2021. szeptember 30. 11:00

Fókuszban: Új hatások a lakossági pénzügyekben - Megjelent a Pénzügyi Szemle 2021/3-as száma

Az új lapszám fókuszában az új hatások a lakossági pénzügyekben állnak. Megismerhetjük a lakosság zöld és pénzügyi ismereteinek és attitűdjeinek összefüggéseit, a magyar személyi jövedelemadó-rendszerek összetételére vonatkozó egyszerűsítési lehetőségeket, valamint a hazai felsőoktatásban tanuló, gazdasági képzésre járó hallgatók pénzügyi kultúráját. Tanulmányainkban a vállalatirányítás és a kreatív számvitel között kapcsolattal, valamint a központi szerződő felek és klíringházak letétszámítási módszereinek összehasonlításával ismerkedhetünk meg. Ezen kívül a jutalomalapú crowdfunding tapasztalatokról Kenyában, valamint az ESG információk az európai bankok pénzügyi stabilitásához nyújtott hozzájárulásáról olvashatnak az érdeklődők. Szakirodalmi szemléinkben betekinthetünk az integritásmenedzsment, valamint a bankszektor jogi és pénzügyi világába.

FÓKUSZ – Új hatások a lakossági pénzügyekben

Bethlendi András és Póra András a BME-MNB együttműködés keretében készült lakossági kérdőíves felméréssel a következő fő kutatási kérdésekre keresik a választ: 1) a lakosság környezetvédelmi és pénzügyi ismeretei és attitűdje milyen kapcsolatban áll a zöld pénzügyi termékek iránti kereslettel, 2) mennyire jelentős (ár)támogatással lehet a hazai fogyasztókat a fenntarthatóbb pénzügyi termékek felé terelni.  A magyar lakosság a környezetvédelemhez általában pozitívan viszonyul. A válaszadók zöld ismereteiket inkább túl-, pénzügyi ismereteiket és óvatosságukat pedig inkább alulértékelik. Pénzügyi és zöld ismeret és attitűd szempontjából is az iskolázottság és pénzügyi műveltség a legmeghatározóbb. A szerzők megállapítják, hogy a személyes zöld attitűd kapcsán a hétköznapokban az anyagi lehetőségek adta pragmatizmus a döntő. A pénzügyi termékek iránti keresletre az árazás, ezen kívül az indexek közül a zöld és pénzügyi ismeretek, a demográfiai változók közül pedig az életkor hat leginkább. A kapott eredmények alapján csak egy jelentősebb ártámogatással lehetne a hazai fogyasztókat a fenntarthatóbb pénzügyi termékek felé terelni.

Szabóné Bonifert Éva a jelenlegi és a korábbi magyar személyi jövedelemadó-rendszerek összetételére vonatkozó egyszerűsítési lehetőségeket vizsgálja. Az elemzésben a felállított elméleti, egyszerűsített adómodell adóterhelési függvényeit illeszti a valós adórendszer görbéihez, melynek során az elméleti modell paramétereit számítógépes program határozza meg. A szerző arra a kérdésre ad választ, hogy szükséges-e mindenáron – esetleg a minél méltányosabb jövedelemadó-rendszer elérése érdekében – bonyolult adórendszereket fenntartani. Az elemzés eredménye azt mutatja, hogy az egyszerűbb elméleti rendszer jó közelítéssel helyettesíteni tudta volna az adott esetben soksávos, esetleg bonyolult adójóváírást tartalmazó, az elméleti rendszerhez képest több kedvezményt alkalmazó magyar adózási évek elemeit is. Megállapítja, hogy a távolabbi jövőre nézve is fontos lehet megvizsgálni a személyi jövedelemadó-rendszerek (ki)alakítása során az egyszerűsítési lehetőségek matematikai szemüvegén keresztül a rendszer kifinomult méltányosságát.

Kálmán Botond, Bárczi Judit és Zéman Zoltán tanulmányukban a felsőoktatásban tanuló, gazdasági képzésre járó hallgatók pénzügyi kultúráját vizsgálják. A szakirodalmi adatok szerint felértékelődnek a pénzügyi ismeretek, viszont ehhez az egyre fontosabb tudáshoz nem társulnak gyakorlati eredmények, miközben a pénzügyi biztonságérzet is csökken, különösen akkor, ha egy váratlan jelentős gazdasági krízis is kialakul. A szerzők ennek a csökkenésnek az okait vizsgálják a magyar és külföldi hallgatók válaszai alapján. A kérdésekkel felmérték a diákok elméleti tudását, pénzügyi viselkedését és a pénzügyekhez fűződő viszonyát. Legfontosabb eredményük, hogy a felmérés éve a pénzügyi kultúra minden dimenzióját befolyásolja, ami igazolja a járvány okozta krízis szerepét és hatását. A szerzők megállapítják, hogy míg 2019-ben a nagyobb pénzügyi tudás még segített a megélhetési gondok kezelésében, addig a Covid-19 járvány hatására, 2020-ban már inkább azt az érzést erősítette a válaszadóban, hogy nem tud eleget helyzete megoldásához. Ugyanilyen hatással volt a pénzügyi ismeretek szintje a pénzügyek irányításának képességére is.

