2022. január 31. 17:00

Ez történt 2022 januárjában

Január hónapban megjelent a Pénzügyi Szemle legújabb különszáma, melynek fókusza a teljesítmény és annak mérése a közszférában. Emellett bemutattuk az ÁSZ elemzéseit, melyek az államadósság finanszírozásásának lehetőségeit, a költségvetési rugalmasság szabályozását, továbbá az idegen nyelvtudás és a nyelvvizsga bizonyítvány szükségességét vizsgálták. 

ÁSZ-tanulmányok

Az államadósság finanszírozása, a bővítés lehetőségei - ÁSZ-elemzés
Az elemzés célja feltárni, hogy hogyan lehetséges az államadósság finanszírozásába a lakossági megtakarításokat bevonni, ennek lehetséges irányait, módjait, valamint a lakossági állampapírok futamidejének további növelésének lehetőségeit feltárni. Továbbá az elemzés az állampapír piac, a befektetési lehetőségek bemutatásával a lakosság pénzügyi tudatosságát szeretné erősíteni, valamint képet adni arról, hogy a magyar lakosság hogyan járulhat hozzá a magyar államadósság alakulásához.

Dr. Pulay Gyula: A költségvetési rugalmasság szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon
A koronavírus járvány a költségvetési szabályok rugalmasságának azt az elemét állította előtérbe, hogy képes-e pénzügyi mozgásteret teremteni a járvány negatív hatásainak mérsékléséhez szükséges intézkedések finanszírozásához. Ez azonban csak részben jogi kérdés. A túlköltést lehetővé tevő rugalmasság feltétele az, hogy a kedvező gazdasági növekedés időszakában a költségvetés rugalmasan összehúzódjon, közelítve az egyensúlyi szinthez. A cikk e kétirányú rugalmasság uniós és hazai szabályait tekinti át. 

Idegen nyelvtudás vagy nyelvvizsga bizonyítvány?!
A mai, egyre inkább összekapcsolt és egymástól függő világban a más nyelvek ismerete létfontosságú készség, a karrier kulcsa a nyelv. Felkészít a versenyre és a sikerre a globális gazdaságban. Úgy a hazai, valamint külföldi álláskeresési oldalakon egyértelműen látható a tendencia, hogy előtérbe került az idegen nyelveken beszélő munkavállalók keresése, mert a munkaadók olyan szakembereket keresnek, akik zökkenőmentesen tudnak kommunikálni munkatársakkal, ügyfelekkel az új és egyre bővülő nemzetközi piacokon.

Tanulmányok a Pénzügyi Szemléből

Fókuszban a teljesítmény és annak mérése a közszférában - Megjelent a Pénzügyi Szemle 2021/2.különszáma
Az új különszám fókuszában a teljesítmény és annak mérése a közszférában áll. Megismerhetjük a magyar megyék gazdasági fejlődési pályáinak összehasonlító vizsgálatát, valamint az állami tulajdonú gazdasági társaságok pénzügyi teljesítményének mérési módszereit. Az érdeklődők olvashatnak továbbá a magyar kórházak relatív hatékonyságvizsgálatáról, valamint a belső ellenőrzési rendszerek önkormányzatok igazgatási teljesítményére gyakorolt hatásáról Indonéziában. A jelen különszámban az eredményszemléletű számvitel is terítékre kerül.

Kistóth Krisztina: Az állami tulajdonú gazdasági társaságok pénzügyi teljesítményének mérése, elemzése
Az Állami Számvevőszék szakértői a közpénzköltés során a teljesítményelv minél szélesebb körű érvényesülésének elősegítése érdekében az állami tulajdonú gazdasági társaságok pénzügyi teljesítménymérésének kérdéseit vizsgálták. Ezen társaságok teljesítményének mérésére, elemzésére sok szempontból azonos eszközök alkalmazhatók, mint a versenyszféra társaságaira, ugyanakkor indokolt a közszféra specialitásaiból eredő torzítások kiszűrése. Ezért készült el a vállalkozások közgazdasági elemzését célzó pénzügyi mutatóknak egy olyan korrekciós tételekkel kiegészített változata, amely kimondottan e sajátosságok kezelését célozta. A korrigált mutatók teszteléséhez egy 148 fős gazdasági társasági körre készítettünk elemzést, amelynek főbb megállapításait mutatja be a cikk. Az állami tulajdonú gazdasági társaságok eltérő feltételei, működése vagy kockázatai, a kapcsolódó tulajdonosi feladatok ellátása, a tulajdonosi kontroll szempontjából különböző eszközöket, prioritásokat igényelhet. A cikkben kísérletet teszünk a gazdasági társaságok korrigált pénzügyi mutatói szerint történő viszonylag homogén csoportok, portfóliók képzésére, amely a pénzügyi adottságok és teljesítmény szerinti megkülönböztetett kezelést segítheti. A csoportképzés felhívhatja a figyelmet a kritikus gazdálkodási tényezőkre, kockázatokra, de ugyanakkor erősségekre is. Ezzel a portfóliók kialakítása jó alapot biztosíthat a társaságok hatékony tulajdonosi menedzsmentjéhez. (Pénzügyi Szemle 2021/2. Különszám)

