2022. március 25. 13:00

Fókuszban az új eredmények a pénzügyi kultúra kutatásban - Megjelent a Pénzügyi Szemle 2022/1-es száma

Az új lapszám fókuszában a pénzügyi kultúra kutatásban elért új eredmények állnak, így megismerhetjük a magyar tanárok pénzügyi kultúráját és a fiatal felnőttek hitelekhez való hozzáállását. A disputa rovatban olvashatunk a helikopterpénz és az alapjövedelem politikai gazdaságtani következményeiről, valamint a COVID-19 járvány kapcsán, a GDP-előrejelzés nehézségeiről. A tanulmányok között a mezőgazdasági nyugdíjak finanszírozásáról, illetve egyes eurózóna országokban tapasztalható CDS-felárak ambivalens változásáról olvashatnak az érdeklődők. Emellett a szellemi tőkével kapcsolatos közzétételek indiai gyakorlata és a tőkealapú közösségi finanszírozás tapasztalatai szintén megjelennek a legújabb lapszámban. A szakirodalmi szemle az adózás eredetének jár utána.

FÓKUSZ – ÚJ EREDMÉNYEK A PÉNZÜGYI KULTÚRA KUTATÁSBAN

Németh Erzsébet, Béres Dániel, Huzdik Katalin, Deák-Zsótér Boglárka és Mészáros Aranka a tanárok pénzügyi kultúráját mutatják be tanulmányukban. A kutatás célja a különböző szakon oktató pedagógusok (N=752) pénzügyi ismereteinek, attitűdjeinek, magabiztosságának, viselkedésének és motivációinak feltárása. A felmérés különösen fontos, mivel az ő tudásuk, attitűdjük és viselkedésük hatással van az általuk oktatott diákok pénzügyi tudatosságára. Az eredmények a feltételezettnél magasabb szintű pénzügyi tudást jeleznek, feltárva, hogy a tanárok pénzügyi tájékozottsága magasabb szintű, mint a felsőoktatásban tanuló hallgatóké. A megkérdezettek 86%-ának van megtakarítása, amit bankbetétek mellett, állampapírban, illetve egyéb, összetettebb megtakarítási formákban tartanak, ez magas szintű pénzügyi tudatosságra és bevonódásra utal. A tanárok saját pénzügyi tudásukat magasra értékelik, ezzel együtt a felsőoktatásban tanulókhoz hasonlóan kockázatkerülőek. Túlnyomó többségük fontosnak tartja a pénzügyi kultúra iskolai fejlesztését. A pénzügyi kultúra képzéseknek mérhetően pozitív hatása van a résztvevők tudásszintjére. A kutatás eredményei alapján érdemes tehát a tanárok pénzügyi tudatosságára és motivációjára építve alakítani a tanterveket és a követelményrendszert.

Béres Dániel és Huzdik Katalin a 18-25 év közötti korosztály hitelekhez való hozzáállását vizsgálják két (2013 és 2020) nem reprezentatív felmérés eredményei alapján. Az eredmények alapján a szerzők megállapítják, hogy a fiatal felnőttek hitelekhez való hozzáállása alapvetően negatív, ha tehetik, kerülik a hitelfelvételt. A két felmérés között eltelt időszakban a hitelek szélsőséges elutasítottsága mérséklődött. A megkérdezettek hitelfelvételi gyakorlata (a megvalósított hitelcél) tekintetében a pénzügyi kultúra szempontjából is megfelelő, a jövőbe történő befektetésnek is értékelhető. A jövőre vonatkozó várakozásnak jelentős szerepe van a hiteltermék utólagos értékelésekor. A hitelezés intézményének javuló megítélésében jelentős szerepet játszott a két vizsgált időszak között kibontakozó, újradefiniált fogyasztóbarát hitelezési környezet, valamint a támogatási programok hitelintézeti szektoron keresztül történő megvalósítása. A lakosság kockázatkerülő magatartása csapda helyzetként jelentkezik hitelezés szempontjából.

