáv, a Magyar Nemzeti Bank elnöki tanácsadója, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. Az esemény fővédnöke Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt, akinek köszöntőjét Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke osztotta meg a résztvevőkkel. 

Fókuszban a módszertani és technológiai újítások - MPGE-konferencia
A Magyar Pénzügyi - Gazdasági Ellenőrök Egyesületének (MPGE) éves konferenciája közös tudáscsere lehetőségét jelenti a hazai ellenőr szervezeteknek. A résztvevők idén a pandémia által is felgyorsított digitalizációs törekvések legújabb ellenőrzési implikációiról szerezhettek első kézből információkat. A szakmai előadások a gépi tanulási módszerek, az adatvezérelt intézmény, a monitoring típusú ellenőrzési megközelítés, a kockázatelemzési módszerek automatizációjának kérdéseit járták körbe.

ÁSZ-elemzések

Dr. Simon József – Bertalan Rudolf Gyula: Továbbra is tartható az államadósság-mutató tervezett értéke 
Az Állami Számvevőszék most nyilvánosságra hozott monitoring elemzése harmadik alkalommal értékelte az államadósság-mutató alakulására hatást gyakorló tényezőket. A 2021 novemberig rendelkezésre álló adatok alapján az államadósság-mutató idei évre tervezett értéke betartható. Az államadósságra ható tényezők idén jellemzően kedvezően alakultak, ezzel párhuzamosan azonban a járvány negyedik hulláma és a világgazdaságban tapasztalható keresleti-kínálati súrlódások miatt a dinamikus gazdasági növekedés fennmaradását veszélyeztető kockázatok is növekednek. A gazdasági növekedés fenntartásához az állampolgárok is hozzá tudnak járulni azáltal, hogy a COVID-19 vírus tekintetében az átoltottsági arány magas szintje esetén elkerülhetők a gazdasági visszaesést okozó zárási intézkedések.

Dr. Simon József – Bertalan Rudolf Gyula: Az államadósság-mutató tervezett értéke tartható 
Az Állami Számvevőszék most nyilvánosságra hozott monitoring elemzése második alkalommal értékelte az államadósság-mutató alakulására hatást gyakorló tényezőket. A pozitív gazdasági folyamatok mellett megjelentek a gazdasági növekedést veszélyeztető negatív kockázatok és továbbra is jelentős a bizonytalanság a COVID-19 vírusjárvány negyedik hullámának erőssége és ennek hatásai terén. A 2021. január és október közötti időszakról rendelkezésre álló adatok alapján az államadósság-mutató idei évre tervezett értéke az aktív, növekedésorientált gazdaságpolitika folytatásával betartható.

Dr. Pulay Gyula – Szeibel Gáborné: Az újraiparosítás jelentősen hozzájárult a gazdasági növekedéshez
Az ipar teljesítménye a GDP fontos tényezője, így hatást gyakorol az államadósság mutató alakulására. A 2010. évi kormányváltást követően megfogalmazódott Magyarország újraiparosításának célkitűzése. E törekvés sikeres volt: 2010-2019 között az ipari termelés és export, valamint az ipari foglalkoztatás növekedése jelentős mértékben hozzájárult Magyarország fejlődéséhez. Az ipari termelés dinamikus növekedését az exportorientáció tette lehetővé. Az export magas aránya és a külföldi tulajdonú vállalatok nagy súlya az ipari exportban növeli a magyar ipar kitettségét a globális kereslet hullámzásainak. A 2020. évi járvány hatásai különösen súlyosan érintették az ipari exportban nagy súlyt képviselő járműipart, amelynek visszaesése az egész ipar termelését számottevően csökkentette. Az ipar hozzájárulása a gazdasági növekedéshez elsősorban akkor növelhető, ha az ipari termelés egy egységére jutó bruttó hozzáadott érték emelkedni fog.

A fenntartható fejlődés célkitűzéseinek teljesülése az Állami Számvevőszék elemzései fókuszában
A fenntartható fejlődési célkitűzések megvalósulása az ENSZ tagállamai által elfogadott keretstratégiában (Agenda 2030) foglaltaknak való megfelelést jelenti és nemzeti ügy is egyben. Az Alaptörvényben rögzített nemzeti hitvallás szerint: „Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.” Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tanácsadó tevékenységében a téma jelentőségére tekintettel került előtérbe az ENSZ 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődés célkitűzéseinek (SDG) megvalósulása. A fenntarthatóság kihívásainak való megfelelésben az ÁSZ támogató szerepe többek között a teljesítménykultúra fejlesztésében nyilvánulhat meg. Az SDG célkitűzések megvalósításának helytálló értékelése feltételezi a megfelelő mérési módszertanok alkalmazását, az erre alapozottan végzett mérések indokoltságát.

