2021. október 31. 7:00

Ez történt 2021 októberében

Október hónapban áttekintettünk négy tanulmányt a Pénzügyi Szemle legújabb számából, tudósítottunk az Integritásmenedzsment – kihívások és feladatok a közszféra számára címmel rendezett szakmai napról és bemutattunk öt ÁSZ-elemzést, melyek a nem indokolt gyógyszer- és étrendkiegészítő használat, a  költségvetési politika és a gazdaság ellenálló-képességének, az államadósság-mutatóra hatást gyakorló tényezők, a nemzetközi hitelminősítő szervezetek és Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének témaköreit járták körbe részletesen. 


Németh Erzsébet - Pulay Gyula:
A közélet tisztaságát támogató, tudományosan megalapozott mérésekre van szükség
„Integritásmenedzsment – kihívások és feladatok a közszféra számára” címmel rendezett szakmai napot 2021. október 13-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). Az eseményen az Állami Számvevőszék munkatársai is részt vettek, előadást tartottak. A legfőbb hazai ellenőrző intézmény képviseletében felszólaló vezetők kiemelték: olyan tudományosan megalapozott mérőrendszerre van szükség mely alkalmas tudományosan megalapozott következtetések levonására, diagnózist felállítására, ezáltal hatékony eszközként szolgálhatnak a megfelelő szakpolitikai döntések meghozatalához. Az ÁSZ ismertette továbbá a köztulajdonú gazdasági társaságok belső kontrollrendszerét megerősítő törvénymódosítást és az azt megalapozó felmérési tapasztalatokat.

ÁSZ-elemzések

Dr. Pálmai Gergely - dr. Vargha Bálint Tamás: Kockázatok és mellékhatások - A nem indokolt gyógyszer- és étrendkiegészítő használat egészségi és közpénzügyi kockázatokkal jár
A gyógyszerek és étrendkiegészítők nem megfelelő alkalmazása veszélyezteti az egészségünket, így jelentős személyes és társadalmi költséggel is járhat. A gyógyszerek és étrendkiegészítők egészségügyileg nem indokolt alkalmazása általános jelenség a fejlett világban, így Magyarországon is. Ennek hátterét, okait, valamint közpénzügyi következményeit vizsgálta az ÁSZ elemzése. Az elemzés rámutat, hogy az egészségügyi marketing jelentős hatással van a vény nélküli gyógyszerfogyasztásra, az étrendkiegészítők összetételének előzetes kontrolljai pedig nem elégségesek. Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyógyszeripar gazdasági érdekérvényesítő képességével szemben arányosan erős garanciáknak kell szolgálnia a betegek és a társadalombiztosítás érdekeit, a racionális gyógyszerfelhasználást.

Erdélyi Attila -  dr. Pulay Gyula: A költségvetési politika 2020-ban erősítette a gazdaság ellenálló-képességét
2020-ban a COVID-19 járvány alapvetően megváltoztatta a költségvetési törvényben rögzített célokat, valamint a bevételi és kiadási előirányzatok alakulását. Elsődleges céllá vált az emberek életének és egészségének védelme. A járvány hatására bekövetkező gazdasági visszaesést a munkahelyek védelmét szolgáló intézkedésekkel, a beruházások ösztönzésével kellett mérsékelni. Ez szükségessé tette az egyensúlyi célok, és az államadósság mutató folyamatos javításának átmeneti feladását. Az intézkedések eredményeként a GDP és a foglalkoztatottság csökkenésének mértéke kisebb volt az Európai Unió tagországainak átlagánál.

Dr. Simon József – Janik József László: Elkészült az Állami Számvevőszék első monitoring elemzése a 2021. évi államadósság-mutatóra hatást gyakorló tényezőkről 
Az Állami Számvevőszék havi monitoring elemzése az államadósság-mutató alakulására hatást gyakorló tényezőket értékelte. A gazdasági folyamatok számos pozitív kockázatot mutatnak, ugyanakkor jelentős bizonytalanságot jelent a COVID-19 vírusjárvány negyedik hullámának erőssége és ennek hatásai. A 2021. január és szeptember közötti időszakról rendelkezésre álló adatok alapján az államadósság-mutató idei évre tervezett értéke betartható.

