2021. december 07. 11:00

Fókuszban a humán tőke és a gazdasági fejlődés - Megjelent a Pénzügyi Szemle 2021/4-as száma

Az új lapszám fókuszában a humán tőke és a gazdasági fejlődés áll. Megismerhetjük a humán tőke iskolaévek számával becsült értékének és a gazdasági növekedésnek az összefüggését, valamint a gyermekvállalási és családtámogatási rendszer egyes állampénzügyi szegmenseit Szlovákiában. Tanulmányaink a reálkonvergencia történetét és a COVID-19 járvány kriptovalutapiacra gyakorolt hatásait elemzik. Ezen kívül a zimbabwei kormányközi költségvetés-kiegyenlítés modellezésének módszereiről, valamint a korrupció államháztartás végső fogyasztási kiadásaira gyakorolt hatásairól is olvashatnak az érdeklődők. Terítéken lesz még a Kínai-Pakisztáni Gazdasági Folyosó (KPGF) keretében megvalósuló közvetlen kínai tőkeberuházások és a pakisztáni kereskedelmi bankok teljesítménye közötti kapcsolat. Szakirodalmi szemlénkben a válságrendezést a Gazdásági és Monetáris Unióban, valamint az Ösztönző állam témájú köteteket mutatunk be.

A lapszámban közölt tanulmányok ide kattintva megtekinthetőek és letölthetőek

FÓKUSZ – Humán tőke és gazdasági fejlődés

Balog Ilona Ida tanulmánya 2014 és 2019 közötti adatok felhasználásával vizsgálja a humántőke átlagos elvégzett iskolaévek számával becsült értékének és a gazdasági növekedésnek az összefüggését egyes európai országokban. A vizsgált adatok negatív kapcsolatot mutatnak e két változó között. Ebben az időszakban a vizsgált keleti országokban a gazdasági növekedés üteme általában magasabb volt, mint a nyugat-európai államokban, e mellett Magyarországon a gazdasági növekedés magasabb volt annál, amit a vizsgált változók magyarázni tudnak. A negatív összefüggés azt jelzi, hogy Európában az iskolaévek mennyiségi mutatójával mért humán tőke már nem gyorsítja a gazdasági növekedést, szükség van az oktatási rendszerek további reformjára a humán tőke hatékonyabb felhasználása érdekében.

Lentner Csaba és Horbulák Zsolt Szlovákia demográfiai viszonyait elemzik történelmi léptékben, majd bemutatják azokat az adópolitikai és támogatási eszközöket, amelyekkel a szlovák kormány a gyermekvállalást és nevelést kívánja elősegíteni. A témaválasztás egy közvetett kísérlet a magyar népesedési és népesedéspolitikai intézkedések megítélésének igazolására. A szerzők empirikus vizsgálatokkal alátámasztva arra jutnak, hogy Magyarország és Szlovákiával hasonló fejlettségű és számos szempontból hasonló adottságú ország, amelyek a 2010-es évek eleje óta széleskörű adópolitikai és lakásépítési támogatásokat biztosítanak.  Azt elemzik, hogy a szülőképes korú nők és a családok ezekhez a támogatásokhoz hogyan viszonyulnak, valamint emelkedik-e a támogatások hatására a gyermekvállalási hajlandóság. Kifejtik, hogy a magyar fiatalok körében kedvező a kormány CSOK rendszere és adókedvezményei fogadtatása, ám a gyermekvállalási hajlandóság előmozdítása az állampénzügyi kedvezményeken és támogatásokon túl számos körülménytől függ. A szlovákiai viszonyok elemzésével a magyar rendszer esetleges továbbfejlesztésére, a családvállalás szempontjainak más aspektusaira is fel kívánják hívni a figyelmet.

