2021. december 14. 17:00

Hiteles és megbízható hazai mérőrendszerre van szükség

Az Állami Számvevőszék három munkatársa, Németh Erzsébet, Jakovác Katalin és Vargha Bálint a Belügyi Szemle novemberi lapszámában a korrupciós mérőrendszerrel kapcsolatos legfontosabb szakmai követelményeket és tudományos standardokat veszik számba. A „Módszertani szempontok a hazai korrupciós helyzet tudományosan megalapozott mérésének kialakításhoz” címmel közölt tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a korrupció hatékony megelőzésének és visszaszorításának alapvető feltétele, hogy hiteles információk álljanak rendelkezésre annak kiterjedéséről és természetéről. Ennek azonban előfeltétele, hogy az alkalmazott mérőrendszer tudományosan megbízható és valid legyen, az ezt nélkülöző, nem kellően megalapozott mérések és ennek nyomán kialakuló országvélemény súlyos következményekkel, bizalomvesztéssel, gazdasági hátrányokkal is járhatnak. 

A korrupció elleni küzdelem minden nemzet számára stratégiai jelentőséggel bír. Eredményessége nem csupán az adott ország megítélését, de az állampolgárok bizalmát, illetve a nemzetgazdaság fejlődését is befolyásolhatja. A korrupció mérése és a mérés megbízhatósága elengedhetetlen a korrupció megelőzése, a korrupcióval szembeni hatékony fellépés szempontjából is. Ugyanakkor az országspecifikus sajátosságokat is figyelembe vevő, a nemzetközi tudományos sztenderdek alapján kialakított nemzeti mérőrendszer megfelelő támpontot biztosíthat a korrupciós jelenséget elleni hatékony fellépéshez és az integritás alapú közigazgatási kultúra megteremtését célzó szakpolitikai döntések megalapozásához. 

Számos nemzetközi szervezet végez felméréseket a vizsgálati körbe vont országok korrupciós helyzetéről, illetve készít korrupciós rangsorokat. Az ÁSZ kutatói által készített tanulmány (Németh, Vargha & Pályi, 2019) megállapítja, hogy a jelenleg használt nemzetközi mérőszámok gyakran nem megalapozottak, nem tükrözik a korrupciós érintettséget, és nem alkalmasak arra, hogy annak alapján szakmai diskurzus folyjon, valamint korrupcióellenes fellépést lehessen tervezni. A kutatók mellett kormányzati stratégiai dokumentumok (pl.: Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia) mutatnak rá arra, hogy a Jó Állam Mutatók rendszerét kiegészítve, célszerű kialakítani egy, a nemzeti sajátosságokhoz igazodó mérési módszertant, amely alapján évente felmérhető a magyar társadalom korrupció érzékelésének – az európai uniós szintű felmérést kiegészítő, társadalmi csoportonként differenciált eredményt is adó – szintje.

A korrupció jelenségvilága és mérhetősége

A korrupció természeténél fogva rejtett és összetett jelenség, ezért mérése, terjedelmének és jellegének mélyreható vizsgálata is kihívást jelentő, összetett feladat. A korrupciós jelenségek és magatartások felmérése is más-más módszerekkel történhet.

A kérdőíves felmérésekre alapozott kutatások egyrészt a korrupciós tapasztalatokra, másrészt a korrupció érzékelésére (percepció), valamint annak meg-ítélésére, elfogadottságára (attitűd) terjedhetnek ki. A korrupció előfordulásának valószínűségét jelző vagy a korrupcióval szembeni védettséget mérő eszközök a kezelendő korrupciós (maradvány) kockázatokat azonosítják. A korrupció megjelenésének mérésére alkalmasak lehetnek a tényalapú (objektív bűnüldözési, adminisztratív adatokat, statisztikákat felhasználó) felmérések, statisztikai elemzések, becslések. Ugyanakkor a jelenség rejtett természetéből, az inherens látenciából adódik, hogy a közvetlen módszerekkel elvégzett felmérések eredményei csak korlátozottan használhatók a korrupció jelenségének feltérképezésére. Bármilyen módszerrel is történik a mérés, a korrupció megismerhetősége limitált. A tényalapú mérésekhez szükséges adatok, bizonyítékok jellemzően az ügyek csak kis hányadában állnak rendelkezésre, mivel a korrupcióban érintettek a bizonyítékok elrejtésében érdekeltek.

