2022. október 03. 8:00

Fókuszban a fenntarthatóság, az energia és az ellátásbiztonság - Megjelent a Pénzügyi Szemle 2022/3-as száma

Az új lapszám fókuszában olyan „forró” és aktuális téma szerepel, mint a „Fenntarthatóság, energia, ellátásbiztonság”. Megismerhetjük a gazdasági, társadalmi, pénzügyi és környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesülését a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatában, a pénzügyi szereplők éghajlatváltozással kapcsolatos attitűdjének lehetséges következményeit, a megújuló energiatermelés és tárolás lehetőségeit, valamint térségünk földgáz ellátásának kulcstényezőit. Betekintést nyerhetünk a vállalati karbonsemlegesség támogató modelljeibe, egy önkormányzati példán keresztül a smart grid, okos vezeték működésének tanulságaiba, továbbá megvizsgáljuk a gázmotoros áramszolgáltatás lehetőségeit. Tanulmányainkban a visegrádi négyek gazdasági ciklusainak összehasonlítása mellett, a V4-országok számvevőszékeinek ellenőrzésekről olvashatnak az érdeklődők.

FÓKUSZ – Fenntarthatóság, energia, ellátásbiztonság

Matolcsy György írásában a gazdasági, társadalmi, pénzügyi és környezeti fenntarthatósági szempontok megjelenését mutatja be a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatában. A 21. század kihívásainak egyik központi eleme a fenntarthatóság. A gazdasági, a társadalmi, a pénzügyi és a környezeti fenntarthatóság is alapjaiban határozza meg a gazdasági rendszer működését, amiből adódóan, az új jövőképek által irányított felzárkózásokat már csak a fenntarthatósági gondolat köré lehet szervezni. A szerző megállapítja, hogy a fenntarthatóság terén zajló gondolati forradalom a jegybankokat is elérte. A Magyar Nemzeti Bank pedig az egyik első olyan jegybank volt, amely érdemi lépéseket tett a környezeti fenntarthatósági szempontok integrálására a bankrendszer szabályozási keretei, a tartalékkezelés, a monetáris politika, a fedezetkezelés, valamint az adatközzététel tekintetében is. Az MNB stratégiai dokumentumaiban rögzítette, hogy küldetésének tekinti, hogy aktív részese legyen az alacsony karbonkibocsátású gazdaságba történő átmenetnek.

Németh Márton a megújuló energia termelési és tárolási lehetőségeit, valamint ezek hazai gazdasági hatásait vizsgálja. Elemezi a napelem, a szélturbinák, a geotermikus erőművek, illetve a biomassza erőművek megtérülési mutatóit. A szerző megállapítja, hogy magyar viszonylatban a napelemes termelés valóban a leggazdaságosabb megújuló energiaelőállítási módszer, ám a további terjedését gátolja a piaci visszahatás, a hálózati problémák, továbbá az időjárásfüggőség. E problémáknak egy lehetséges megoldása a villamosenergia tárolása. A tárolási megoldások közül áttekinti a konvencionális megoldásokat, amik többé-kevésbé piacérettek, ezek a szivattyús-tározós erőmű, akkumulátor, hidrogén előállítás, és a hőerőművel kombinált hőtározó. E tárolási módszerek megtérülésének vizsgálatához egy egyszerű számítógépes szimulátort készített, ami képes meghatározni a tárolók használatából eredő hozzávetőleges jövedelmet. A magyar adatokból kiindulva szimulációk segítségével meghatározza a különböző energiatárolók gazdasági mutatóit. A számítások eredménye alapján gazdaságilag javasolt legalább egy szivattyús-tározós erőmű üzembe helyezése, vagy hőtározó kialakítása a Paks 2. atomerőműhöz kapcsolódóan.