Lovászy László Gábor Parragh Bianka és Kis Norbert (szerk.): Az ösztönző állam válságkezelése I. - A koronavírus-válság kezelésének első eredményei című munkáját mutatja be. A könyv középpontjában a 2010 utáni magyar gazdasági állammodell áll, amely az állam, a gazdasági, valamint a szakmai szervezetek közötti együttműködésre és gondosan megtervezett és kivitelezett, folyamatosan igazított kooperációra épül. A mű kiindulópontja a 2011-es Alaptörvény és abból fakadóan az állam megerősödése, valamint az elmúlt évtizedben megvalósított gazdaságpolitikai és közpénzügyi megújulás, amely alapvetően a fenntarthatóság és a kiszámíthatóság zálogának bizonyulhat már rövid távon is.

TANULMÁNYOK 

Csoma Róbert művében a reálkonvergencia történetét vizsgálja. A világgazdaság egészében, hosszú távon nem mutatható ki a reálkonvergencia jelensége, aminek okait taglalja a tanulmány. Az elemzés során növekedéselméleti és a fejlődéstanulmányokból megismert megfontolásokra és vitákra; a fejlemények leíró, de egyben kritikus bemutatására támaszkodik a szerző. A cikk a konvergencia hiányát elsősorban a nyersanyagfüggőség, valamint egyes országok adóparadicsomként való működése szempontjából mutatja be és fő állítása az, hogy e két tényező is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a világgazdaságban csak egyes régiókra vonatkozó konvergenciafolyamatokkal találkozunk. Vizsgálja továbbá azt is, hogy a fejlettebb országok utolérésének vannak-e közös kritériumai és arra a következtetésre jut, hogy bár a felzárkózásnak nagyon egyedi tényezői voltak és lehetnek a különböző fejlettségi szinten lévő országokban, de néhány tényező mégis megemlíthető, amelyek nélkül a felzárkózás nemigen lehetséges manapság.

Serkan Samut és Rahmi Yamak tanulmányukban azt vizsgálják, hogy a Covid–19-járvány befolyásolta-e a kriptovaluta-piac hozamvolatilitása és kereskedési volumene közötti kapcsolatot. A vizsgálat empirikus részében 40 kriptovalutát elemeznek, és az adatokat két különböző, a járvány előtti és közbeni időszak szerint vizsgálnak. A szerzők Garman és Klass (1980), valamint Rogers és Satchell (1991) által kidolgozott két alternatív becslőfüggvényt használnak a kriptovaluták hozamvolatilitásának mérésére. Az oksági és egyidejű korrelációs elemzések alapján megállapítják, hogy a járványt megelőző időszakban a kriptovaluták piacára vonatkozóan a szekvenciális információérkezési hipotézis volt érvényes. A járványidőszakban a szekvenciális információérkezési hipotézis érvényét veszti, és átadja helyét az eloszlási hipotézis keverékének.

Vincent Chakunda, Dzingirai Canicio és Chikerema Arthur bemutatják a zimbabwei kormányközi költségvetés-kiegyenlítés modellezésének módszereit, valamint ismertetik miképpen lehetne megszüntetni a vertikális és horizontális költségvetési egyensúlytalanságokat. A gazdaságokban világszerte megfigyelhető vertikális és horizontális költségvetési egyenlőtlenségek okán a tanulmány egy modell formájában megoldást nyújt a kormányközi költségvetés-kiegyenlítésre. A bemutatott modell célja, hogy a három kormányzati szint közötti költségvetési egyensúlytalanságok feloldása érdekében vertikálisan és horizontálisan kiegyenlítést biztosítson, és közben javítsa a különböző nemzeti szint alatti kormányzati szervek arra irányuló kapacitását, hogy hasonló adózási szinten és kiadási igények mellett szolgáltatásokat nyújthasson. A szerzők által javasolt költségvetési kapacitási modellt öt változó támasztja alá, nevezetesen a nemzeti költségvetésben meghatározott teljes összeg, a szegénységi mutató (a szegénység elterjedtségének aránya), a terület népessége, a helyi gazdaság mérete (bevétel/GDP arány) és a terület altalajában rejlő természeti erőforrások becsült belső értéke.