Tanulmányok a Pénzügyi Szemléből

Az ESG-információk hozzájárulása az európai bankok pénzügyi stabilitásához
Napjainkban egyre több gazdasági szereplő tesz közzé információkat a fenntarthatósághoz való hozzájárulásáról, környezeti (E), társadalmi (S) és vállalatirányítási (G) teljesítményéről. A bankok viszonyulása ezekhez a tényezőkhöz azért fontos, mert a befektetési és hitelezési stratégiájukon keresztül hatnak a többi iparágra is. Jelen kutatásunk során – panel regressziós eljárásokkal – azt vizsgáljuk, hogy milyen a kapcsolat a pénzügyi stabilitás és az ESG-teljesítmény között. Az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országaiban tőzsdén jegyzett hitelintézetek (243 bank) vizsgálata nyomán megállapíthattuk, hogy az ESG-teljesítmény szignifikánsan csökkentette a nem fizető hitelek mértékét. Továbbá a szavatolótőke kedvező hatását is alátámasztotta modellünk. A vizsgálat alapján kijelenthetjük, hogy a környezeti, társadalmi vállalatirányítási teljesítmények pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásai pozitívak, tehát ezen szempontok figyelembevétele fontos a befektetőknek, a bankoknak és a szabályozóknak is.

Esther Wanjiru Wachira - Virginia Kirigo Wachira: A crowdfunding Kenyában: a sikeres kampány tényezői - A Kickstarter crowdfunding-platform esete
A tanulmány célja azoknak a tényezőknek a vizsgálata volt, amelyek Kenyában sikeres crowdfunding-kampányokhoz vezetnek. A jutalomalapú közösségi finanszírozású kampányok sikertényezői eltérőek a különböző országokban, az eltérő kultúrák, a jogi követelmények, a társadalmi interakciók, a politikai és az üzleti környezet közötti különbségek miatt. A kenyai crowdfunding-finanszírozás nagyon minimális kutatásával a tanulmány a kenyai jutalomalapú crowdfunding elemzésére irányult – a Kickstarter adatainak felhasználásával –, és meghatározta a sikeres kampány lebonyolításához szükséges döntő tényezőket. E cél elérése érdekében a tanulmány többszörös regressziót és Pearson-korrelációt használt. A tanulmány statisztikailag szignifikáns regressziós egyenletet alkalmazott, ezért a regressziós modellt jó illeszkedésnek tekintették. A Pearson-korrelációk elemzésével végzett tanulmány nagyon erős és pozitív statisztikai összefüggést talált a frissítések, a vállalt összeg, a támogatók és a sikeres projektek között, a megjegyzések, az új támogatók, a visszatérő támogatók és a sikeres projektek között mérsékelt, de pozitív statisztikai összefüggést állapított meg. A cél, a finanszírozási időszak és a sikeres projektek között azonban negatív, de jelentéktelen összefüggés volt.

Friesz Melinda - Váradi Kata: Hogyan csinálják? Központi szerződő felek és klíringházak letétszámítási módszereinek összehasonlítása
A klíringházak és a központi szerződő felek a pénzügyi piacok egyik fontos pillérévé váltak, megkönnyítették ugyanis az értékpapírral és a származtatott ügyletekkel való kereskedést a tőzsdéken és a tőzsdén kívüli piacokon azáltal, hogy a vevő és az eladó közé beléptek harmadik félként. Az irodalomban és a gyakorlatban is a klíringház és a központi szerződő fél fogalmát szinonimaként használják, de van különbség a két fogalom között. A tanulmány ezen intézmények alapbiztosíték-számítási módszertanára összpontosít, és hangsúlyozza a kettő között fellelhető eltéréseket. Az eredmények azt mutatják, hogy bár ugyanazt a kockázatot ragadja meg a két infrastruktúra számítási módja, a klíringházak alapbiztosíték-követelménye a prociklikusság és a cash flow kezelése szempontjából jobban teljesít, azonban a központi szerződő fél módszertana prudenciális szempontból erősebbnek bizonyul.

Rangos nemzetközi folyóiratban jelentek meg az Állami Számvevőszék kutatásának eredményei
A rangos Services Marketing Quarterly nemzetközi folyóiratban jelent meg az Állami Számvevőszék kutatása, amely széles szakmai együttműködésben készült a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi céljairól, attitűdjeiről és magatartásukról.