A nemzetközi korrupciós mérések megbízhatóságával kapcsolatban készített kutatás további mérési kockázatokat is azonosított. Ilyen kiemelt, eredendő kockázat, ha a felméréseket összeállító egyes szervezetek nem tekinthetők függetlennek, mivel az általuk minősített országoktól elfogadnak támogatásokat. A donorjaiktól megszerezhető forrásokért zajló versengés hatással járhat az érintett országok besorolására is. Mérési kockázatot rejt magában, hogy a felhasznált kulcsfogalmak gyakran nem definiáltak, illetve azokat országról országra eltérően értelmezhetik a válaszadók, a fogalmi inkoherenciák okán például a percepciós kutatás eredményeit a korrupcióról szóló objektív mérés eredményeiként mutatják be. A mérési kockázatokat fokozza, hogy az országrangsor úgy ábrázolja a korrupció jelenségét, mintha abban csak a passzív vesztegető, az állami fél lenne érintett. Illetve, a kompozit indexek összeállítása során országonként eltérő számú kritériumot vizsgálnak, amely összehasonlítás esetén nem csak szakmai-tudományos, de etikai kérdéseket is felvet. A korrupciós rangsorokat összeállító szervezetek bizonyos mérhető tényezőket egyáltalán nem vizsgálnak, például figyelmen kívül hagyja a korrupció visszaszorításáért felelős szabályozási környezetet, intézményrendszert. Míg olyan kérdések,, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a témához, például a munkaügyi szabályozások minősítése, bekerülnek az indexbe.

Mit és hogyan mérhetünk, illetve mérjünk akkor hiteles módon?

A tudományosan megalapozott mérés kritériumai, garanciális elemei

A korrupció fogalmi összetevőinek és vonatkozásainak áttekintése alapján egyértelműen megállapítható, hogy a korrupció egésze nem mérhető. A korrupcióval és az azzal kapcsolatban álló jelenségek csak egyes részeivel, de külön-külön, az erre alkalmas módszerekkel mérhetők tudományos igénnyel. Így külön, és megfelelő eszközökkel vizsgálandó a lakosság korrupcióhoz való hozzáállása (attitűdje), a korrupció érzékelése (percepciója), tapasztalatai, valamint a korrupciós kockázatok, korrupcióellenes eszközök.

A mérő szervezet függetlensége és objektivitása elsődleges fontosságú, ha hiteles mérésekről van szó.  A felmérést végző szervezet pénzügyi, szakmai és szervezeti függetlensége alapfeltétele annak, hogy az általa lefolytatott mérés elfogultságtól mentes, objektív képet adjon a korrupció jelenségéről. A mérő szervezet nem lehet az értékelés tárgya, valamint nem fogadhat el támogatást és állhat egyéb módon sem függőségi viszonyban az értékelt szervezettel. A felmérés objektivitását erősítheti, ha a mérő szervezet független akadémiai szerv vagy kutatóintézet.

A kutatás tárgyának pontos meghatározása szintén elengedhetetlen a kutatási kérdések megfogalmazásához, a módszertan kialakításához. Ez szükséges ahhoz is, hogy a kutatást végzők, illetve a kutatási eredmények megismerői, felhasználói egyformán értelmezzék a kutatási kérdéseket, valamint ugyanazt jelentsék számukra a kutatási eredmények, és azok eltérő – netán egymással ellentétes – interpretációjára ne kerülhessen sor.

Abra_1


A kutatás tárgyának meghatározását követően kerül sor a kutatás társadalmi relevanciájának megfogalmazására, a kutatási célok és kutatási kérdések meghatározására. Alapvetően arra kell kitérni ennek körében, hogy mi a kutatás társadalmi jelentősége, indokoltsága, célja, milyen kérdéseket kíván megválaszolni, milyen összefüggéseket kíván feltárni, és melyek a kutatás várható eredményei. A kutatási kérdéseket mindig a kutatási célokkal összhangban kell megfogalmazni.

A kutatási kérdések megfogalmazását követően meg kell vizsgálni, hogy a kérdésekre létezik-e tudományos megalapozottságú válasz, ehhez a vonatkozó szakirodalom felkutatása, feldolgozása és bemutatása szükséges. Amennyiben a szakirodalom alapján a kutatási kérdések nem válaszolhatók meg kielégítően, a szakirodalom alapján hipotézisek felállítására is sor kerülhet. A kutatási kérdésekhez kapcsolódó szakirodalom tanulmányozása azért is fontos, hogy megismerjük a kutatók által már elért eredményeket, támaszkodhassunk azokra, felfedjük a már bejárt tévutakat.

A módszertan kialakítását, valamint részletes és transzparens leírását egy tudományos igényességű mérés sem nélkülözheti. Statisztikai módszerekkel kell értékelni a kutatás során begyűjtött adatokat, az azok közötti összefüggés erősségét, irányát stb. A kutatás során olyan statisztikai módszereket kell alkalmazni, amelyekkel az adatfelvétel torzító hatásai kiküszöbölhetők, valamint megállapítható, hogy az összefüggések statisztikailag szignifikánsak-e, vagy véletlen együtt-mozgásról van szó. A mintának reprezentatívnak (kivetíthetőnek) kell lennie; csak a reprezentativitás biztosítása mellett lehetséges megalapozott következtetéseket levonni a vizsgált jelenségre vonatkozóan. A mérés tudományos hitelességének előfeltétele, hogy a mérőrendszer eredményei külső szereplők számára is ellenőrizhetők, verifikálhatók, a módszerek és az adatforrások transzparensek legyenek.

