2022. április 30. 7:00

Ez történt 2022 áprilisában

Áprilisban közelebbről is megvizsgáltuk a Pénzügyi Szemle 2022/1. lapszámának tanulmányait, továbbá bemutattunk több ÁSZ-elemzést, melyek az export és a gazdasági növekedés kapcsolatát, a pénzügyi kultúrát fejlesztő képzések minőségbiztosítottságát, a fiskális és monetáris politikai együttműködésének eredményeit, a mérlegösszefüggéseket, a tanárok pénzügyi kultúráját és a költségvetési politika alakulását vizsgálták. 

ÁSZ-elemzések

dr. Pulay Gyula, Szeibel Gáborné, Kerekes Gábor: Hogyan és miként járul hozzá az export még inkább a gazdasági növekedéshez? 
A magyar export bruttó értéke 2021-ben rekordösszegűre növekedett, és ezzel fontos feltételét teremtette meg a gazdaság gyors újraindulásának. Ugyanakkor az export közvetlen hozzájárulása a gazdasági növekedéshez az export hazai hozzáadott érték tartalmától függ. Az ÁSZ szakértőinek elemzése a legfrissebb adatok alapján feltárta, hogy milyen tényezők növelhetik az export hazai hozzáadott érték tartalmát, és e tényezők erősítésével miként tudna a magyar export még inkább hozzájárulni a GDP növeléséhez.

A pénzügyi kultúrát fejlesztő képzések minőségbiztosítottsága - Újabb rangos folyóiratban jelentek meg az ÁSZ kutatási eredményei
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem által gondozott tudományos folyóiratban, a Neveléstudomány legújabb, 2022/1. lapszámában jelentek meg az Állami Számvevőszék „A pénzügyi kultúrát fejlesztő képzések és minőségbiztosítottságuk. Összehasonlító elemzés 2016–2020" kutatásának eredményei. A felmérés azt mutatja, hogy a képzések volumene, a képzési programok és az azokon részt vevők száma jelentősen nőtt 2016-hoz képest, miközben a képzések minőségbiztosítottsága kevéssé változott.

Dr. Pulay Gyula – Erdélyi Attila: A fiskális és monetáris politikai együttműködés 2020-ban erősítette a gazdaság ellenállóképességét
A 2020. évben az anticiklikus fiskális gazdaságpolitika és a hitelezés fenntartását támogató monetáris politika érvényesülése következtében a gazdaságban likviditásbőség keletkezett, ami egyfelől erősítette a nemzetgazdaság ellenállóképességét, másfelől hozzájárult az államadósság hazai forrásokból való stabil és biztonságos finanszírozásához. A fiskális és monetáris politikai együttműködés a 2020. évben hozzájárult a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés mérsékléséhez és a gazdaság 2021. évi újraindulásának megalapozásához.

Dr. Nagy Judit - Dr. Pulay Gyula: Hogyan alakultak a mérlegösszefüggések a gazdasági folyamatokban?
A folyó fizetési mérleget és a tőkemérleget magában foglaló fizetési mérleg egyenlege a nyitott magyar gazdaság egyik legfontosabb egyensúlyi mutatója, reálgazdasági megközelítésben mutatja a külfölddel szembeni finanszírozási képességet. A fizetési mérleg egyenlegének előjele mutatja, hogy egyenlegét hazai megtakarítások vagy külföldi források finanszírozzák-e, ezért szükséges a megtakarítások szektorok közötti alakulásának, valamint az államadósság-külső egyensúly összefüggéseinek vizsgálata.

Pénzügyi kultúra: kiemelten fontosak a tanárok
Az elmúlt napokban számos cikk jelent meg a „Tanárok pénzügyi kultúrájának felmérése” című kutatási elemzéssel kapcsolatban. Örömmel látjuk, hogy ennyien foglalkoznak a pedagógusok pénzügyi kultúrájára irányuló kutatással. A téma kiemelten fontos, hiszen a tanároknak a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából multiplikátor hatásuk van, az ő tudásuk, attitűdjük és viselkedésük jelentős hatással vannak az általuk oktatott diákok, a jövő generációjának pénzügyi tudatosságára.

Dr. Simon József – Erdélyi Attila: Továbbra is szükséges a reziliens költségvetési politika fenntartása
Az Állami Számvevőszék most nyilvánosságra hozott monitoring elemzése az ide évben először értékelte az államadósság-mutató 2022. évi alakulására hatást gyakorló tényezőket, a makrogazdasági és költségvetési folyamatokat. Az ÁSZ elemzői arra a fő következtetésre jutottak, hogy a 2021. évi gazdaság újraindulását ösztönző válságkezelő gazdaságpolitika jó alapot teremtett arra, hogy a 2022. évben a magyar gazdaság visszatérjen a fenntartható növekedési pályára és folytatódjon az államadósság-mutató folyamatos csökkenése. Ugyanakkor a nemzetgazdaságot a koronavírus-járvány okozta sokk után az orosz-ukrán konfliktus következtében egy újabb sokkhatás érte. A kockázatok kezelését szolgáló reziliens költségvetési politika keretében egyaránt kiemelt szerepe lesz a gazdasági növekedés fenntartásának, valamint a sérülékenység további csökkentésének.

