Májusban újabb tanulmányokat vizsgáltunk meg részletesen a Pénzügyi Szemle legutóbbi számából, továbbá bemutattuk az ÁSZ elemzésit, melyek az önkormányzatok kockázata és a fizetési számlavezető kiválasztásába, az államadósság-mutató 2022. évi alakulására hatást gyakorló tényezőkbe, a fenntartható, klímasemleges energiaellátás és a zöld atomenergia témakörébe, és az adóbeszedés hatékonyságának alakulásába engedtek betekintés.

ÁSZ-elemzések

Helyi önkormányzatok kockázata és a fizetési számlavezető kiválasztása
Míg a helyi önkormányzatok autonómiáját az Alaptörvény, illetve a vonatkozó törvények biztosítják, a szabadság és az önállóság kizárólag az elszámoltathatóság, a felelősség érvényesíthetősége, a közvagyon biztonságos megőrzése és az önkormányzatok működésének átláthatósága mellett érvényesülhet. A helyi önkormányzatok által ellátott olyan feladatok, mint a bölcsődei-, óvodai ellátás, a betegek és idősek gondozása, a közművelődési intézmények vagy a könyvtárak működése a társadalom valamennyi rétegét közvetlenül érintik, így jogos elvárás, hogy az érintett vezetők olyan felelős magatartást tanúsítsanak, amellyel megfelelnek a közpénzekkel való átlátható, cél szerinti felelős gazdálkodás követelményeinek.

Dr. Simon József – Erdélyi Attila: A gazdasági növekedés fenntartása meghatározó jelentőségű az államadósság finanszírozhatóságának szempontjából
Az Állami Számvevőszék most nyilvánosságra hozott monitoring elemzése folytatta az államadósság-mutató 2022. évi alakulására hatást gyakorló tényezők, a makrogazdasági és költségvetési folyamatok értékelését. Az ÁSZ elemzői arra a fő következtetésre jutottak, hogy a 2022. évben, hasonlóan az előző év második félévéhez, alapvető kockázatot jelent az infláció növekedése, valamint a negatív világgazdasági kockázatok alakulása. Ugyanakkor az idei évről eddig rendelkezésre álló adatok alapján a folyamatok jellemzően kedvezően alakultak. A gazdasági növekedés fenntartása azért is fontos, mert ez meghatározó jelentőségű az államadósság finanszírozhatóságának szempontjából.

A fenntartható, klímasemleges energiaellátás és a zöld atomenergia
Az Európai Bizottság 2022 február elején hivatalosan is előterjesztette a COM(2021) 189 sz. taxonómia-szabályozásról szóló irányelvre vonatkozó javaslatát, amely az atom, a földgáz és a hidrogén elfogadott-támogatott „zöld” energiaforrások sorába történő emelését indítványozza. Az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus célja a fenntartható beruházások támogatása azáltal, hogy egyértelműbbé teszi, hogy mely gazdasági tevékenységek járulnak hozzá leginkább az EU környezetvédelmi célkitűzéseinek eléréséhez. A Magyarország számára is jelentős hatással bíró javaslat viták sorozatát váltotta ki pro és kontra, így ezért is érdemes és érdekes áttekinteni az energiatermelés terén mutatkozó trendeket, valamint az előttünk álló kihívásokat a klímacélok, az energiafüggetlenség és az energiatermelés-technológia szemszögéből.

Nőtt az adóbeszedés hatékonysága Magyarországon, de továbbra is szükség van az adómorál erősítésére
Az Állami Számvevőszék legújabb elemzésében az áfabeszedés hatékonyságának alakulását értékelte a 2018-2021. évek vonatkozásában. Az elemzés megállapítja, hogy Magyarország az adóbeszedés hatékonyságának növelésére bevezetett eszközöknek köszönhetően – online pénztárgép, online számlázórendszer, az EKÁER, a POS-terminálok programja, valamint az adókulcsok csökkentésével és az állami adóhatóság átszervezésével – sikeresen lépett fel az elmúlt tíz évben a hatékony adóbeszedést, az adómorál javulását illetően. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az adófizetési hajlandóságot rövid távon növelő és az adóelkerülést rövid távon csökkentő intézkedések nem feltétlenül eredményezik az adómorál hosszú távú javulását, ezért továbbra is cél az adómorál erősítése, az adózók és az adóhatóság közötti kapcsolat javítása, az önkéntes jogkövetés ösztönzése.

Tanulmányok a Pénzügyi Szemléből

Virginia Kirigo Wachira - Esther Wanjiru Wachira: Tulajdonositőke-alapú közösségi finanszírozás
A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy az összegyűjtött források nagyságát, valamint a Crowdcubeplatformon keresztül történő tulajdonositőke-alapú közösségi finanszírozás sikerét vagy sikertelenségét milyen tényezők befolyásolják. Vizsgálatunkhoz Pearson-féle korrelációt és többszörös regreszsziót használtunk. A statisztikai szignifikancia miatt a regressziós modell jó illeszkedésnek bizonyult. A tanulmány megállapította, hogy a tőkealapú közösségi finanszírozási kampányok kimenetelét a befektetők száma, a célösszeg, valamint a cég befektetés előtti értéke erősen és pozitívan befolyásolja. További befolyásoló tényezőként a tulajdonrész (tőke), a részvényár-információk megjelenítése és a közösségi média jelenléte említhető. A közösségi finanszírozással kapcsolatos előzmény (korábbi részvétel) ugyanakkor a kampányok sikeréhez negatívan kapcsolódott. A tanulmány egyedisége azon vállalkozók (alapítók) és befektetők számára fog segítséget jelenteni, akik sikeres tőkealapú közösségi finanszírozási kampányokat kívánnak folytatni, illetve támogatni az Egyesült Királyságban és a világ más részein. A tanulmány ugyanakkor ajánlást fogalmaz meg más országok és földrészek tőkealapú közösségi finanszírozási platformjainak további vizsgálatára is. (Pénzügyi Szemle 2022/1.)

