2022. június 28. 15:30

Fókuszban a fenntarthatóság kihívásai - Megjelent a Pénzügyi Szemle 2022/2-es száma

Az új lapszám fókuszában a fenntarthatóság kihívásai állnak. Fókusztanulmányaikból megismerhetjük a hazai versenyképesség további erősítésének lehetőségeit, a kínai szuverénhitelezésben megfigyelhető legújabb tendenciákat, valamint a nem pénzügyi ESG-jelentések európai gyakorlatát. Tanulmányainkban olvashatunk a feltörekvő piaci szuverén felár megemelkedéséről a Covid-19 utáni világgazdaságban, valamint az eszközvásárlások, pénzmennyiség és az infláció kapcsolatáról a 2007 és 2022 közötti időszakban a Federal Reserve példáján keresztül. Ezen kívül a kriptovaluták árfolyamának alakulása, valamint az adóamnesztia elméleti és empirikus kutatása is megjelenik a legújabb lapszámban. Terítéken lesz még a banki kockázatkezelés pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló gépi tanulási modellek és alkalmazott algoritmusok.

FÓKUSZ – A FENNTARTHATÓSÁG KIHÍVÁSAI

Baksay Gergely és Nagy Ágnes tanulmányukban a versenyképesség további erősítésének lehetőségeit vizsgálják Magyarország fenntartható növekedése és felzárkózása érdekében. A Magyar Nemzeti Bank kutatásaira támaszkodva a szerzők megállapítják, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedben kialakultak a versenyképességi fordulathoz szükséges makrogazdasági feltételek, melyek a koronavírus-járvány gazdasági hatásának kezeléséhez is stabil alapot jelentettek. A kutatás eredménye azt mutatja, hogy a fenntartható felzárkózás, valamint a közepes fejlettség csapdájának elkerülése érdekében nélkülözhetetlen a versenyképesség további erősítése és a növekedési tartalékok hatékony felszabadítása, elsősorban a folyamatosan rendelkezésre álló minőségi humán tőke, továbbá a gazdaság digitális és zöld átállása területén.

Boros Anita, Lentner Csaba és Nagy Vitéz azt vizsgálják, hogy milyen jellemzői vannak az ESG-jelentéseknek, azok tükrözik-e az egyes piaci szereplők fenntarthatósági tevékenységét és melyek a kérdéskör legkurrensebb problémái. A környezeti (E), szociális (S) és kormányzati (G) kritériumoknak való megfelelésről a vállalatoknak az ún. nem pénzügyi információkra vonatkozó közzétételek szabályrendszere (keretrendszer) szerint kell beszámolnia. A kutatásaik során arra a megállapításra jutnak, hogy számos egymással párhuzamosan létező - eltérő adatok közzétételét előíró - kötelező és önkéntes közzétételi előírás van, amelyek ezért csak részlegesen alkalmasak a vállalkozások fenntarthatósági tevékenységének az összehasonlítására. A vállalati jelentések egy része emellett csak alapelvi szinten foglalkozik az ESG kérdésekkel és csak kisebb hányaduk számol be konkrét intézkedésekről és elért eredményekről. Éppen ezért megfogalmazzák azokat a javaslatokat is, amelyek a vállalatok ESG mutatók alapján történő összemérhetőségét támogatják.

Póra András és Széplaki Valéria három fő kérdésre keresik a választ: 1. milyen tendenciák figyelhetők meg a kínai szuverénhitelezésben; 2. milyen, a nyugatitól eltérő szerződéses feltételrendszerrel zajlik; és 3. milyen javaslatok születtek az ebből fakadó kockázatok mérséklésére, ezekből mi tűnik megvalósíthatónak. Kína a világ legnagyobb szuverénhitelezője jelenleg, hitelezői terjeszkedését már 2008 körül megkezdte, jóval a hivatalos szándék bejelentése előtt. Számos a nyugati mintáktól eltérő feltétel található szerződéseiben, ezek egy nemzetközi adósságrendezés szempontjából releváns kockázatot jelentenek. Céljuk kettős: erős biztosítékokkal történő profitszerzés, szükség esetén pedig „soft power” befolyásolás. Az „adósságcsapda diplomáciájával” viszont nem él Kína. A szerzők megállapítják, hogy egy globális reformnak szuverénadósság-kezelés terén Kína bevonásával valószerű a létrehozása, de hosszabb távon a kínai hitelezési feltételeknek is enyhülniük kellene.

TANULMÁNYOK 

Sabri Alipanah, Mészáros Mercédesz és Kiss Gábor Dávid a feltörekvő piaci szuverén felár megemelkedését mutatják be a Covid-19 utáni világgazdaságban. A Covid-19 által okozott gazdasági leállások és zavarok nyomán ismét megjelent a leértékelődési nyomás és szuverén felár növekedése által jelentett fenyegetés a feltörekvő piacokon, amelyek szükségessé tehetik a nemzetközi pénzügyi védőháló intézményeinek beavatkozását. A szerzők tanulmányuk első felében ezért számba veszik az IMF és nyolc regionális pénzügyi alap („Regional Financial Arrangement” – RFA) válság ellenes intézkedéseit. Ezt követően megvizsgálják, hogyan befolyásolták a feltörekvő piaci szuverén felár változását a piaci hangulat romlása: a globális gazdasági növekedéssel, a kulcsdevizában történő finanszírozás költségével, az államcsőddel kapcsolatos várakozások és a devizaárfolyam, valamint az output növekedés változásai. Ehhez strukturális panel vektor autoregressziós modellt használnak. Megállapítják, hogy a szuverén felár változása alapvetően a piaci várakozások változását követte le az ország-specifikus növekedési és finanszírozási tényezők mellett. Mindez felhívja a figyelmet az IMF, illetve RFA beavatkozások jelentőségére.