DISPUTA

Vargha Bálint Tamás disputa tanulmányában a helikopterpénzzel és az alapjövedelemmel kapcsolatos felvetések politikai gazdaságtani jelentését és következményeit mutatja be. A koronavírus járványt követően - különösen mielőtt az infláció ennek az időszaknak, egyik meghatározó tényezőjévé lépett elő - több válságkezelést célzó javaslat is szóba hozta az univerzális alapjövedelem lehetőségét, amelynek fedezetét a jegybanki pénzteremtés jelentheti. Nem spórolható meg, hogy az érték a munka és a pénzteremtés történetébe is visszaillesszük ezt az alapvetően elosztási kérdésként bemutatott javaslatot. A helikopterpénz ebben a fénytörésben az extenzív növekedés egyik új paradigmájának látszik, amely első pillantásra pénzügyi innováció, azonban paradox módon az érték inkább pre-kapitalista képzetével mutat rokonságot. A helikopterpénz emellett olyan munkabért helyettesítő transzfer, amely nem ad választ a munka helyén megjelenő társadalmi és szimbolikus űrre. Szociális eszközként tűnik föl, miközben csak termelés és fogyasztás globális kettéválasztásán nyugodhat.

Magas Antal István disputa cikke tisztázni kívánja, hogy miért volt különösen nehéz a COVID-19 járvánnyal összefüggő outputvesztés mélységét és a visszaesés hosszát előre jelezni 2020-2021-ben. A szerző megállapítja, hogy a kettős sokkhatás alapvetően változtatta meg az aggregát keresleti és a kínálati oldal legfőbb szereplőinek magatartását, és a „járvány-reakció” nehezen volt előre látható. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2020. áprilisi GDP-becslései komoly korrekciókra szorultak. A világgazdaság a II. világháború utáni időszak legmélyebb visszaeséséből csak a kiterjedt fiskális élénkítések sorozatával tudott visszakapaszkodni a COVID-19 előtti szintjére. Ám a tartósnak ígérkező fiskális programok nyomán beszélhetünk-e az állami szerepvállalás keynesi ihletésű, újhullámáról? Az „ultralaza” fiskális és monetáris politikák veszélyei bizony már látszanak, például az inflációs környezetben.

TANULMÁNYOK 

Giday András és Tatay Tibor az európai országok mezőgazdasági nyugdíjainak finanszírozását ismertetik. Megállapítják, hogy Európában a mezőgazdaság támogatása egyrészt az élelmiszerellátás biztosítása, másrészt a vidéki életmód fenntarthatósága miatt fontos. Az utóbbi évtizedekben viszont a vidéki lakosságot is a népesség öregedése érinti. Az európai országokban különböző mezőgazdasági nyugdíjrendszerek jöttek létre a mezőgazdasági ágazat sajátosságait figyelembe véve. A szerzők megállapítják, hogy a nyugdíjalapok jellemzően ott kaptak nagyobb súlyt, ahol jelentős volt a kisebb gazdaságok szerepe és teljesen bismarcki típusú volt a nyugdíjrendszer. Tanulmányukban a különböző megvalósított formákat vizsgálják, áttekintik az utóbbi évtizedekben végbemenő változásokat és feltárják, hogy az egyes országokban akár 75-85%-ban is kiegészítették az államok a járulékbefizetéseket a nyugdíjkifizetések biztosításához. Álláspontjuk szerint társadalmi, környezeti célokat szem előtt tartva érdemes speciális ágazati szempontú támogatással, életpálya finanszírozással, így nyugdíjakkal arra ösztönözni a gazdákat, hogy kisebb gazdaságokban is tovább folytassák a termelést.

Török László a CDS-felárak ambivalens változását vizsgálja az eurózóna 11 országában. Megállapítja, hogy a COVID-19 járvány egyik makrogazdasági következménye az, hogy a világgazdaságban robusztusan növekedtetek az országok bruttó külső adósságai és az ennek részét képező szuverén államadósságok is. A bruttó külső adósságok és a szuverén államadósságok növekedése egyben azt is jelenti, hogy elméletileg kockázatosabbá váltak az adósságokat finanszírozó értékpapírok (jellemzően kötvények) vásárlása a befektetők számára. A tanulmány korreláció számítással mutatja ki azt, hogy a CDS-ek árának alakulása szorosabban korrelál a bruttó államadóssággal, mint a bruttó külső adóssággal. A hierarchikus klaszteranalízis módszerével csoportokba rendezi a tanulmány az eurózóna egyes országait. Klaszterbe rendezés alapja az, hogy mennyire szoros kapcsolata van az adott ország bruttó államadóssága és CDS-felára között a vizsgált időszakban. Releváns következtetése a tanulmánynak az, hogy a bruttó államadósság növekedését nem követte a CDS-felárak emelkedése azért, mert az államadósság növekedésnek a pénzügyi forrása más volt, mint a korábbi években.

