2021. június 23. 14:56

Fókuszban a pénzügyi és számviteli kompetenciák - Megjelent a Pénzügyi Szemle 2021/2-es száma

Az új lapszám fókuszában a pénzügyi és számviteli kompetenciák állnak. Megismerhetjük a magyar középiskolások pénzügyi kultúrájának alakulását az elmúlt 10 évben, a múlt és a jelen pénzügyi válságainak alakulását a pénzügyi oktatás függvényében, a magyar lakosság pénzügyek intézésével kapcsolatos digitális kompetenciájának változását a járvány idején, valamint a vállalkozások beszámolóinak korai minőségmérési modelljét. Kiemelt tanulmányunkban bemutatjuk az elmúlt 30 év hazai vállalati fúzióengedélyezéssel kapcsolatos legátfogóbb kutatásának eredményeit. Továbbá a heterodox közgazdaságtan gazdaságtudományon belüli helyzetéről és a szerencsejáték-kötvénybefektetések sorsolás utáni, nemesfémpiacokra gyakorolt hatásáról is olvashatnak az érdeklődők.

FÓKUSZ – PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KOMPETENCIÁK

Kovács Péter, Kuruczleki Éva, Rácz Tamás Attila és Lipták Lilla tanulmányukban az Econventio Egyesület a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karával közösen fejlesztett a középiskolások pénzügyi kultúráját mérő kutatássorozat főbb megállapításait foglalják össze, amely összesen 110 ezer tesztkitöltésre épül. Felméréseik szerint a középiskolások kevés és felületes pénzügyi ismerettel rendelkeznek. A pénzügyi tudás pozitív kapcsolatban áll az előre gondolkodás időtávjával, az öngondoskodásról való gondolkodásról, a pénzügyek iránt tanúsított hozzáállással. Megállapítják, hogy a digitális pénzügyi információforrások szerepének növekedése mellett, a középiskolások pénzügyi ismereteiket legfőképpen az otthon látottakból merítik, ugyanakkor ez negatívan hat a teszteredményekre, míg a pénzügyi ismeretek oktatásának pozitív hatása van a diákok pénzügyi tudására. Az írásból azt is megtudhatjuk, hogy az életkor, a tapasztalatok növekedésével a pénzügyi tudásszint nő, különösen a munkaerőpiaci, hitelezési, biztosítási kérdések esetén, miközben a felnőtteknek és középiskolásoknak is ugyanazok a kérdéskörök jelentenek nagyobb nehézséget: százalékszámítás, a kamatos kamat számítása, a legalább, legfeljebb kifejezések kezelése, különböző ajánlatok összehasonlítása.

Denich Ervin írásában a vállalkozások beszámolóinak korai minőségmérési modelljeit rendszerezi, összegzi. Ezek a beszámolók képezhetik a felhasználói kör döntéshozatali alapjait. A szerző ezen kívül megvizsgálja a Baranya megyében termelő tevékenységet végző vállalkozások beszámolóját minőségi szempontból a DeAngelo modell (1986) és a módosított Jones modell (1995) segítségével. A beszámolók minőségét a teljes befolyásolás összes eszközzel arányos változásaként vizsgálja 2016 és 2019 között a vizsgált időszakban a teljes befolyásolás negatív értéket vett fel, amely azt sugallhatja, hogy a vállalkozás vezetői jövedelemcsökkentő eredményszemléletű döntéseket hoznak.

Csiszárik-Kocsir Ágnes, Varga János és Garai-Fodor Mónika elemzésükben a régmúlt és a közelmúlt, valamint a jelen válságainak ismeretét és azok hatásainak érzékelését vizsgálják a korábbi pénzügyi tanulmányok függvényében. A szerzők szerint a rég- és a közelmúlt krízisei nagyon azonos fejlődési fázisokon mentek keresztül a kibontakozásukat illetően, így fontos azok fejlődésének, működésének ismerete, csökkentve ezzel a jövő kríziseinek kialakulási valószínűségét. Céljuk, hogy megvilágítsák vagy megcáfolják a pénzügyi oktatás azon hiányosságait, amelyek fontosak a gazdaságban állandóan jelen lévő válsághelyezek felismerésében és kezelésében. Az elemzés rámutat, hogy a pénzügyi műveltség fejlesztése évek óta kihívás nemcsak Magyarországon, hanem világszerte egyaránt. A szerzők megállapítják, hogy a releváns tanulmányoknak meghatározó szerepük van a válságok iránti attitűd kognitív szintjének (ismeret, tudás) formálásában, valamint azon válságok, amelyekkel a média, közvélemény aktívan foglalkozik, sokkal nagyobb észlelt hatással bírnak. Arra is rámutatnak, hogy a vizsgált válságok hatásának érzékelésénél az információáramlás és a tájékoztatás dominanciájának befolyásoló ereje mellett releváns az etnocentrikus magatartás: a fogyasztótól távolabbi, a mindennapjait kevésbé érintő válság hatását kevésbé érzi relevánsnak a válaszadó.