A kutatás módszereinek megfelelő kialakítása

A kutatási módszertant (a módszereket, a célcsoportot, az adatforrásokat, az adatokat, a mintavételi eljárást, a mintát stb.) úgy kell kialakítani, hogy a kutatási kérdésekre elegendő információk birtokában, a megfelelő tudományos módszerekkel, megalapozott módon tudjunk választ adni.

A kérdőív alkalmas a korrupciós tapasztalatokra, ismeretekre, illetve a percepcióra és attitűdre vonatkozó adatok gyűjtésére egyaránt. A kérdőívvel kapcsolatos módszertant (milyen legyen a minta, a kérdőív, az adatgyűjtés módszere) a felmérés céljai és kutatási kérdései határozzák meg. A kérdőív megalkotásának célja a kutatási kérdések vizsgálata. Törekedni kell arra, hogy minimalizáljuk a válaszmegtagadást, a nem valós válaszokat, a félreértéseket. 

A kérdőívekkel kapcsolatos általános elvárás, hogy: kérdőív ne legyen a szükségesnél hosszabb, a kérdés ne legyen összetett, és egyszerre csak egy jelenségre irányuljon, biztosítva legyen, hogy a megkérdezettek ugyanazt értsék egy-egy kérdés alatt. A kérdések szóhasználata pedig legyen egyszerű és közérthető, a kérdés legyen ezen felül neutrális, és ne sugalmazza a választ. Amennyiben összehasonlítható adatokat akarunk gyűjteni, akkor biztosítani kell a korábbi nemzetközi vagy hazai felmérés kérdéseinek összhangját, szükséges továbbá a kérdőívet előzetesen tesztelni. A válaszadói bizalmat meg kell teremteni, amelyhez az adatbiztonságot minden esetben garantálni szükséges.

Abra_2


A kutatási eredmények prezentációja a kutatási jelentés leghangsúlyosabb része, itt mutatjuk be a kutatási kérdésekre adott válaszokat, itt fogadjuk, illetve vetjük el a kutatás hipotéziseit. Az eredményeket szakszerűen és objektíven szükséges bemutatni. Itt kerülhet sor továbbá a vizsgált területre vonatkozó eredmények összevetésére is az összes területre vonatkozó átlagos értékekkel, vagy a korábbi időszakok átlagával. A statisztikai számításokat, azok eredményét is ebben a részben kell ismertetni. Eredményeinek (a kutatási kérdések vizsgálat alapján az azokra adott objektív, szakszerű és pontos válaszokat) diagramokkal, ábrákkal, adattáblákkal is célszerű illusztrálni. Az eredményeket oly módon kell megfogalmazni, hogy az a végső felhasználók (például szakmai közösség, döntéshozók) számára közérthető legyen, valamint alkalmas legyen a jelenséget kezelő intézkedésekre, beavatkozásokra vonatkozó döntések megalapozásához.

Abra_33


Egy bevált módszer lehet az eredményeket áttekintő, összegző módon bemutató értékelő lapok alkalmazása. Az értékelőlapon szerepelhetnek többek között gazdasági, működési, tevékenységre vonatkozó alapadatok, a felmérés alapján feltárt korrupciós kockázatok, percepció, a kialakított indexek értékei.

A következtetések megfogalmazásának helyes módja

A kutatás eredményeinek bemutatása után azok értékelése következik. A következtetéseknek a kutatás eredményein kell alapulniuk, figyelembe véve a szakirodalomban bemutatott eredményeket is. A következtetések megfogalmazásakor különösen figyelni kell arra, hogy a korrupcióval kapcsolatos jelenségek, fogalmak ne keveredjenek. A jelenségek magyarázata során ok-okozati összefüggés csak abban az esetben állítható, ha azt megalapozott, statisztikai módszerekkel bizonyítani tudtuk. Fontos, hogy a következtetések túlmutassanak az eredmények bemutatásán és azok összefoglalásán, de ne szakadjanak el azoktól. 

Ez a rész tehát ismerteti azt az új tudást, amelyet a kutatás eredményeként megszereztünk. Bemutatja a feltárt összefüggéseket, illetve azok értékelését, magyarázatát is. Saját eredményeinket összevetjük más kutatások eredményeivel, ismertetjük az eltérések okait.

A tanulmányt teljes terjedelemben pedig itt érhetik el.

Németh Erzsébet - Gergely Szabolcs
Állami Számvevőszék