Giday András és Fritsch László a Közép- és Délkelet-Európa földgáz felhasználását, a térségbeli fogyasztás szintjét és szerkezetét vizsgálják, illetve elemzik az elmúlt másfél évtized hálózat fejlesztéseit, továbbá az LNG kikötők építését. Az EU által hozott szabályok, a hálózat használatához való hozzáférés biztosításával egységesedő piacot teremtettek. A földgázvezetékek 1970-es évekbeli megépülése óta a régió ellátásában domináns szerepet tölt be az orosz gázimport. Az elmúlt 10-12 évben emellett további nagykapacitású vezetékek épültek keleti irányból Európa felé, amelyek a térségbeli országok számára bekapcsolási lehetőséget teremtettek. A térség egyes országai között épített interkonnektorokkal a térség piaca immár egységesnek tekinthető, ahol a hálózathoz való hozzáférés mérsékelt költségek mellett biztosított. A térségben ugyanakkor a földgázfogyasztás és szállítás kérdései jelentős mértékben átpolitizáltak. Egyrészt nagy hatása van az új klímapolitikai elképeléseknek, megállapodásoknak, másrészt geopolitikai feszültségek is befolyásolják a földgáz szállítást. A szerzők megállapítják, hogy 2021-ben még a fogyasztás emelkedése látszott valószínűnek, a térség államai szénerőművek helyett a megújulók és a földgáz együttesére alapozott áramtermelésre kívántak áttérni, a Balkánon pedig az új déli vezetékek révén lett volna lehetőség a korábbinál nagyobb importra. A megváltozott helyzet a földgáz felhasználásában korábban tervezett szintet várhatóan mérsékelni fogja. Ebbe az irányba hatnak a magas árak, illetve a hidegháborút idéző hangulat miatt az orosz gázimporthoz való hozzáférés korlátozottsága is.

Bognár Ferenc és Böcskei Elvira a vállalati karbonsemlegesség elérésének lehetséges támogató modelljét mutatják be. Tanulmányukban a nemzetközileg ismert fenntarthatósági modellek módszertanára alapozva javaslatot tesznek egy újszerű, karbonsemlegesség elérésére ösztönző, döntéstámogató és kontrolling rendszer kialakítására. Az értékelő rendszer illeszkedik az Üvegházhatású Gáz (ÜHG) Protokoll szempontrendszeréhez, mindhárom Scope kibocsátásait figyelembe veszi, lehetőséget ad benchmark, illetve stressztesztelés lehetőségére. Vizuálisan is támogatja a menedzsment döntéseit, továbbá a szabályozók számára is lehetőséget kínál iparági, ágazati szintű döntések előkészítéséhez, meghozatalához. Az új modell megalkotására különösen szükség van egy olyan geopolitikai feszültségekkel terhelt időszakban, amikor az egyes energiahordozók ára és hozzáférhetősége drámai módon és ütemben változhat.

Piricz Noémi és Révész Balázs a működő smart grid tanulságait mutatják be egy magyar önkormányzati példán keresztül. Az elektromos áram iránti növekvő globális kereslet, a fenntarthatósági elvárások, a globális Covid-járvány és az orosz-ukrán háború is befolyásolja az elektromos áram ellátási láncát. Tanulmányukban a közeljövő modern intelligens áram hálózatával, a smart grid-del foglalkoznak menedzsment megközelítéssel. Magyarország legújabb és legkomplexebb smart grid-jét esettanulmány módszerével elemzik. A smart grid szereplőit vizsgálják, hogy milyen volt az együttműködés, milyen tanulási folyamatokat tapasztaltak, milyen kockázatokat láttak, és látnak most. Eredményeik szerint a megrendelők és a kivitelezők kölcsönösen elégedettek; a számszerű előnyök mellett mindegyik fél fontosnak tartja a különböző területeken megvalósult tanulási folyamatokat is. A kockázatok a modern technológiából, a komplexitásból, az újszerű megoldásokból, működési mechanizmusokból erednek, de a geopolitikai, világgazdasági bizonytalanságok, hiányjelenségek is hatást gyakorolnak.

