2022. március 31. 7:00

Ez történt 2022 márciusában

Márciusban részletesen bemutattuk a Pénzügyi Szemle 2022/1. különszámának tanulmányait, publikáltuk a Pénzügyi Szemle 2022/1-es lapszámát, továbbá az ÁSZ legfrissebb elemzéseit vettük górcső alá, melyek többek közt a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi céljait, a válságokra való felkészülés és reagálás egyes kérdéseit, a humán tőke és a versenyképesség kapcsolatát, valamint a tanárok pénzügyi kultúráját vizsgálják.

ÁSZ-elemzések

Rangos hazai folyóiratban jelentek meg az Állami Számvevőszék kutatásának eredményei
A Budapesti Corvinus Egyetem által kiadott tudományos folyóiratban, a Vezetéstudomány legújabb lapszámában jelentek meg az Állami Számvevőszék kutatásának eredményei, amely a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi céljait veszi górcső alá, összehasonlítva azt a korábbi, témában készült kutatás eredményeivel.

A válságokra való felkészülés és reagálás egyes kérdései
A válságok nagyon sokfélék lehetnek, az ezekre való reagálási képesség is több tényezőn múlik. Az utóbbi évtizedben a biztonsági kihívások egyrészről megsokasodtak a technológiai fejlődésnek és a környezeti változásoknak köszönhetően, valamint egyre inkább új típusú kihívások, illetve olyan hibrid fenyegetések jelentek meg és terjedtek el, melyek a korábbiaktól eltérő felkészültséget és reagálást igényelnek.

Dr. Simon József - Dr. Pulay Gyula Zoltán: A humán tőke termelékenységének növekedése hozzájárult a versenyképesség javulásához
Az Állami Számvevőszék szakértőinek most nyilvánosságra hozott elemzése arra mutat rá, hogy az elmúlt tíz évben a humán tőke mennyiségi jellemzőinek a javulása, azaz az aktivitási és a foglalkoztatási ráta dinamikus növekedése erősítette Magyarország versenyképességét. A humántőke minőségi jellemzői közül az egészségben töltött évek számának, valamint a kutatás-fejlesztési tevékenységet végzők létszámának 2016. után bekövetkezett emelkedése járult hozzá leginkább a versenyképesség javulásához. A jövőbeni versenyképesség szempontjából a humán tőke minőségi jellemzői fejlesztésének van meghatározó jelentősége. Az elemzés kiemeli, hogy célszerű lenne megállítani az oktatásban és képzésben részesülő foglalkoztatottak arányának az elmúlt években bekövetkezett csökkenését, többek között annak érdekében, hogy minél többen megszerezzék a digitalizáció és az automatizálás térnyerése következtében szükséges ismereteket. A munkabéreket terhelő adók és járulékok további mérséklése szintén erősítheti Magyarország nemzetközi versenyképességét. A gazdaság kifehérítésének folytatódása pótlólagos forrást teremt a humán tőke minőségét fejlesztő állami intézkedések finanszírozásához.   

Pénzügyileg tudatosak, de kockázatkerülők a tanárok
Érdemes a tanárok pénzügyi tudatosságára és motivációjára építve alakítani a tanterveket és a követelményrendszert – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék kutatása. A kutatás széleskörű szakmai együttműködés keretében mérte fel a különböző szakokon és szinteken tanító pedagógusok pénzügyi kultúráját. A kutatás eredményei a feltételezettnél magasabb szintű pénzügyi tudatosságot jeleznek, feltárva, hogy a felmérésben részt vevő tanárok pénzügyi tájékozottsága jobb, mint a felsőoktatásban gazdasági-pénzügyi ismereteket tanuló hallgatóké. A kutatók az adatokat értékelve rámutatnak, hogy bár a tanári átlagfizetés köztudottan alacsony, mégis a megkérdezettek 86%-ának van megtakarítása. A kutatás eredményei szerint a tanárok saját pénzügyi tudásukat magasabbra értékelik, mint amit a mért eredmények mutatnak, ezzel együtt kockázatkerülőek.