Tanulmányok a Pénzügyi Szemléből

Magas Antal István: A GDP-előrejelzés különös nehézségei a járványhelyzetben (2020–2021) - Van-e keynesiánusi újhullám?
A cikk tisztázni kívánja, hogy miért volt különösen nehéz a Covid–19-járvánnyal összefüggő outputvesztés mélységét és a visszaesés hosszát előre jelezni 2020–2021-ben. A kettős sokkhatás alapvetően változtatta meg az aggregált keresleti és a kínálati oldal legfőbb szereplőinek magatartását, és a „járványreakció” nehezen volt előre látható. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2020. áprilisi GDP-becslései komoly korrekciókra szorultak. A világgazdaság a II. világháború utáni időszak legmélyebb visszaeséséből csak a kiterjedt fiskális élénkítések sorozatával tudott visszakapaszkodni a Covid–19 előtti szintjére. Ám a tartósnak ígérkező fiskális programok nyomán beszélhetünk-e az állami szerepvállalás keynesi ihletésű, újhullámáról? Az „ultralaza” fiskális és monetáris politikák veszélyei bizony már látszanak, például az inflációs környezetben. (Pénzügyi Szemle 2022/1.)

Vargha Bálint Tamás: Helikopterpénz és alapjövedelem, vagy munkaalapú társadalom? - A munkabér, a segély, a hitel és a mennyiségi lazítás rövid története
A koronavírus-járványt követően – különösen mielőtt az infláció ennek az időszaknak egyik meghatározó tényezőjévé lépett elő – több válságkezelést célzó javaslat is szóbahozta az univerzális alapjövedelem lehetőségét, amelynek fedezetét a jegybanki pénzteremtés jelentheti. Az alábbi írás műfaja esszé, amely arra tesz kísérletet, hogy a helikopterpénzzel és az alapjövedelemmel kapcsolatos felvetések politikai gazdaságtani jelentését és következményeit ragadja meg. Nem spórolható meg, hogy az érték-, a munka- és a pénzteremtés történetébe is visszaillesszük ezt az alapvetően elosztási kérdésként bemutatott javaslatot. A helikopterpénz ebben a fénytörésben az extenzív növekedés egyik új paradigmájának látszik, amely első pillantásra pénzügyi innováció, azonban paradox módon az érték inkább prekapitalista képzetével mutat rokonságot. A helikopterpénz emellett olyan munkabért helyettesítő transzfer, amely nem ad választ a munka helyén megjelenő társadalmi és szimbolikus űrre. Szociális eszközként tűnik föl, miközben csak termelés és fogyasztás globális kettéválasztásán nyugodhat. A helikopterpénz a mennyiségi lazítás folytatása más eszközökkel, amely kendőzetlenül mutatja meg a pénzteremtés motivációit. Az ’érték munka nélkül’, a ’gazdaság ember nélkül’ gondolatkísérletének nyitánya. (Pénzügyi Szemle 2022/1.)

Béres Dániel - Huzdik Katalin: A fiatal felnőttek és a hitelek (kockázatkerülési csapda)
Tanulmányunkban a 18–25 év közötti korosztály hitelekhez való hozzáállását vizsgáltuk két (2013 és 2020) nem reprezentatív felmérés eredményei alapján. A mintában szereplők száma mindkét esetben meghaladta a 1740 főt. Mindkét kérdőív hat blokkból állt, zárt és nyitott kérdéseket, valamint Likert-skálákat tartalmazott. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a fiatal felnőttek hitelekhez való hozzáállása alapvetően negatív, ha tehetik, kerülik a hitelfelvételt. A két felmérés között eltelt időszakban a hitelek szélsőséges elutasítottsága mérséklődött. A megkérdezettek hitelfelvételi gyakorlata (a megvalósított hitelcél) tekintetében a pénzügyi kultúra szempontjából is megfelelő, a jövőbe történő befektetésnek is értékelhető. A jövőre vonatkozó várakozásnak jelentős szerepe van a hiteltermék utólagos értékelésekor. A hitelezés intézményének javuló megítélésében jelentős szerepet játszott a két vizsgált időszak között kibontakozó, újradefiniált fogyasztóbarát hitelezési környezet, valamint a támogatási programok hitelintézeti szektoron keresztül történő megvalósítása. A lakosság kockázatkerülő magatartása csapdahelyzetként jelentkezik hitelezés szempontjából. (Pénzügyi Szemle 2022/1.)

Tanárok pénzügyi kultúrája
A kutatás célja a különböző szakon oktató pedagógusok (N=752) pénzügyi ismereteinek, attitűdjeinek, magabiztosságának, viselkedésének és motivációinak feltárása. A felmérés különösen fontos, mivel az ő tudásuk, attitűdjük és viselkedésük hatással van az általuk oktatott diákok pénzügyi tudatosságára. Az eredmények a feltételezettnél magasabb szintű pénzügyi tudást jeleznek, feltárva, hogy a tanárok pénzügyi tájékozottsága magasabb szintű, mint a felsőoktatásban tanuló hallgatóké. A megkérdezettek 86 százalékának van megtakarítása, amit bankbetétek mellett, állampapírban, illetve egyéb, összetettebb megtakarítási formákban tartanak, ez magas szintű pénzügyi tudatosságra és bevonódásra utal. A tanárok saját pénzügyi tudásukat magasra értékelik, ezzel együtt a felsőoktatásban tanulókhoz hasonlóan kockázatkerülők. Túlnyomó többségük fontosnak tartja a pénzügyi kultúra iskolai fejlesztését. A pénzügyikultúra-képzéseknek mérhetően pozitív hatása van a résztvevők tudásszintjére. A kutatás eredményei alapján érdemes tehát a tanárok pénzügyi tudatosságára és motivációjára építve alakítani a tanterveket és a követelményrendszert. (Pénzügyi Szemle 2022/1.)