Vokony István, Sinkovits Bálint, Sőrés Péter Márk, Divényi Dániel és Szalmáné Csete Mária gázmotoros áramszolgáltatás üzleti lehetőségeit vizsgálják az egészségügyi szektorban. Új energiatermelő eszközökre alapozva a hő- és villamos energia biztosítása mellett helyben a szünetmentes ellátást szavatoló, telephelyen kívülre rendszerszintű szolgáltatás értékesítésére építő üzemeltetési koncepciót alakítottak ki. Megállapítják, hogy a szektorra jellemző nemzetközi tapasztalatok alapján teljes üzleti koncepciót szükséges kialakítani a sikeres pilotprojektekhez. A megvizsgált műszaki-gazdasági és regulációs környezet tendenciái alapján látható, hogy a ma még bizonytalan kimenetelű változások iránya egyöntetű: mind támogatja a szekunder szabályozásra alkalmas kiserőművi eszközök piaci térnyerését és profitabilitásának fennmaradását. A kutatás célja annak feltárása, hogy a realizált árkülönbség, a hőoldali bevételek, a termelési kihasználtság, az optimalizált üzemviteli működtetés, méretezés stb. tényezők közül melyik és milyen mértékben van hatással a beruházásra, az üzemeltetésre és összességében az üzleti modellre, annak eredményességére. A szerzők szerint, ha a UPS-ek működése kizárólag a profit optimalizálására épül, akkor a háromgépes konfiguráció minden tekintetben szilárd teljesítményt mutat, és további jelentős előnyök is láthatók.

Málits Péter, El-Meouch Nedim Márton és Drabancz Áron tanulmányukban a központi és kereskedelmi bankok éghajlatváltozással kapcsolatos attitűdjének és a realizálódó kockázatoknak lehetséges reálgazdasági következményeit mutatják be. A pénzügyi rendszer meghatározó szereplőit, a vállalati szféra klímaváltozás-specifikus kapcsolatait és az őket összekapcsoló fő csatornákat egy vállalati projektértékelési modell segítségével szemléltetik, részben felmérve, hogy mely változókat, illetve kockázatokat érdemes mérlegelnie egy vállalatnak a befektetéséről való döntéshozatalban. Megállapítják, hogy eredményeik alapján számtalan módon hathat a klímaváltozás a pénzügyi intézmények teljesítményére, azonban ezen kockázatok a magyarországi kamatfelárakban egyelőre egyértelműen nem azonosíthatók.

TANULMÁNYOK 

Eleonora Matoušková összehasonlítja Szlovákia és a Visegrádi csoport többi országának gazdasági ciklusait a 2003 és 2021 közötti időszakban. Az elemzés a bruttó hazai össztermék, a munkanélküliségi ráta, valamint az aggregált kereslet egyes összetevőinek az összehasonlításán alapul. A vizsgált időszakban a V4-országokban három növekvő és két csökkenő gazdasági fázis volt megfigyelhető. Az első gazdasági válság 2009-ben ment végbe, oka a globális gazdasági krízis volt. A GDP a legnagyobb mértékben Magyarországon csökkent, Szlovákiában és Csehországban a visszaesés kisebb volt. Lengyelországban nem volt recesszió, csak a növekedés üteme lassult. A koronavírus mind a négy ország gazdaságát negatívan érintette, a GDP mindenütt esett, mértéke Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon 5% körül volt, Lengyelországban 2,7%. A kormányok intézkedéseinek és a járványhelyzet javulásának köszönhetően 2021 folyamán a gazdasági növekedés mind a négy országban újraéledt.

Lenka Hudáková Stašová a V4 országok számvevőszékei által 2005 és 2020 között a közigazgatásban végzett ellenőrzéseket veszi górcső alá. Az elemzés célja a legfőbb ellenőrzési intézmények ellenőrzéseinek értékelése, az ellenőrzések típusa szerint (megfelelőségi-, teljesítmény-, pénzügyi ellenőrzések). Az eredményekből megtudható, hogy Szlovákiában és Magyarországon a megfelelőségi ellenőrzések vannak túlsúlyban. A tendencia azonban az, hogy fokozatosan növelni kell a teljesítmény-ellenőrzések arányát. A teljesítmény-ellenőrzések jellege más, mint a megfelelőségi vagy a pénzügyi ellenőrzéseké. Az ajánlások főleg rendszerszintű problémákra vonatkoznak. A legtöbb ilyen ellenőrzést Csehországban végezték. Az elemzés statisztikailag szignifikáns kapcsolatot talált az elvégzett teljesítmény-ellenőrzések száma és a javaslatok száma között Lengyelországban és Magyarországon. Szintén szignifikáns kapcsolat áll fenn az elvégzett teljesítmény-ellenőrzések száma és az ellenzés megállapításainak száma között Lengyelországban és a Csehországban.

A lapszámban közölt tanulmányok ide kattintva megtekinthetők és letölthetők