TANULMÁNYOK 

Denich Ervin és Hajdu Dániel megállapítják, hogy a vállalatirányítás és a kreatív számvitel között kapcsolat vizsgálata a számviteli botrányokat (Enron, WorldCom, Satyam) követően előtérbe került. Az elemzés rámutat arra, hogy a vállalatirányítás egy olyan aktuális kérdés, amely hatással van a kreatív könyvelésre, amennyiben a vállalkozások kreatív könyvelési technikákat alkalmaznak, a vállalat gyengeségeire utalhatnak. A szerzők a kreatív könyvelés és a vállalatirányítás között kapcsolatot vizsgálják Transparency and Disclosure Index (TDI) segítségével. A vizsgálat lehetővé teszi a vállalat felépítésének, működésének átláthatóságát, a különféle vállalati információk közzétételének mérését, a vállalatok által nyilvánosan elérhető adatok alapján. Az adatok befolyásolásának mérésére teljesítménymutatókat vonnak be az elemzésbe, másrészt korreláció analízis segítségével vizsgálják a vállalatirányítás és a számviteli kreativitás mérése között kapcsolatot. A kapott eredmények alapján a vállalatirányítás minősége és a kreatív számvitel között egy közepesen erős, negatív kapcsolat figyelhető meg.

Friesz Melinda és Váradi Kata a központi szerződő felek és klíringházak letétszámítási módszereinek összehasonlítását vizsgálják tanulmányukban. A klíringházak és a központi szerződő felek a pénzügyi piacok egyik fontos pillérévé váltak azáltal, hogy megkönnyítették az értékpapír és a származtatott ügyletekkel való kereskedelmet a tőzsdéken és a tőzsdén kívüli piacokon azáltal, hogy a vevő és az eladó közé beléptek harmadik félként. A tanulmány ezen intézmények alapbiztosíték számítási módszertanára összpontosít, és hangsúlyozza a kettő között fellelhető eltéréseket. Az eredmények azt mutatják, hogy bár ugyanazt a kockázatot ragadja meg a két infrastruktúra számítási módja, az elszámolóházak alapbiztosíték követelménye prociklikusság és cash flow-kezelés szempontjából jobban teljesít, azonban a központi szerződő fél módszertana prudenciális szempontból erősebbnek bizonyul.

Esther Wanjiru Wachira és Virginia Kirigo Wachira tanulmánya a Kickstarter adatainak felhasználásával a kenyai jutalomalapú crowdfunding elemzésére irányul, és meghatározza a sikeres kampány lebonyolításához szükséges döntő tényezőket. A crowdfunding fogalma még mindig új Kenyában, és csak szűk körben került nyilvánosságra, elfogadásra vagy kutatásra. A Pearson-korrelációk elemzésével végzett tanulmány nagyon erős és pozitív statisztikai összefüggést talál a frissítések, a vállalt összeg, a támogatók és a sikeres projektek között. A szerzők a megjegyzések, az új támogatók, a visszatérő támogatók és a sikeres projektek között mérsékelt, de pozitív statisztikai összefüggést állapítanak meg. A finanszírozási időszak és a sikeres projektek között jelentéktelen, ám összességében negatív összefüggés állapítható meg. Ennek a tanulmánynak az eredményei eligazíthatják a potenciális alapítókat a sikeres kampány lebonyolításában. Végül a tanulmány további kutatásokat javasol más kenyai crowdfunding modellek sikertényezőiről, mivel a tanulmány kizárólag a jutalmazáson alapuló modellre összpontosít.

Tóth Balázs, Lippai-Makra Edit, Szládek Dániel és Kis Gábor Dávid tanulmányukban az ESG információk az európai bankok pénzügyi stabilitásához nyújtott hozzájárulását vizsgálták. A kutatásuk során – panel regressziós eljárásokkal – azt vizsgálják, hogy milyen a kapcsolat a pénzügyi stabilitás és az ESG teljesítmény között. Az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országaiban tőzsdén jegyzett hitelintézetek (243 bank) vizsgálata nyomán megállapíthatják, hogy az ESG teljesítmény szignifikánsan csökkentette a nemfizető hitelek mértékét. Továbbá a szavatoló tőke kedvező hatását is alátámasztja a szerzők modellje. A vizsgálat alapján a szerzők kijelentik, hogy a környezeti, társadalmi vállalatirányítási teljesítmények pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásai pozitívak, tehát ezen szempontok figyelembevétele fontos a befektetőknek, a bankoknak és a szabályozóknak is.

SZAKIRODALMI SZEMLE

Kocziszky György Az út meredek és göröngyös, de fundamentuma stabil című recenziójában Pulay Gyula: Integritásmenedzsment. A bizalom megteremtése és megőrzése című művét mutatja be. A bemutatott mű az olvasó elé tárja az integritás, az integritásmenedzsment, az ÁSZ által ellenőrzött szervezetek küldetését és értékrendjét, valamint a szervezeti kultúra viselkedést meghatározó szerepet. 

Póra András és Széplaki Valéria Vértesy László: Jog és pénzügyek a bankszektorban. Általános rész. című munkáját mutatják be. A könyv a maga nemében egyedülálló a magyar pénzügyes könyvek piacán, mert egyszerre tesz kísérletet arra, hogy a jog és a pénzügyek diszciplínáját szinkronba hozza, továbbá, hogy mindezt olyan formában tegye meg, amely ugyanúgy forgatható a szektorban dolgozó szakember és az egyetemi hallgató számára is.

A lapszámban közölt tanulmányok ide kattintva megtekinthetőek és letölthetőek