2022. december 19. 11:30

Fókuszban a digitális jegybankpénz - Megjelent a Pénzügyi Szemle 2022/4-es száma

Az év utolsó lapszámának középpontjában is egy rendkívül fontos és aktuális téma áll, a digitális jegybankpénzek kérdésköre ugyanis a hazai és a nemzetközi pénzügyi diskurzusban is kiemelt fókuszterület. Mára már vitathatatlan, hogy a pénzügyek digitalizációjával a pénz fejlődésének egy jelentős mérföldkövét értük el, a digitális jegybankpénzek iránti óriási érdeklődés azonban az innovációs lehetőségek mellett számos kihívást is jelent nem csupán a nemzetközi pénzügyi rendszer, hanem az egyes országok monetáris politikája számára is. A Pénzügyi Szemle lapszáma bemutatja a digitális jegybankpénz bevezetésének kihívásait, illetve megvizsgálja a jelenséget geopolitikai szempontok mentén is. A tanulmányok elemzik továbbá a digitális jegybankpénz hatását a monetáris politika hatékonyságára, illetve a monetáris szuverenitásra, míg a renminbi példáján keresztül a digitális fizetőeszköz globalizációja mögött meghúzódó folyamatokba is betekintést nyerhetünk.  

FÓKUSZBAN A DIGITÁLIS JEGYBANKPÉNZ

Terták Elemér és Kovács Levente művükben a digitális jegybankpénz (DJBP) kibocsátásának indítékait, valamint bevezetésének kihívásait mutatják be. A DJBP-re vonatkozó első elgondolás tíz éve született meg, ám napjainkra már a pénzügyek terén a leggyakrabban tárgyalt kérdések egyikévé vált. Jelenleg csaknem 100 központi bank kutatja és vizsgálja a DJBP koncepcióját és megvalósításának a lehetőségeit. E központi bankoknak több mint fele eljutott a fejlesztés szakaszához, sőt egyesek már kísérleteket is végeznek. A szerzők szerint a megnövekedett érdeklődés és erőfeszítés azonban még nem vezetett a bevezetések növekvő számához, az országok nagy többsége az előkészítés valamelyik szakaszában tart. A tanulmány röviden áttekinti a pénz digitalizációjának történetét, ismerteti a DJBP kibocsátásának különböző indítékait, valamint a DJPB bevezetésének különböző kihívásait. Ezt követően bemutatja a digitális euro és a svéd digitális korona bevezetésének eddigi előkészítését, végezetül pedig összegzi, hogy hazánkban milyen stratégiát javasolt követni a DJBP kapcsán.

Boros Eszter és Horváth Marcell tanulmányukban a geopolitika dimenzióján keresztül mutatják be a digitális jegybankpénzeket (DJBP). A pénzügyi innovációk a történelem során mindig összefüggtek a világgazdaság súlypontjának mozgásával és a hatalmi centrumok kialakulásával. A digitális jegybankpénzek iránti óriási érdeklődés jól jelzi, hogy a pénz fejlődésének újabb mérföldkövét érhettük el. Míg azonban a DJBP pénzügyi kérdéseivel sok szakirodalmi mű foglalkozik, kevesebb a pénztörténeti párhuzamokat és a geopolitikai hatásokat átfogóan értékelő munka. A jelen tanulmány e vonatkozásokat állítja fókuszba. Eredményei szerint a DJBP a határon átnyúló fizetések forradalmasításával – a közvetlen tranzakciókra épülő multilaterális DJBP-platformok által – hozhat fordulatot a pénzügyi és a világhatalmi rendszerben. Kína előrehaladott digitális jüan projektje és még inkább a nemzetközi projektekben való szerepvállalása napjaink geopolitikai folyamatait – a keleti pólus felemelkedését – erősíthetik. A kulcskérdés a sztenderdekre való befolyás, amelyben Pekingnek óriási lépéselőnye van, bár ilyen szempontból az USA Hamilton Projektje sem késett még el teljesen. A szerzők megállapítják, hogy hosszú távon reális forgatókönyv, hogy a DJBP-k korában a nemzetközi pénzügyi rendszer két nagy részre (nyugati, keleti) tagozódik.