Kocziszky György - Szendi Dóra: A magyar megyék gazdasági fejlődési pályáinak összehasonlító vizsgálata
A szerzők jelen tanulmányukban a gazdasági fejlődés és a pályafüggőség rövid elmélettörténeti áttekintését követően 19 magyar megye és a főváros gazdasági fejlődését komplex index segítségével számszerűsítették, majd az index változását 1995–2019 között tekintették át. A tanulmány befejező részében elemzik az egyes fejlődési pályákban várható azonosságokat és különbségeket 2024-ig. A megyék eltérő fejlődési pályán mozogtak az elmúlt 25 évben, ez a tendencia érvényesül az előrejelzési időhorizont során is. A megyék fejlődési pályája, az időről időre jelentkező globális, makro- és helyi szintű sokkok miatt jobban megérezte a sokkokat, mint a fajlagos GDP-kibocsátás pályája. (Pénzügyi Szemle 2021/2. Különszám)

Borbély Tamás - Szikszainé Király Mária - Kakas Sándor: Eredményszemléletű számvitel – egy kihasználatlan lehetőség a költségvetési szervek teljesítményének mérésére
Magyarország államháztartási számvitele jelentős reformon esett át 2014-ben. A reform nem pusztán a számviteli elszámolások változását jelentette, hanem a fenntartható gazdálkodás és a szervezeti teljesítménymérés támogatásának újszerű lehetőségét is. A gyakorlati tapasztalatok összegyűjtésére az Állami Számvevőszék gondozásában kutatómunkára került sor. A felmérés eredménye szerint a kutatás során kiválasztott területeken működő szervezeteket tekintve az eredményszemléletű számvitel csak részben épült be az egyes tevékenységek számviteli eredményének és megtérülésének számításaiba, főként a kisméretű szervezeteknél nem lépett túl a jogszabályok által előírt kötelező, adminisztratív szerepén. Az eredményszemléletű számvitel a szervezeti teljesítménymérést jellemzően nem támogatta. A fejlődés lehetséges irányaként került azonosításra az irányító szervek szerepének fokozása az azonos elvek mentén működő célkitűzés és mérés érdekében, továbbá a szemléletformálás is. A szervezeti teljesítménymérés támogatásához mindezeken túlmenően szükséges lehet a feladat- és teljesítménymutatók ágazati rendszerének kidolgozása, amelyhez az eredményszemléletű számvitel fontos információforrássá válhat. (Pénzügyi Szemle 2021/2. Különszám)