Szobonya Réka elemzésében a pandémia kitörése előtt, 2019 nyarán lezajlott lakossági felmérésben vizsgálja a pénzügyek intézésével kapcsolatos digitális kompetenciák szintjét, összefüggéseit a pénzügyi tudásszinttel, az elektronikus pénzügyi szolgáltatások használatával. Elemzi továbbá a nemek közötti esetleges eltéréseket a digitális kompetenciák szegmenseiben és összességében, valamint vizsgálja, hogy a digitális eszközök használata független-e a személyek demográfiai jellemzőitől. Megállapítja, hogy a világméretű COVID-járvány idején megnőtt a digitális pénzügyi szolgáltatások alkalmazási gyakorisága, aminek egyik oka lehet a fertőzéstől való félelem, mely mögött nem feltétlenül húzódik körültekintő tájékozódás. Az egyre inkább digitalizálódó pénzpiacon való eligazodáshoz a pénzügyi ismereteken túl elengedhetetlen a termékek igénybevételéhez szükséges eszközök, kompetenciák megléte. A kutatás eredményei szerint a digitális információszerzés inkább a fiatalabb generációkra jellemző, a nyugdíjas válaszadók csekély mértékben mozognak otthonosan a digitális térben. Az idősebbek és az alacsonyabb végzettségűek – nagyrészt digitális eszközök nélkül, a magas szintű pénzügyi tudásnak és kompetenciáknak hiányában – kevésbé bíznak még a digitális fizetési módokban vagy a bonyolultabb elektronikus pénzügyi szolgáltatásokban. A digitális szolgáltatások előnyeit élvező, jellemzően fiatal, magasabban képzett, átlagos vagy afölötti jövedelmet elérő, nagyobb városokban élő válaszadók digitális kompetenciái szignifikánsan magasabbak.

TANULMÁNYOK

Rigó Csaba Balázs, Tóth András, Bodócsi András, Buránszki Judit és Dudra Attila tanulmánya az eddigi legátfogóbb kutatás eredményeit mutatja be, amely a rendszerváltozással egy idős, 30 éves magyar fúzióengedélyezéssel kapcsolatban valaha született. A szerzők a magyarországi fúziók (vagy összefonódások) engedélyezésének elmúlt évtizedben elindult fejlesztését és annak közértéket képező hozadékait a szélesebb szakmai nyilvánosság elé tárják. A tanulmány legfontosabb eredménye, hogy a 2010. évi adatokhoz képest a részletesebb elemzést igénylő fúziós eljárások átlagos ügyintézési ideje 2020-ra 62 százalékkal, a verseny szempontból aggálymentes fúziókat vizsgáló ügyek elintézési ideje 82,5 százalékkal csökkent. A szerzők feltárják, hogy mára a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) fúziók kapcsán történő piaci beavatkozásainak harmada verbális formában történik. A kutatás a GVH rendelkezésére álló adatok feldolgozásának és elemzésének módszertanával készült.

Eleonora Matouskova tanulmányában a heterodox közgazdaságtan helyzetét vizsgálja a gazdaságtudományon belül. Megállapítja, hogy az ortodox gazdaságtan a gazdaságelméletben vezető szerepet játszik, valamint az intellektuális ellentmondásai ellenérére a felsőoktatásban továbbra is a tananyag alapvető részét képezi. Az ortodox gazdaságelmélet egyik alternatívájának a heterdoxiát lehet tekinteni, amely három elméleti megközelítésen alapszik, a baloldali heterdoxián, az új osztrák gazdasági iskolán, valamint a neoheterodoxián. A tanulmány célja, hogy bemutassa az ortodox, illetve a heterodox gazdaságelmélet közötti különbségeket, megtalálni a heterodoxia egyes áramlatai közötti hasonlóságokat továbbá meghatározni a köztük lévő különbségeket. A szerző szerint a heterodox gazdaságtan széleskörű elméleti hagyományokkal rendelkezik, és nem csak baloldali heterodoxia, az új osztrák gazdasági iskola vagy az új heterodoxia között vannak különbségek, hanem az egyes irányain belül is.

Malik Ghulam Shabbir Rabbani és Babar Zaheer Butt tanulmányukban tesztelik, hogy milyen hatással van a nyereményhez kötött kötvények piacáról az ilyen kötvények sorsolásakor az arany- és ezüst piacra jutó pénzáramlás. A 2017 és 2019 közötti adatokat eseménytanulmánnyal, valamint abnormális hozamokat (AR), átlagos abnormális hozamokat (AAR) és kumulatív abnormális hozamokat (CAR) érintő számításokkal tesztelik. Az AR esetében a sorsolás utáni napok jelentős eredménye azt mutatja, hogy a készpénz rövid ideig tartó rendelkezésre állása a piacon hatással volt az arany és az ezüst piacára, azonban a sorsolás előtti napok jelentős eredményei ahhoz a feltételezéshez vezettek, hogy azok a tapasztalt befektetők, akik ismerik a sorsolások dátumát és azok hatását a hozamokra, hajlamosak voltak idő előtt cselekedni annak érdekében, hogy learassák a pozitív eredményeket. A kutatók megállapítják, hogy a rövid idő alatt generált likviditás által keltett hatás mértéke elegendő ahhoz, hogy a kormányt arra ösztönözze, hogy (még jobban) dokumentálja a befektetéseket az összes vizsgált piacon annak érdekében, hogy a nyilvántartások tartalmazzák a jövedelemforrást, és hogy racionalizálja a tranzakciók/befektetések adózását.

SZAKIRODALMI SZEMLE

Kutasi Gábor Halmai Péter „Mélyintegráció. A Gazdasági és Monetáris Unió ökonómiája” című munkáját ismerteti. A könyv páratlan módon mutatja be a gazdasági és monetáris integráció értelmezési, vizsgálati és tartalmi keretét, friss levegőt víve így az elmúlt 3-4 évtized kissé elavult tézisei közé, amelyeket sokan és sokszor újra és újra leírtak, vagy empirikusan igazoltak és cáfoltak

A lapszámban közölt tanulmányok az alábbi linkeken megtekinthetőek és letölthetőek