Soumya Singhal - Seema Gupta - Vijay Kumar Gupta: Szellemi tőkével kapcsolatos közzétételek
A gazdaságnak a gyártásalapú gazdaságtól a tudásalapú gazdaság felé történő elmozdulása felértékelte a szellemi tőke fontosságát az üzleti érték létrehozásának folyamatában. Bár az integrált jelentésekben kimutatják a szellemi tőkét, a hagyományos pénzügyi beszámolók korlátozott információkat közölnek róla. Tanulmányunk a szellemi tőkével kapcsolatos közzétételeknek az indiai cégeknél tapasztalható mértékét, valamint az érdekeltek elvárásai és az iparági közzétételi eljárások között fennálló szakadékot vizsgálja. E célból tartalomelemzést végeztünk a Bombay Értéktőzsdén jegyzett 30 nempénzügyi cégből álló mintán a 2019–2020 közötti időszakra olyan módon, hogy korábbi tanulmányok alapján összeállítottunk egy 42 tételből álló közzétételi indexet a szellemi tőke három kategóriájában, nevezetesen a strukturális tőke, a kapcsolati tőke és a humán tőke alatt. Az eredmények azt mutatták, hogy a szellemi tőkével kapcsolatos közzétételek az indiai cégeknél általában véve csekély mértékűek. A vállalatok a szellemi tőkével kapcsolatos tételek mindössze 42 százalékát teszik közzé. Megállapítottuk továbbá, hogy a legtöbb vállalat a strukturális tőkéről tesz közzé adatokat, míg a humán tőkével kapcsolatos közzétételek minimális pontszámot értek el. Az eredmények azt jelzik, hogy ki kell dolgozni az immateriális javaknak az indiai vállalatok éves beszámolóiban történő feltüntetésének megfelelő keretét. (Pénzügyi Szemle 2022/1.)

Török László: A CDS-felárak ambivalens változása az eurózóna 11 országában
A Covid–19-járvány egyik makrogazdasági következménye az, hogy a világgazdaságban robusztusan növekedtek az országok bruttó külső adósságai és az ennek részét képező szuverén államadósságok is. E hatás alól az eurózóna tagországai sem tudták magukat kivonni. A bruttó külső adósságok és a szuverén államadósságok növekedése egyben azt is jelenti, hogy elméletileg kockázatosabbá vált az adósságokat finanszírozó értékpapírok (jellemzően kötvények) vásárlása a befektetők számára. Teoretikusan ebből viszont az következik, hogy az országkockázatok növekedésének következményeként a CDS-ek felárainak is emelkedniük kellett. A tanulmány korrelációszámítással mutatja ki azt, hogy a CDS-ek árának alakulása szorosabban korrelál a bruttó államadóssággal, mint a bruttó külső adóssággal. A hierarchikus klaszteranalízis módszerével csoportokba rendezi a tanulmány az eurózóna országait. A klaszterberendezés alapja az, hogy mennyire szoros kapcsolata van az adott ország bruttó államadóssága és CDS-felára között a vizsgált időszakban. Releváns következtetése a tanulmánynak, hogy a bruttó államadósság növekedését nem követte a CDS-felárak emelkedése azért, mert az államadósság növekedésének a pénzügyi forrása más volt, mint a korábbi években. (Pénzügyi Szemle 2022/1.)

Giday András - Tatay Tibor: Mezőgazdasági nyugdíjak finanszírozása az európai kontinensen
Európában a mezőgazdaság támogatása egyrészt az élelmiszerellátás biztosítása, másrészt a vidéki életmód fenntarthatósága miatt fontos. Az utóbbi évtizedekben azonban a vidéki lakosságot is érinti a népesség öregedése. Az európai országokban – a mezőgazdasági ágazat sajátosságait figyelembe véve – különböző mezőgazdasági nyugdíjrendszerek jöttek létre. A nyugdíjalapok jellemzően ott kaptak nagyobb súlyt, ahol jelentős volt a kisebb gazdaságok szerepe és teljesen bismarcki típusú volt a nyugdíjrendszer. Általában nem vezettek be ilyet ott, ahol 1990 előtt „kolhozrendszer” működött Kelet-Közép-Európában. Tanulmányunkban a különböző megvalósított formákat vizsgáltuk meg, áttekintettük az utóbbi évtizedekben végbemenő változásokat és feltártuk, hogy az egyes országokban akár 75–85 százalékban is kiegészítették az államok a járulékbefizetéseket a nyugdíjkifizetések biztosításához. Módszertanunk a dokumentumelemzés és az összehasonlító értékelés. Álláspontunk szerint társadalmi, környezeti célokat szem előtt tartva érdemes speciális ágazati szempontú támogatással, életpálya-finanszírozással, illetve nyugdíjakkal arra ösztönözni a gazdákat, hogy kisebb gazdaságokban is tovább folytassák a termelést. (Pénzügyi Szemle 2022/1.)