2021. július 26. 16:00

Fókuszban a munkabéreket érintő közterhek - ÁSZ-elemzés

Az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzése bemutatja a 2020-ban bevezetett közteher-csökkentő intézkedéseket, értékeli a nem bérjellegű munkaerőköltségek növekedését. Ezen túlmenően azt is, hogy mit jelentene, amennyiben a magyar adóék az EU átlagának, vagy Szlovákia adóéke értékére módosulna. Az elemzés a témában nyilvánosan elérhető, 2019. és 2020. évi adatokat használta fel, illetve amennyiben az adott résztéma elemzése megkívánta kitekintett az ezen időszakot megelőző évekre is.
Az elemzés ide kattintva olvasható teljes terjedelemben.


A munkaerővel kapcsolatos ráfordítások alakulásának vizsgálata fontos információt jelent a gazdálkodók számára. A munkaerőköltség a munkaerő árát, az alkalmaztatás költségét jelenti, magában foglalja mindazt a kötelezettséget, ami munkáltatót terheli a munkaerő alkalmazásával kapcsolatban. Ennek nagyságrendje, alakulása jelentősen befolyásolja a vállalkozások működését, gazdálkodását, döntéseit. A munkabérek változása, reálértéke hatással van a magánszemélyek, munkavállalók életére, fogyasztására, megtakarításaira. Mindezeken át hatással van Magyarország gazdasági növekedésére és versenyképességének alakulására is.

Az EUROSTAT értékelése szerint 2020-ban az óránkénti munkaerőköltségen belül a nem bérjellegű munkaerőköltségek Magyarországon – az európai uniós átlaghoz hasonlóan – kis mértékben emelkedtek 2020. év egyes negyedéveiben az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Ez az emelkedés a COVID-19 járvány miatti gazdasági visszaesés, a veszélyeztetett ágazatok számára nyújtott adó- és járulékfizetési kedvezmények ellenére következett be. Ennek alapvető oka, hogy 2020-ban a hazai gazdaság jó eredményeket ért el a családok jövedelmének megvédésében: Magyarországon az átlagbér növekedése harmadik helyezést ért el az Európai Unión belül. Ennek pozitív hatását növelte, hogy a magyar munkanélküliségi ráta 2020 végén a negyedik legalacsonyabb volt. A munkát terhelő adók csökkenése szintén a harmadik helyezést érte el az Európai Unión belül, a szociális hozzájárulási adó két százalékpontos mérséklése által. (MNB, 2021.)

Az adóék az adó- és járulékterhek arányát méri a munkaerőköltségen belül, azt mutatja meg, hogy a munkaerőköltség hány százalékát vonja el az állam. 2016 óta a magyar adóék 48,3%-ról 43,6%-ra csökkent, a szociális hozzájárulási adó mértékének összesen 11,5 százalékpontos csökkenésének köszönhetően. Mindez összhangban van a kormány a munkát terhelő adók csökkentésére, egyszerűsítésére irányuló adópolitikájával.

A versenyszférával 2016-ban kötött megállapodás alapján, a 2019. évet követően négy alkalommal 2-2 százalékponttal kerül csökkentésre a szociális hozzájárulási adó mértéke, amennyiben az egyes években a versenyszféra 6-6 százalékpontos reálkereseti növekedést ér el. A 2019-es, 2020-as évet érintő adómérték csökkentések megtörténtek. A 2021. és 2022. évi további csökkentések várhatóan tovább mérséklik a munkaerőköltség adóékének mértékét.

Azonban ahhoz, hogy az adóék mértéke megközelítse az Európai Unió 27 tagállamának átlagát, vagy Szlovákia adóék adatát további adómérték csökkentések szükségesek. A legcélszerűbb ehhez a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése, amelynek mértéke 2016 óta nem változott, 15%. Számításaink szerint a várható szociális hozzájárulási adómérték csökkentés mellett néhány százalékos személyi jövedelemadó kulcs csökkentéssel a magyar adóék 40% alá tud csökkenni.

A személyi jövedelemadó csökkentése kedvezően járulna hozzá Magyarország versenyképességének javításához. Az adómérséklés nettó béremelkedést, magasabb elkölthető jövedelmet, fogyasztásnövekedést és a munkaerő-kínálat bővülését eredményezi. Kedvezően befolyásolja a gazdasági növekedést, a fogyasztási adóbevételi többlet pedig ellensúlyozza a személyi jövedelemadó csökkentéséből származó költségvetési bevételkiesés egy részét. Az adó mértékének csökkentése hozzájárul az adóelkerülés csökkentéséhez ezáltal a gazdaság további fehéredéséhez.

Az adóék, mint mutató előnye, hogy egyszerűen számítható. Az adóék nem alkalmas azonban annak szemléltetésére, hogy a kormány az adó- és járulékkedvezmények rendszerével hogyan csökkentette a munkavállalók adóterheit. Ennek korlátja a mutató számítási módszere, mivel az EUROSTAT ezt a mutatószámot egy szűkebb csoport, az alacsonykeresetű, egyedülálló, gyermektelen személyek esetében alkalmazott adó- és járulékmértékek alapján határozza meg.

A ténylegesen nyújtott adó- és járulékkedvezményeket is figyelembevevő mutató lehetne az un. „realizált adóék”. Ezt az EUROSTAT számítási módszerét alapul véve, de nem az adómértékek alapján, hanem az adott időszakban a munkavállalók és munkáltatók által megfizetett adó, járulék és a felmerült munkaerőköltség hányadosaként lenne célszerű számítani. Jelenleg a KSH, illetve az EUROSTAT adatbázisaiban ilyen tartalmú mutatót nem leltünk fel, valamint a mutató számításához a megfelelő, ugyanabból forrásból származó adatok nem állnak rendelkezésre.