Emin Efecan Aktas a korrupció, az államháztartás végső fogyasztási kiadásaira gyakorolt dinamikus hatásait vizsgálja. A korrupció makrogazdasági mutatókkal való összefüggései és az évek során elterjedt negatív hatása számos empirikus tanulmány tárgyát képezte már. Ezen makrogazdasági mutatók közé tartozó állami kiadásokat, azok méretét és összegét pedig a korrupcióból előnyt húzó döntéshozók módosíthatják. A szerző jelen tanulmányában a korrupció, kormány végső fogyasztási kiadásaira tett hatását vizsgálja a momentumok általánosított módszerrendszere (System Generalized Methods of Moment) szerinti paneladat-elemzéssel. A robusztussági ellenőrzés szerint használt négy különböző korrupciós index, valamint 37 OECD-ország 2002–2018 időszakra vonatkozó előrejelzései alapján 3 modell korrupciós indexei és az állami kiadások között szignifikáns és pozitív összesfüggés áll fenn, míg a másik korrupciós index pozitívan, de nem szignifikánsan korrelál.

Sabeeh Ullah, Zia Muhammad és Rauf Gul tanulmánya a Kínai-Pakisztáni Gazdasági Folyosó (KPGF) keretében megvalósuló közvetlen kínai tőkeberuházások és a pakisztáni kereskedelmi bankok teljesítménye közötti kapcsolat empirikus vizsgálatára vállalkozik, rávilágítva a meglévő szakirodalomban eddig feltáratlan területre. A szerzők a Pakisztáni Állami Banktól a kereskedelmi bankokról a 2009 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan paneladatokat felhasználva, különböző ökonometrikus technikákat alkalmaznak, köztük a véletlen és a szisztematikus komponensekből álló általánosított momentumok módszerét. A közvetlen kínai tőkebefektetések és a bankok teljesítménye közötti kapcsolat elemzése érdekében külön vizsgálják a KPGF előtti (2009–2013) és az utáni (2014–2020) időszakot. Az eredmények azt mutatják, hogy a közvetlen kínai tőkebefektetések összességében jelentős pozitív hatást gyakorolnak a pakisztáni bankok teljesítményére. elsősorban a KPGF előtti mintákban, miközben a KPGF utáni mintákban nem volt jelentős ez a hatás. A kontrollváltozók tekintetében találnak bizonyos eltéréseket előjelekben és jelentőségben a különböző banki teljesítmények mérésekor és a három mintában.

SZAKIRODALMI SZEMLE

Kutasi Gábor Benczes István: Válság és válságrendezés a Gazdásági és Monetáris Unióban című kötetét ajánlja az olvasók figyelmébe. Az európai gazdasági kormányzást több évtizede elmélyült szekértelemmel vizsgáló, és e téren az akadémiai szintű vitákat megkerülhetetlenül tematizáló Benczes István legújabb könyvében arra vállalkozott, hogy megtalálja a megfelelő tudományos keretet, gondolkodásmódot és nyelvezetet arra a bontakozó folyamatra, amelyre 2010 előtt az európai integráció vezetői és elemzői a legrosszabb rémálmunkban sem gondoltak, nevezetesen az integrációk lehetséges lazulására vagy széthullására. Azon túlmenően, hogy a könyv végig követi az eurózóna 2010-ben kibontakozott adósságválságát és annak gazdasági kormányzást érintő menedzselését, a leginkább újszerű tartalma annak a végig gondolása, hogy mely politikai gazdaságtani és leginkább intézményi megközelítések alkalmasak arra, hogy az addig – legalábbis az európai integráció eufóriájában megélt évtizedek során – nem tapasztalt dezintegrációs folyamatok megérthetők és megmagyarázhatók legyenek.