Nemzetközi hitelminősítő szervezetek - Rapid elemzés
A rapid elemzés áttekintette a nemzetközi hitelminősítő szervezetek tevékenységét, a szektor szabályozását, bemutatja Magyarország hitelminősítésének alakulását 2010-től kezdődően, továbbá a hitelminősítők által alkalmazott értékelési módszerek kapcsán felmerülő kérdéseket veszi górcső alá.

Helyzetfeltáró értékelés Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve kapcsán
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) törvényben foglalt feladata a jól irányított állam működésének elősegítése. Ennek keretében az ÁSZ figyelemmel követi az Alaptörvényben foglalt közpénzügyi rendelkezések érvényesülését, azokról elemzéseket, tanulmányokat készít. Az Alaptörvény egyik legfontosabb közpénzügyi rendelkezése az államadósság-szabály. Az ÁSZ ezért az államadósság alakulását közvetlenül befolyásoló tényezőket, körülményeket nyomon követi, elemzi és értékeli. Jelenleg az egyik ilyen, az államadósság alakulását befolyásoló tényező Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében foglalt reformok és beruházások finanszírozása. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben felvázolt reformok és beruházások mintegy 2.500 milliárd Ft-ot tesznek ki. Ezek hazai vagy az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből történő finanszírozása közvetlenül hat az államháztartás egyenlegére és EU támogatás hányában az államadósság alakulására is. Az ÁSZ elemzésében az Alaptörvényben foglalt államadósság-szabály érvényesülése tükrében értékeli a helyzetet.

Tanulmányok a Pénzügyi Szemléből

Denich Ervin - Hajdu Dániel: A kreatív számvitel alkalmazásának vizsgálata Transparency and Disclosure Index (TDI-) módszer segítségével autóipari cégeknél
A vállalatirányítás és a kreatív számvitel közötti kapcsolat vizsgálata a számviteli botrányokat (Enron, WorldCom, Satyam) követően került előtérbe. A vállalatirányítás egy olyan aktuális kérdés, amely hatással van a kreatív könyvelésre. Amennyiben a vállalkozások kreatív könyvelési technikákat alkalmaznak, a vállalat gyengeségeire utalhatnak. Ebben a cikkben a kreatív könyvelés és a vállalatirányítás közötti kapcsolatot vizsgáljuk a Transparency and Disclosure Index (Vállalati transzparencia és vállalati közzététel index – TDI) segítségével. A vizsgálat lehetővé teszi a vállalat felépítésének, működésének átláthatóságát, a különféle vállalati információk közzétételének mérését, a vállalatok által nyilvánosan elérhető adatok alapján. Az adatok befolyásolásának mérésére teljesítménymutatókat vonunk be az elemzésbe, másrészt korrelációanalízis segítségével vizsgáljuk a vállalatirányítás és a számviteli kreativitás mérése közötti kapcsolatot. A kapott eredmények alapján a vállalatirányítás és a kreatív számvitel között egy közepesen erős, negatív kapcsolat figyelhető meg.