Sabeeh Ullah - Zia Muhammad - Rauf Gul: A Kínai–Pakisztáni Gazdasági Folyosó keretében megvalósuló kínai tőkebefektetés hatása a pakisztáni bankok teljesítményére
A tanulmány a Kínai–Pakisztáni Gazdasági Folyosó (KPGF) keretében megvalósuló közvetlen kínai tőkeberuházások és a pakisztáni kereskedelmi bankok teljesítménye közötti kapcsolat empirikus vizsgálatára vállalkozik, rávilágítva a meglévő szakirodalomban feltáratlan területre. Paneladatokat gyűjtöttünk a Pakisztáni Állami Banktól a kereskedelmi bankokról a 2009 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan, különböző ökonometrikus technikákat alkalmaztunk, köztük a véletlen és a szisztematikus komponensekből álló általánosított momentumok módszerét (Sys-GMM). A közvetlen kínai tőkebefektetések és a bankok teljesítménye közötti kapcsolat elemzése érdekében külön vizsgáltuk a KPGF előtti (2009–2013) és az utáni (2014–2020) időszakot. Az eredmények azt mutatják, hogy a közvetlen kínai tőkebefektetések összességében jelentős pozitív hatást gyakoroltak a pakisztáni bankok teljesítményére, elsősorban a KPGF előtti mintákban, miközben a KPGF utáni mintákban nem volt jelentős ez a hatás. A kontrollváltozók tekintetében találtunk bizonyos eltéréseket előjelekben és jelentőségben a különböző banki teljesítmények mérésekor és a három mintában. A tanulmány hiánypótló eredménye rendkívül fontos általában véve a fejlődő országok és konkrétan Pakisztán döntéshozói számára. (Pénzügyi Szemle 2021/4.)

Emin Efecan Aktaş: A korrupció dinamikus hatásai az államháztartás végső fogyasztási kiadásaira, bizonyítékok az OECD-országokból
A korrupció makrogazdasági mutatókkal való összefüggései és az évek során elterjedt negatív hatása számos empirikus tanulmány tárgyát képezte már. Az ezen makrogazdasági mutatók közé tartozó állami kiadások költségvetési politikai eszközök, méretüket és összegüket pedig a korrupcióból előnyt húzó döntéshozók módosíthatják. E tekintetben a korrupciónak a kormány végső fogyasztási kiadásaira tett hatását jelen tanulmányban a momentumok általánosított módszer rendszere (System Generalized Methods of Moment) szerinti paneladat-elemzéssel vizsgáltuk. A robusztussági ellenőrzés szerint használt négy különböző korrupciós index, valamint 37 OECD-ország 2002–2018 időszakra vonatkozó előrejelzései alapján szignifikáns és pozitív összefüggés áll fenn három modell korrupciós indexei és az állami kiadások között, míg a másik korrupciós index pozitívan, de nem szignifikánsan korrelál. (Pénzügyi Szemle 2021/4.)

Vincent Chakunda - Canicio Dzingirai - Arthur Chikerema: A zimbabwei kormányközi költségvetés-kiegyenlítés modellezése
A tanulmány többféle módszert alkalmaz a zimbabwei kormányközi költségvetés-kiegyenlítés modellezésére. A javasolt fiskális kapacitásmodell preferáltsága azon az érven nyugszik, hogy a nem igazolt vertikális költségvetési egyensúlytalanság szerkezeti kérdés, amelyre a megoldás a bevételeket vagy kiadásokat illető felelősség különböző kormányzati szintek között történő átcsoportosítása. Az általunk javasolt fiskális kapacitásmodellt öt változó támasztja alá, nevezetesen a nemzeti költségvetésben meghatározott teljes összeg, a szegénységi mutató (a szegénység elterjedtségének aránya), a terület népessége, a helyi gazdaság mérete (bevétel/GDP arány) és a terület altalajában rejlő természeti erőforrások becsült belső értéke. (Pénzügyi Szemle 2021/4.)

Serkan Samut - Rahmi Yamak: Befolyásolta-e a Covid–19-járvány a kriptovaluták kereskedési volumene és hozamvolatilitása közötti kapcsolatot?
Jelen tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy a Covid–19-járvány, amely a világra 2020 elejétől hatással van, befolyásolta-e a kriptovaluta-piac hozamvolatilitása és kereskedési volumene közötti kapcsolatot. A vizsgálat empirikus részében 40 kriptovalutát elemeztünk. Az adatokat két különböző, a járvány előtti és közbeni időszakra osztottuk. A Garman és Klass (1980), valamint Rogers és Satchell (1991) által kidolgozott két alternatív becslőfüggvényt használtuk a kriptovaluták hozamvolatilitásának mérésére. Az oksági és egyidejű korrelációs elemzések alapján megállapítottuk, hogy a járványt megelőző időszakban a kriptovaluták piacára vonatkozóan a szekvenciális információérkezési hipotézis volt érvényes. A járványidőszakban a szekvenciális információérkezési hipotézis érvényét vesztette, és átadta helyét az eloszlási hipotézis keverékének. (Pénzügyi Szemle 2021/4.)