Czeczeli Vivien és Vilonya Martin a kriptovaluták árfolyamának alakulását vizsgálják eseményelemzés alapján. A kriptovaluták piacának dinamikus fejlődésével párhuzamosan fontos pénzügyi és közgazdasági kérdések merülnek fel. A szakirodalmi bázis feltárása nyomán kiemelt figyelmet kap a kriptopiac más eszközosztályok (arany, részvény, deviza) piacával történő összehasonlítása, a kapcsolódási pontok azonosítása. Ezt követően a cikk a 2020 utáni időszakra fókuszálva, eseményelemzés (event study) segítségével igyekszik feltárni, hogy a két legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező kriptovaluta (a bitcoin és az ethereum) hogyan reagált néhány választott eseményre. Ezek elsősorban a kriptovaluták működésének alapjait képező rendszerek ellen irányuló hackertámadásokat foglalják magukba, illetve a szabályozásukhoz, alkalmazásukhoz kapcsolódó egyes lépéseket. Megállapításra kerül, hogy a hackertámadások nem eredményeztek szignifikáns hatásokat a két vizsgált kriptovaluta árfolyamára. A szabályozói lépések árfolyamokra kifejtett hatásai vegyesek, ám a szignifikáns hatások is időben rövid lefolyásúnak tekinthetők.

Csíki Máté az eszközvásárlások, pénzmennyiség és az infláció kapcsolatát elemzi a 2007 és 2022 közötti időszakban a Federal Reserve példáján keresztül. A 2008-as válságot és a 2020-as COVID-19 járványhelyzetet követő nagy eszközvásárlási programok a pénzmennyiség aggregátumok jelentős bővülését okozták, amely mentén az infláció és a pénzmennyiség kapcsolatának vizsgálata (újra) felértékelődött. A szerző az Egyesült Államokra vonatkozó adatok alapján vizsgálja a 2007 és 2022 között a mennyiségi lazítás okozta pénzaggregátum változásokat, a jegybanki politika végrehajtásának keretrendszerét bőséges tartalékok mellett, illetve ezek árszínvonalra gyakorolt hatását vektor-autoregresszív modell alkalmazásával. Megállapítja, hogy az időszakban a pénzmennyiség jelentős bővülése okozta inflációs félelmek nem igazolódtak a jegybanknál elhelyezett feles tartalékokban kicsapódó bankrendszeri likviditás, az átalakuló monetáris politikai operatív keretrendszer, valamint a negatív kibocsátási rés hatására. Azonban a modell szerint a pénzaggregátumok sokkjai az inflációs várakozásokba beépülnek, vagyis az eszközvásárlások okozta pénzmennyiség változási folyamatok a vizsgált jegybank esetében a középtávú inflációs cél elérését segíthetik.

M. Mustafa Erdoğdu és Sevda Akar tanulmánya az adóamnesztia elméleti és empirikus kutatásáról nyújt áttekintést a vonatkozó előnyök és hátrányok mérlegelésével. Kutatásukban arra keresik a választ, hogy az adóamnesztia közép- és hosszú távon ösztönzi-e az adózási fegyelmet az egyes tanulmányok megállapításaival összhangban, vagy igazságtalan és romboló hatása miatt inkább gátolja az adófegyelem kialakulását. Tanulmányukban tizenkét országra vonatkozóan vizsgálják az adóamnesztia-programok adóbevétel/GDP arányra gyakorolt hatásának elérhető adatait a Gini-együttható értékekkel együtt elsősorban Törökországra fókuszálva.  A kutatás célja az adóamnesztiával szembeni – mind az adóbevétel, mind az adóigazságosság szempontjából – kedvezőbb alternatívák beazonosítása. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy míg az adóamnesztia rövid távú bevételi hatása bizonytalan, az adóigazságosságra és jövedelemelosztásra gyakorolt negatív hatása közép- és hosszú távon szinte bizonyosnak mondható.  A kutatás arra is rámutat, hogy az adóamnesztiák hátterében többnyire aligha az adóbevétel növelésének legfőbb szándéka áll.

Prisznyák Alexandra tanulmánya hiánypótló elemzésként a banki kockázatkezelés pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzésért felelős területek nagymértékben kiegyensúlyozatlan adatállományán operáló felügyelt (osztályzás, regresszió), felügyelet nélküli (klaszteranalízis, anomália észlelés) és hibrid gépi tanulási modelleket és alkalmazott algoritmusokat mutatja be.  A szerző megállapítja, hogy nincs egyetlen ideális algoritmus. A választást a mögöttes működési logika mellett számos összehasonlító tényező támogatja. A modellépítés az üzleti, IT és vízionárius menedzsment hibrid szempontjainak kialakítását igényli.

A lapszámban közölt tanulmányok ide kattintva megtekinthetőek és letölthetőek