Elemzésükben Kóczián Balázs, Kollarik András, Kiss Lóránt és Simon Péter a monetáris politikai új eszközeként mutatják be a digitális jegybankpénzt (DJBP). Megállapítják, hogy a DJBP felhasználók széles köre számára elérhető, digitális, rugalmasan alakítható, potenciálisan kamatozó, jegybankra szóló pénzügyi követelés. Az új eszközt számos országban kutatják, és motivációi között a pénzügyi rendszerek elérésének szélesítése mellett a készpénz digitalizált formájának megteremtése és monetáris politikai motívumok is meghúzódnak. A szerzők szerint egy kamatozó digitális jegybankpénz közvetlenné tehetné a jegybank kamattranszmisszióját, aminek segítségével javulhat a monetáris politika hatékonysága. Továbbá az eszköz segítségével erősödhet a bankok között kialakuló verseny, valamint a pénzügyi innovációk elterjedését is támogathatja. Az eszközzel kapcsolatosan felmerülő kockázatokat – mint a pénzügyi közvetítés sérülése – az eszköz bevezetésének köszönhetően emelkedő kamatok hatására bővülő bankbetétállomány, valamint az eszköz mennyiségét korlátozó limitek ellensúlyozhatják. A kamatozó digitális jegybankpénz célzott monetáris politikát tehet lehetővé, valamint a közvetlenül érvényesülő kamatkondíciók monetáris transzmisszió hatékonyságát is növelhetik.

Horváth Gábor tanulmánya a digitális jegybankpénz megjelenésének az nemzetállam monetáris szuverenitására gyakorolt hatását vizsgálja. A szerző hangsúlyozza, hogy egy állam tényleges monetáris szuverenitása az állam képessége arra nézve, hogy monetáris irányítási eszközökkel megvalósítsa gazdaságpolitikai céljait. E fogalom túlmutat a vesztfáliai szuverenitás külső beavatkozásoktól mentes diszkréciójának koncepcionálásán, amire a modern pénzügyi rendszer fiat és hitelpénzrendszerek hierarchikus működési komplexitása miatt van szükség. Ugyanakkor a 21. század monetáris kihívásai az államok tényleges monetáris szuverenitását is kikezdhetik, ami azonban a digitális jegybankpénz bevezetésén keresztül részben még megmenthető. A tanulmány a digitális jegybankpénz tényleges monetáris szuverenitásra gyakorolt hatásának különböző területeit veszi sorra, kartalista pénzelméleti kiindulópontot választva. A tanulmány rámutat, hogy e területeken a digitális jegybankpénz javíthat egy nemzetállam tényleges monetáris szuverenitásán.

Wycliffe Obwori Alwago művében a renminbi globalizációjának lehetőségeit járja körbe a 2008-as globális pénzügyi recesszió és az azt követő, államadóssággal kapcsolatos válság tükrében. Rámutat, hogy míg az Egyesült Államok gazdasági fölénye gyengült, Kína folyamatosan növekedve megbízható gazdasági erővé vált világszerte, különösen Ázsiában. Mindezek alapján a tanulmány felteszi a kérdést, hogy vajon tekintettel az amerikai gazdaság pénzügyi uralmának hanyatlására, küszöbön áll-e a renminbi globális valutává válása? Kritikai áttekintésében a szerző azt állítja, hogy a dollár hegemóniája veszélyben van ugyan, de a politikai és a gazdasági helyzet nem tűnik még érettnek a renminbi globalizációjára. A kínai héják az Ukrajna lerohanása után Oroszországot érintő gazdasági szankciókban esélyt látnak arra, hogy megtörjön az amerikai dollár dominanciája, illetve Kína azáltal is lépéselőnyhöz jutott, hogy elsőként indította el a digitális jegybankpénzt. A mű azonban rámutat, hogy annak érdekében, hogy a digitális jüan globalizációja hatékony legyen, Kínának el kell nyernie a külföldi felhasználók bizalmát pénzügyi rendszerének megalapozottsága, gazdasága és a digitális jüan működőképessége iránt. Ezenkívül a renminbi nemzetközivé válásának elősegítése érdekében Kínának enyhítenie kell a tőkeszabályozást, fokoznia kell a renminbi konvertibilitását, és át kell alakítania a pénzügyi rendszerét.

SZAKIRODALMI SZEMLE

Czeczeli Vivien Banai Ádám és Nagy Benjámin (szerk.): Egy új kor hajnalán – Pénz a XXI. században című digitális jegybankpénzről szóló tanulmánykötetét mutatja be. A kötet a hazai tudományos irodalomban az első átfogó munkát nyújtja a témakörről, és szinte valamennyi kapcsolódó elméleti és gyakorlati kérdésére igyekszik választ adni. A 11 tanulmányból álló mű friss és modern szemléletmódot képvisel, kitűnően lekövetve a témakör komplexitását és újszerűségét. A 33 szerzővel rendelkező kötet rendkívül gazdag tudásanyaggal rendelkezik, mely nem pusztán a múlttal és a jelennel foglalkozik, hanem sokkal inkább a jövőbe mutató, és a jövőt formáló perspektívákat helyezi a középpontba.

