Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) törvényben foglalt feladata a jól irányított állam működésének elősegítése. Ennek keretében az ÁSZ figyelemmel követi az Alaptörvényben foglalt közpénzügyi rendelkezések érvényesülését, azokról elemzéseket, tanulmányokat készít. Az Alaptörvény egyik legfontosabb közpénzügyi rendelkezése az államadósság-szabály. Az ÁSZ ezért az államadósság alakulását közvetlenül befolyásoló tényezőket, körülményeket nyomon követi, elemzi és értékeli. Jelenleg az egyik ilyen, az államadósság alakulását befolyásoló tényező Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében foglalt reformok és beruházások finanszírozása. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben felvázolt reformok és beruházások mintegy 2.500 milliárd Ft-ot tesznek ki. Ezek hazai vagy az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből történő finanszírozása közvetlenül hat az államháztartás egyenlegére és EU támogatás hányában az államadósság alakulására is. Az ÁSZ elemzésében az Alaptörvényben foglalt államadósság-szabály érvényesülése tükrében értékeli a helyzetet.

Az elemzés teljes egészében ide kattintva olvasható.

Az Európai Unió nyújtotta Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz megadja a lehetőséget arra, hogy a tagállamok a koronavírus okozta járvány következményeit enyhítsék, és újra növekedési pályára állhassanak. Az uniós eszköz főként közberuházások és reformok felgyorsítását célozza meg. Ehhez igazodva Magyarország elkészítette a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét, mely a járvány gazdasági és társadalmi hatásaira reagál, emellett a zöld és digitális átállást segíti elő. A program költségvetésének meghatározó része az egészségügy, az oktatás és a környezetbarát közlekedés fejlesztését érinti. Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve 2021. május 11-én benyújtásra került az Európai Bizottság számára.

A szabályok szerint csak azután lehet kiutalni a tagállamoknak, így Magyarországnak is a 13%-os előleget, ha a Tanács is elfogadta a tervet, ugyanis onnantól válnak jogilag is kikényszeríthetővé a tervben rögzített reformok, intézkedések, az azokhoz rendelt ütemezés és célszámok.

Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét az Európai Tanács még nem hagyta jóvá, az ezt megelőző Európai Bizottság értékelése sem történt meg véglegesen. Az Európai Bizottság előzetes értékelése kapcsán két területen vár el változtatásokat (Az igazságügyi rendszer reformját kéri az Európai Szemeszter országspecifikus ajánlásainak megfelelően, valamint az OLAF jelentései nyomán induljanak el a korrupciógyanús ügyek vizsgálatai). Ezen jogállamisági okokra hivatkozva az Európa Unió visszatartja a Magyarországnak járó 7,2 Mrd eurós (2500 Mrd forint) forrásrész 326 Mrd forint összegű előlegét.

A Kormány a magyar gazdaság helyreállítása és a versenyképesség fenntartása érdekében indokolt intézkedést hozott, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz - remélhetőleg csak átmeneti - forráskiesésével összhangban létrehozta a Nemzeti Helyreállítási Alap nevű előirányzatot, melyhez köthetően 450 Mrd Ft összeget terveznek felhasználni az állami költségvetésből a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben szereplő beruházások és projektek mielőbbi megvalósulása érdekében.

Romló piaci egyensúly, versenyhátrány, államadósság emelkedés és költségvetési hiány növekedés – ezek a kockázatai annak, amíg az Európai Unió nem köti meg a megállapodást Magyarországgal és nem utalja ki a vissza nem térítendő támogatásokat Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő beruházások és projektek megvalósításához.

Magyarország számára lényeges versenyhátrányt jelent az EU támogatások hiánya, mert a magyar gazdaság szereplőinek további piacszerzését akadályozza, - miközben az EU a már forrásokhoz hozzájutott tagállamok cégeinek piacszerzését támogatja - ezzel versenyhátrányba hozza a magyar cégeket, amelyek a kifizetések csúszása miatt nem jutnak ebből a forrásból uniós támogatáshoz. Ez annak a kockázatával jár, hogy a piaci egyensúly felbomlik.

Magyarország központi költségvetésének kiegyensúlyozottsága, a költségvetés hosszabbtávú fenntarthatósága alkotmányos alapkövetelménnyé vált az Alaptörvény által. Az Alaptörvényben meghatározott adósságszabály az államadósság és a GDP hányadosának, az ún. államadósság-mutatónak a folyamatos csökkentésének a kötelezettségét írja elő. A Kormánynak a költségvetés végrehajtása során az adósságszabály teljesülését szem előtt tartva szükséges a gazdasági döntéseket meghoznia, ugyanakkor a makrogazdasági bizonytalanságok okán a költségvetésnek reziliensnek, azaz rugalmasnak szükséges lennie az ország versenyképességének további erősítése, az előre nem látható helyzetekre való felkészülés érdekében.

Amennyiben ez évben nem születik döntés a magyar helyreállítási tervről és a 450 Mrd Ft felhasználásra kerül, akkor ezzel az összeggel a kormányzati szektor uniós módszertan szerint számított hiánya emelkedik, a központi költségvetés pénzforgalmi hiánya és a tényleges államadósság pedig az elmaradt bevétel összegével, azaz 326 Mrd forinttal nő. Mindez a 2021. évi költségvetési törvényben előirányzott hiánycél alakulását és az Alaptörvényben foglalt államadósság-szabály érvényesülését közvetlenül befolyásolja.