A mai, egyre inkább összekapcsolt és egymástól függő világban a más nyelvek ismerete létfontosságú készség, a karrier kulcsa a nyelv. Felkészít a versenyre és a sikerre a globális gazdaságban. Úgy a hazai, valamint külföldi álláskeresési oldalakon egyértelműen látható a tendencia, hogy előtérbe került az idegen nyelveken beszélő munkavállalók keresése, mert a munkaadók olyan szakembereket keresnek, akik zökkenőmentesen tudnak kommunikálni munkatársakkal, ügyfelekkel az új és egyre bővülő nemzetközi piacokon.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény előírja hogy „a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá előírt nyelvvizsga letétele, az oklevél kiadásához felsőfokú alapképzésben általánosan előírt középfokú „C” típusú általános nyelvvizsga bemutatása.” Habár Magyarországon a nyelvvizsga hiánya miatt visszatartott diplomák száma a 2013. éves 17 ezer darabról, 2019. évre 9 ezer darabra csökkent.

A visszatartott diplomák 25 %-a oktatási (csecsemő- és kisgyermekgondozók, gyógypedagógusok, óvodapedagógusok), 23 %-a mezőgazdasági, 19%-a gazdaságtudományi területről származnak.

Az iskolarendszeren kívüli nyelvtanulás rendkívül magas költségekkel jár, ezért mindenképpen szükséges az iskolarendszeren belüli idegennyelv-oktatás hatékonyságának növelése. Az eredményesség és hatékonyság érdekében szükséges lehet annak mérlegelése, amely 2013-ban a felsőoktatási kerekasztalon is megfogalmazásra került, azaz a középiskolákban csak egy idegen nyelvet tanuljanak a diákok kötelezően, így annak oktatása eredményesebb lehet.

A COVID-19 járvány és a nyelvvizsga-amnesztia visszavetette a nyelvvizsgázók számát. 2021. évben csaknem felére csökkent a nyelvvizsgázók száma a 2012-es évhez képest. A nyelvvizsga-amnesztia eredményeként közel 140 ezer diplomát adtak ki nyelvvizsga nélkül.

Az Európai bizottság 2014-ben végzett felmérésében megfogalmazásra került, hogy a felsőfokú tanulmányok sikeres teljesítéséhez előírt nyelvi tudásszint nemzetközi gyakorlatban nem jellemző. Az uniós tagállamok többségében a középiskolai tananyagban előírt nyelvi tudásszint megfelel a B2-középfokú szintű nyelvtudásnak.

A nyelvvizsga hiánya miatt ki nem adott diplomák vonatkozásában érdemes megvizsgálni, hogy melyek azok a szakterületek, amelyek idegen nyelv használata nélkül is magas szinten és eredményesen művelhetők. Ezekben az esetekben a kormányzat akár el is tekinthet a nyelvvizsga megkövetelésétől.

A felmérés szerint a 15-30. év közötti magyar fiatalok 38 %-a nem szeretne új nyelvet tanulni. A képet tovább árnyalja, hogy a magyar fiatalok 49 %-a úgy gondolja, hogy elég kizárólag az anyanyelvük ismerete a tanulmányaik során.

Magyarország 2019. évtől nem rendelkezik idegennyelv-tudás fejlesztési stratégiával. „A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája az általános iskolától a diplomáig Fehér könyv 2012-2018” (Fehér könyv) című dokumentum tartalmazta az idegennyelv-oktatás fő céljait. A Fehér könyv célja az volt, hogy „az állami finanszírozásban megvalósuló közoktatás biztosítsa a lehetőséget két idegen nyelv – a szakiskolák esetében egy idegen nyelv – elsajátítására, a felsőoktatás pedig szaknyelvi képzést adjon.”

A hatékony és eredményes idegennyelv-tanulás szempontjából fontos egy olyan stratégia kidolgozása, amely az „Európai Unió számára készített köznevelési stratégia 2021-2030.” és a NAT2020 dokumentumokkal összhangban kerülne kialakításra és tovább fejleszti a Fehér könyvben kijelölt útvonalakat. Az idegennyelvtudást igazoló nyelvvizsga bizonyítvány akkor jelent értéket, ha az egy valós tudást tükröz és nem csupán a diploma megszerzéséhez szükséges kötelező elem.