Kálmán Botond - Bárczi Judit - Zéman Zoltán: A Covid–19 első hullámának hatása a gazdasági felsőoktatásban tanuló hallgatók pénzügyi biztonságára
Tanulmányunk a felsőoktatásban tanuló, gazdasági képzésre járó hallgatók pénzügyi kultúráját vizsgálja. A szakirodalmi adatok szerint felértékelődnek a pénzügyi ismeretek, viszont ehhez az egyre fontosabb tudáshoz nem társulnak gyakorlati eredmények. Ezért a pénzügyi biztonságérzet is csökken, különösen akkor, ha egy váratlan jelentős gazdasági krízis is kialakul. Ennek a csökkenésnek az okait vizsgáltuk. Magyar és külföldi hallgatókat kérdeztünk kétfázisú, offline kérdőíves felmérésben. A két lekérdezés között zajlott le a Covid–19-járvány első hulláma, ezzel modelleztük a gazdasági krízishelyzetet. A kérdésekkel felmértük a diákok elméleti tudását, pénzügyi viselkedését és a pénzügyekhez fűződő viszonyát. Rákérdeztünk továbbá arra is, hogyan értékelik saját pénzügyi helyzetüket és biztonságérzetüket. A válaszok statisztikai feldolgozása után lineáris modellek felállításával határoztuk meg azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszanak a pénzügyi biztonság alakulásában. Legfontosabb eredményünk, hogy a felmérés éve a pénzügyi kultúra minden dimenzióját befolyásolja, ami igazolja a járvány okozta krízis szerepét és hatását.

Szabóné Bonifert Éva: Ki nem használt egyszerűsítési lehetőségek a magyar személyijövedelemadó-rendszerben
A tanulmány – tekintettel a jelenlegi rendszer egyszerűsített alapelemeire is – a magyar személyijövedelemadó-rendszer korábbi éveinek összetételére vonatkozó egyszerűsítési lehetőségeket úgy vizsgálja, hogy emellett a rendszer adóterhelési görbéi a lehető legkevésbé változzanak. Az elemzésben a felállított elméleti, egyszerűsített adómodell adóterhelési függvényeit illesztjük a valós adórendszer görbéihez, amelynek során az elméleti modell paramétereit számítógépes program határozza meg. A modern magyar jövedelemadóztatás bevezetése óta – a tanulmányban is vizsgált alapelemeit tekintve – a rendszer sokáig a legkülönfélébb módosításoknak volt kitéve. E változások éveiből néhányat kiválasztva elemzi a dolgozat az egyszerűsítési lehetőségeket annak érdekében, hogy újra feltehessük a kérdést: szükséges-e mindenáron – esetleg a minél méltányosabb jövedelemadó-rendszer elérése érdekében – bonyolult adórendszereket fenntartani.

Bethlendi András - Póra András: Lakossági zöldpénzügyek: fókuszban a kereslet
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) együttműködése keretében készült lakossági kérdőíves felmérésben a következő fő kutatási kérdésekre kerestünk választ: 1) a lakosság környezetvédelmi és pénzügyi ismeretei és attitűdje milyen kapcsolatban áll a zöldpénzügyi termékek iránti kereslettel, 2) mennyire jelentős (ár)támogatással lehet a hazai fogyasztókat a fenntarthatóbb pénzügyi termékek felé terelni. Ezek mellett a lakosság zöld- és pénzügyi ismerete, valamint attitűdje egyéb összefüggéseit is fel kívántuk tárni. A vizsgálat során összegző indexeket és indikátorokat kreáltunk a főbb kérdések vizsgálatára, ezek képezték az elemzés alapját. A magyar lakosság a környezetvédelemhez általában pozitívan viszonyul. A válaszadók zöldismereteiket inkább túl-, pénzügyi ismereteiket és óvatosságukat pedig inkább alulértékelik. A pénzügyi és zöldismeret és -attitűd szempontjából is az iskolázottság és a pénzügyi műveltség a legmeghatározóbb. A személyes zöldattitűd kapcsán elmondható, hogy a hétköznapokban az anyagi lehetőségek adta pragmatizmus a döntő. A pénzügyi termékek iránti keresletre az árazás, ezen kívül az indexek közül a zöld- és pénzügyi ismeretek, a demográfiai változók közül pedig az életkor hat leginkább. A kapott eredmények alapján csak egy jelentősebb ártámogatással lehetne a hazai fogyasztókat a fenntarthatóbb pénzügyi termékek felé terelni.