ÁSZ ellenőrzések és elemzések a sérülékeny helyzetben lévő emberek szolgálatában
A nemzet fenntarthatósági politikájának egyik kiemelt célkitűzése szolidáris, tudásalapú, etikus, egészséges társadalmi berendezkedés megteremtése (1). A hazai és nemzetközi fenntartható fejlődési stratégiák szerint ennek egyik legsúlyosabb akadálya a szegénység, a deprimáltság, illetve a társadalmi leszakadás és kirekesztettség. A magyar Országgyűlés, a Kormányzat és a közintézmények az állampolgárok iránt érzett felelősség jegyében ezért kiemelt figyelmet és jelentős közforrásokat fordítanak a leszakadó társadalmi csoportok gazdasági-társadalmi integrációjának elősegítésére.

Tanulmányok a Pénzügyi Szemléből

Fókuszban az új eredmények a pénzügyi kultúra kutatásban - Megjelent a Pénzügyi Szemle 2022/1-es száma
Az új lapszám fókuszában a pénzügyi kultúra kutatásban elért új eredmények állnak, így megismerhetjük a magyar tanárok pénzügyi kultúráját és a fiatal felnőttek hitelekhez való hozzáállását. A disputa rovatban olvashatunk a helikopterpénz és az alapjövedelem politikai gazdaságtani következményeiről, valamint a COVID-19 járvány kapcsán, a GDP-előrejelzés nehézségeiről. A tanulmányok között a mezőgazdasági nyugdíjak finanszírozásáról, illetve egyes eurózóna országokban tapasztalható CDS-felárak ambivalens változásáról olvashatnak az érdeklődők. Emellett a szellemi tőkével kapcsolatos közzétételek indiai gyakorlata és a tőkealapú közösségi finanszírozás tapasztalatai szintén megjelennek a legújabb lapszámban. A szakirodalmi szemle az adózás eredetének jár utána.

Kiemelkedően eredményes évet zárt a Pénzügy Szemle 2021-ben
A Pénzügyi Szemle, az Állami Számvevőszék közpénzügyi szakfolyóiratának szerkesztőbizottsága 2022. március 7-én évértékelő és előretekintő ülést tartott. Az ülésen Németh Erzsébet felelős szerkesztő ismertette a 2021. év tudományos, szakmai eredményeit. Elmondta, hogy a Pénzügyi Szemle olvasottsága és idézettsége nőtt, a négy hagyományos lapszám mellett két, aktuális témákat feldolgozó különszámot is megjelentetett, valamint 2021-től a lap cikkei a kínai CNKI adatbázison keresztül is elérhetővé váltak.

A Pénzügyi Szemle 2022. évi fókusztémái
A Pénzügyi Szemle, az Állami Számvevőszék közpénzügyi szakfolyóiratának szerkesztőbizottsága 2022. március 7-én évértékelő és előretekintő ülést tartott, ahol Domokos László, a szerkesztőbizottság elnöke felvázolta a jövőre vonatkozó célkitűzéseket, és javaslatot tett a következő év fókusztémáira.

Kovács Tamás: A közszféra belső ellenőreinek tanácsadói tevékenysége Magyarországon
A belső ellenőr manapság nem csak bizonyosságot adó tevékenységet végez, hanem tanácsadói szolgáltatásokat is nyújt. A belső ellenőrzés tanácsadói tevékenysége a szervezet vezetője részére nyújtott, hozzáadott értéket eredményező szolgáltatás. A tanulmány készítését az vezérelte, hogy ennek jelentőségét és gyakorlati megvalósulását vizsgáljuk költségvetési szerveknél, önkormányzatoknál, köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál. A vizsgálat során a szakirodalom és jogszabályok feldolgozása mellett primer kutatásra került sor. Megállapítható, hogy a döntéshozókat támogató tanácsadó szerep megerősödött, nagyobb hangsúlyt kap a belső ellenőrzés területén a közszférában is. Ugyanakkor úgy találtuk, hogy a függetlenség megőrzése, a szabályszerűség és a hatékonyság erősítése érdekében lehet még mit tenni, például a téma továbbképzéseken történő erősebb megjelenésével vagy bővebb ajánlásokkal. (Pénzügyi Szemle 2022/1. Különszám)