Soumya Singhal, Seema Gupta és Vijay Kumar Gupta a szellemi tőkével kapcsolatos közzétételeknek az indiai cégeknél tapasztalható mértékét, valamint az érdekeltek elvárásai és az iparági közzétételi eljárások között fennálló szakadékot vizsgálják. E célból tartalomelemzést végeznek a Bombay Értéktőzsdén jegyzett 30 nem-pénzügyi cégből álló mintacsoporton a 2019-2020 közötti időszakra vonatkozóan olyan módon, hogy korábbi tanulmányok alapján összeállítanak egy 42 tételből álló közzétételi indexet a szellemi tőke három kategóriájában, nevezetesen a strukturális tőke, a kapcsolati tőke és a humán tőke. Az eredmények azt mutatják, hogy a szellemi tőkével kapcsolatos közzétételek az indiai cégeknél általában véve csekély mértékűek. A vállalatok a szellemi tőkével kapcsolatos tételek mindössze 42%-át teszik közzé. Megállapítják továbbá, hogy a legtöbb vállalat a strukturális tőkéről tesz közzé adatokat, míg a humán tőkével kapcsolatos közzétételek minimális pontszámot értek el. Az eredmények azt jelzik, hogy ki kell dolgozni az immateriális javaknak az indiai vállalatok éves beszámolóiban történő feltüntetésének megfelelő keretét. 

Virginia Kirigo Wachira és Esther Wanjiru Wachira tanulmánya azt vizsgálja, hogy az összegyűjtött források nagyságát, valamint a Crowdcube platformon keresztül történő tulajdonosi tőke alapú közösségi finanszírozás sikerét vagy sikertelenségét milyen tényezők befolyásolják. Megállapítják, hogy a tőke alapú közösségi finanszírozási kampányok kimenetelét a befektetők száma, a célösszeg, valamint a cég befektetés előtti értéke erősen és pozitívan befolyásolja. További befolyásoló tényezőként a tulajdonrész (tőke), a részvényár-információk megjelenítése és a közösségi média jelenlét említhető. A közösségi finanszírozással kapcsolatos előzmény (korábbi részvétel) ugyanakkor a kampányok sikeréhez negatívan kapcsolódik. A tanulmány egyedisége azon vállalkozók (alapítók) és befektetők számára fog segítséget jelenteni, akik sikeres tőke alapú közösségi finanszírozási kampányokat kívánnak folytatni, illetve támogatni az Egyesült Királyságban és a világ más részein. A tanulmány ugyanakkor ajánlást fogalmaz meg más országok és földrészek tőke alapú közösségi finanszírozási platformjainak további vizsgálatára is.

SZAKIRODALMI SZEMLE

Jusztinger János recenziójában Szilovics Csaba Az adózás eredetéről - Az adórendszerek ősi gyökerei című adótörténeti monográfiáját mutatja be. A szerző – a hazai szakirodalomban tulajdonképpen unikális jelleggel – arra vállalkozik, hogy végig vezesse az olvasót azokon a historikus folyamatokon, amelyek eredményeként kialakulhattak a ma ismert, modern adórendszerek. A kötet tudományos értékét emeli, hogy sokkal több egyszerű adótörténeti előképek vázlatos bemutatásánál: hiánypótló munka, amely az adózás évezredes témakörét interdiszciplináris módon, több tudományterület vizsgálati módszertanát és eredményeit szintetizálva, komplex és összefüggő rendszerben vizsgálva közelíti meg.

A lapszámban közölt tanulmányok az alábbi linkeken megtekinthetőek és letölthetőek