Kutasi Gábor a Dirk Niepelt által szerkesztett Central Bank Digital Currency: Considerations, Projects, Outlook című tanulmánykötetet mutatja be, amelyben a Center for Economic Policy Research (CEPR) kutatói és szakértői hálózata számos megközelítésből járja körül a központi banki digitális pénz (CBDC) nyitott kérdéseit. Volt és jelenlegi jegybanki vezetők és tanácsadók, BIS-elemzők, egyetemi kutatók alkotják a szerzőgárdát. Alapvetően rövid, velős elemzéseket olvashatunk egy-egy problémára vagy jegybanki tervekre vonatkozóan. Egy jelentős részben feltáratlan szakterületen gondolatkísérleti próbafúrásokat végez, előrevetítve a jövőbeni kutatási projektet, és nem törekszik holisztikus, rendszerszerű válaszok megfogalmazására.

TANULMÁNYOK

Csiszárik-Kocsir Ágnes tanulmányában rámutat, hogy a tudatos pénzügyi döntéshozatal és működés olyan tanult elemek összessége, amelyek átadása nem elsősorban az iskolai oktatás feladata. A pénzügyi viselkedésformák nagy része a szocializációs folyamat eredménye, amelynek elsődleges színtere a család és az egyén szűkebb környezete. Kutatásának célja, hogy megvizsgálja a pénzügyi műveltség és a pénzügyi szocializáció egyes színtereit és ez utóbbiaknak a későbbi pénzügyi döntéshozatalra gyakorolt hatását egy kérdőíves kutatás eredményei alapján. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a pénzügyi szocializáció milyen bizalmi alapokat alakít ki az egyénekben, avagy kik azok az elsődleges szereplők, akiknek a tanácsára támaszkodnak és hagyatkoznak az egyének a saját pénzügyi döntéseik meghozatala során. A tanulmányban bemutatott, 2022-ben 3515 fő részvételével megvalósított kérdőíves kutatás részeredményeit kereszttábla-elemzéssel feldolgozva bizonyítást nyert, hogy a pénzügyi döntéshozatalban erőteljes a szülői segítségnyújtásra való hagyatkozás. Az is bizonyítást nyert, hogy a vállalati pénzügyi szocializáció – így a későbbi tanácsadás – fontosabb, mint az iskolai színtér, ami a pénzügyi oktatás iskolai erősítésére hívja fel a figyelmet. 

Bakai Kristóf Péter, Suba László és Szabó Andrea tanulmánya a 22 eurós szabály eltörlésének, illetve az új e-kereskedelmi áfaszabályozás bevezetésének első évre vonatkozó tapasztalatait értékeli. Az elhanyagolható értékű küldemények áfamentességének eltörléséhez kapcsolódóan adózási és vámigazgatási kérdések merültek fel az uniós és a hazai költségvetési bevételek terén. A 22 euró alatti áfamentesség – 2021 júliusi – megszűnésével egy teljesen új helyzet jött létre a harmadik országokból az Európai Unió felé irányuló e-kereskedelem vámhatósági kezelésében. Az eltelt egy év eredményeinek és kihívásainak áttekintése hozzájárulhat a rendszer további finomításához, pontosításához. A jelen kutatás fő fókusza a harmadik országokból az Európai Unió vámterületére érkező, úgynevezett B2C e-kereskedelem vonatkozásában 2021. július 1-től bevezetett új hozzáadottértékadó-szabályozás vámhatósági tapasztalatainak feltárására, az elmúlt időszak problémáinak azonosítására és a megoldás lehetséges módjaira irányul. Ezt követően a cikk a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kapott statisztikai adatok segítségével igyekszik feltárni az elmúlt egy év jellemzőit, a forgalom fő tendenciáit, az azonosított kihívásokat és az azokra adható hatósági válaszokat.

A lapszámban közölt tanulmányok ezen a linken tekinthetők meg, illetve tölthetők le



                                Minden kedves Olvasónknak áldott, békés Ünnepeket kívánunk!

                                                          Pénzügyi Szemle szerkesztősége