Kunos István: A coaching szerepe a magyar gazdaságfejlesztésben – különös tekintettel a vezetésfejlesztésre és a belső ellenőrzésre
A coaching mára jól kiforrott módszertanával, a jelenkor társadalmi igényeihez igazodó lehetőségeivel úgy tud hatásos támogatást nyújtani – egyéneknek, csoportoknak és még szélesebb köröknek is – problémáink megoldásához az élet szinte minden területén, hogy közben számos „járulékos” előnyt is hordoz. Egy megfelelően végigvitt coachingfolyamat minden esetben az önismeret mélyítésével is jár, amely az életünk minőségét leginkább befolyásoló tényezők kulcseleme. Tulajdonképpen egy élethosszig tartó folyamat, amelyen az utolsó pillanatig dolgozhatunk. Szintén fontos tényező, hogy a folyamat képes „önjáróvá” válni, vagyis a támogatott személy, csoport stb. idővel elsajátítja a coaching filozófiáját, szemléletmódját és mindazon ismereteket, amelyek képessé teszik arra, hogy később önállóan is sikeresen alkalmazza a módszert, valamint az abban megismert és begyakorolt eszközöket. Mindezek bemutatására törekszem, kiemelt figyelmet szentelve a coaching eszmerendszerének több nézőpontból történő, történelmi mérföldköveket bemutató átadására, hatásmechanizmusának szemléltetésére, az összefüggésekből levonható következtetések megalkotására, valamint a jövő kihívásaira. Jelen tanulmány további célja, hogy rávilágítson a coaching vezetőkön keresztül történő, a szervezetek belső kontrollrendszerének működtetését támogató lehetőségeire is. (Pénzügyi Szemle 2022/1. Különszám)

Fekete István: A döntéshozatal támogatása a kockázatmenedzsment eszközeivel
Fekete István tanulmányában a döntéshozatal kockázatmenedzsment eszközeivel történő támogatásáról értekezik. Az elemzés első részében részletesen megvilágításra kerül a belső kontrollrendszer egyik súlyponti eleme, a kockázatmenedzsment-rendszer kialakításának elméleti háttere a vonatkozó szabványok, valamint a releváns szakirodalom alapján. A tanulmány következő részében pedig egy nagyvállalat példáján keresztül foglalkozik a szerző a kockázatmenedzsment-rendszer – Irányelvek alapján történő – bevezetésének tapasztalataival. Részben erre támaszkodva, részben saját sokéves tapasztalatait felhasználva fogalmazza meg a kockázatmenedzsment-rendszer bevezetését támogató és akadályozó tényezőket. (Pénzügyi Szemle 2022/1. Különszám)

Lentner Csaba: Az államháztartás belső ellenőrzésének egyes rendszertani elemei és oktatásának tapasztalatai a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
A tanulmány a 2010-ben kezdődött állampénzügyi reform államháztartási ellenőrzési területén belül a belső ellenőrzésre fókuszál. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a költségvetési szervezetek belső kontrolljainak jogszabályi hátterére és a közpénzfelhasználás hatékonyságát javító módjára. Részletesen kitér a dolgozat az európai és magyar jogi normákból adódó követelményekre, s az államháztartás más ellenőrzési aggregátumaihoz való kapcsolódásra, rendszertani összefüggésekre. Felvázolásra kerül a belső ellenőrzés szabályozása és módszertani háttere. További unikuma a tanulmánynak, hogy bemutatja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyes kormánytisztviselői továbbképzési szakjain a költségvetési és a belső ellenőrzés oktatási rendszerét, s a végzett hallgatók kérdőíves megkérdezéséből adódó tapasztalatok tudományos összefoglalását. (Pénzügyi Szemle 2022/1. Különszám)