2021. június 14. 13:00

Kanyarban előzni: az integritás biztosítása járványhelyzetben 

Körültekintő mérlegelésre és rugalmasságra, rezilienciára van szükség annak megválaszolásához, hogy mely szabályokat indokolt fenntartani a járványhelyzetben is. Veszélyhelyzetekben ugyanis az intézmények választásra kényszerülhetnek az emberi életek azonnali mentése és a szabályok betartása között. Az Állami Számvevőszék elemzése rámutat, hogy a kulcskontrollok meghatározása - vagyis a legszükségesebb integritási garanciák beazonosítása és számonkérése – csökkenti a felesleges bürokrácia elemeit, fokozza az intézmények járványhelyzetben különösen fontos reagáló képességét és biztosítja a korrupció megelőzését szavatoló intézményi minőséget. A járványhelyzet esélyt is teremtett azzal, hogy kikényszerítette az integritás újragondolását. 

dr. Vargha Bálint - dr. Németh Erzsébet

A koronavírus terjedése 2020 tavaszán feltartóztathatatlanul olyan világjárvánnyá terebélyesedett, amely egyszerre okozta egyes ágazatokban a kereslet hirtelen megugrását, a kínálat csökkenését és a globális ellátási láncok akadozását. Mindannyian tapasztaltuk, hogy a járvány nyomán az egészségügyi rendszerek világszerte rendkívüli terheléssel néztek szembe. Gondot jelentett a gyógyítás alapvető technikai eszközeinek beszerzése, biztosítása.

Az új helyzet nem hagyta érintetlenül az intézmények integritását sem. Tudjuk, hogy veszélyhelyzetekben, és az erre megszülető válaszintézkedésekkel összefüggésben az integritás és a csalásmentesség biztosítása kihívás, a rendkívüli helyzetben az intézmények választásra kényszerülhetnek az emberi életek azonnali mentése és a szabályok betartása között.

Az Állami Számvevőszék immár több, mint tíz éve támogatja az integritás kultúrájának meghonosítását. A holland számvevőszéktől megismert, nemzetközileg validált integritás alapú szemléletmód megszilárdulása, korábban nem tapasztalt léptékű kultúraváltást jelentett a magyar közszférában.  A járvány nyomán előállt rendkívüli helyzet az integritás melletti elköteleződés ismételt megerősítését, egyben újragondolását teszi szükségessé.  Az ÁSZ elemzése ezért megvizsgálta, hogy miként erősíthető meg a járvány nyomán megváltozott helyzetben az integritás.

Hogyan változott az integritás helyzete a járvány nyomán?

Míg korrupció minden társadalomban jelen van, annak formáit befolyásolja, hogy kínálati bőség, vagy hiánygazdaság a jellemző. A COVID-19 világjárvány alapjaiban rengette meg a világgazdaság struktúráit, a védekezéshez szükséges eszközök tekintetében pedig keresleti piachoz vezetett. Jól látszik, hogy a hiányjelenségek a járvány elleni védekezés folyamatában időről-időre újratermelődnek a védekezésben éppen kulcsfontosságú eszközök (maszkok, lélegeztető-gépek, gyógyszerek és vakcinák) piacain. Az ilyen piacon az eladók diktálnak, amely szokatlan, ugyanakkor nem példa nélküli. Az „eladók piaca” hasonló következményekkel jár, mint az államszocializmus keretei között megtapasztalt hiánygazdaság, a szűkös egészségügyi javak feletti állami kontroll pedig a hadigazdálkodáshoz hasonló logikát követ.  Szokásos piaci körülmények között a magánszereplők érdekeltek abban, hogy a közintézmények döntéseit megpróbálják tisztességtelen eszközökkel befolyásolni. A korrupciós nyomás ebben a „szokásos” helyzetben tehát a magánszereplők irányából hat az állami szereplők irányába. A járvány hatására kialakult „eladók piaca” átalakította a hagyományos korrupciós mintázat alapját képező érdekeltségi viszonyokat, a korrupció irányai megfordultak, így az integritási kockázatok mintázata is megváltozik.

Ezt a járvány során kialakult piaci dinamikát számos esetben visszaélésként, vagy korrupcióként ábrázolják. Fontos látni, hogy bár a versenypiac átrendeződése a vevő számára mindenképpen kedvezőtlen helyzet, ugyanakkor, ha komolyan vesszük a korrupció jogi és közgazdasági definícióját semmiképpen nem egyenlő a korrupcióval, hiszen ez utóbbinak fogalmi eleme a jogszerűtlen befolyásolás. Az új helyzetben a felek jogszerűen járnak el, miközben piaci pozíciók egyenlőtlenek. A keresleti piac ugyanakkor egyértelműen növeli a csalás és a tisztességtelen piaci magatartás lehetőségét, megnőtt a hibás teljesítés, a rossz minőségű termékek leszállításának kockázata.

Mivel a szervezetek integritásirányítási rendszerei „evolúciósan” alapvetően nem az egyenlőtlen piaci szerkezet kezelésére jöttek létre, fontos az új kihívások pontos beazonosítása és az ebből fakadó kockázatok kezelésében a versenypolitikai és fogyasztóvédelmi eszközöknek lehet szerepük.

Az integritás mely elemei követendőek a járványhelyzetben is?

Az elemzés őszintén szembenéz azzal a dilemmával, hogy az életek mentésének prioritása szembe kerülhet a merev szabálykövetés követelményével. Nehezen vitatható, hogy az új helyzet nem ítélhető meg a régi szabályok alapján, ugyanakkor a veszélyhelyzet sem igazolhatja automatikusan a szabályok leépítését és a normakövetés hiányát. Összességében tehát a változásmenedzsment elveit szem előtt tartó, hatékony, ugyanakkor körültekintő mérlegelésre, egyfajta rezilienciára van szükség annak megválaszolása során, hogy mely szabályokat lehet leépíteni és melyeket indokolt fenntartani a járványhelyzetben is. 

A mérlegelés számára inspirációt adhatnak a számvevőszék elmúlt egy évének szakmai tapasztalatai. Az ÁSZ-nak az önkormányzatok körében teljes lefedettséggel elvégzett integritás-ellenőrzése, a korábbi 68 darab dokumentum helyett meghatározta azt a kilenc kulcsdokumentumot, kulcskontrollt amelyek a járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt is garantálhatják a közpénzek felhasználásának integritását. A kulcskontrollok beazonosítása más területen is olyan lehetőséget kínál, amely képes a védekezés hatékonyságát és az integritást egyszerre érvényesíteni.  Ez a megoldás rámutat, hogy fontos a „rugalmas visszavonulás” elvét követni: csak a valóban indokolt és szükséges mértékig eltérni a korábbi sztenderdektől. A kulcskontrollok megközelítésének alkalmazása más területen is hozzájárulhat az erőforrások kíméléséhez, a védekezés sikeréhez és a megfelelő integritási környezet megteremtéséhez.


                Kulcsdokumentumok a monitoring típusú integritás ellenőrzésben

asz_elemzes_belso_600


A bürokráciacsökkentés és digitalizáció

A változásmenedzsment másik kiemelt területe a bürokráciacsökkentés. A túl bürokratikus szabályozás melegágya a szabályok áthágásának, fenntartása tehát épp azt veszélyezteti, amit védeni hivatott: a hatékony és etikus működést. A járvány egyedülálló lehetőséget ad arra, hogy a fölösleges bürokrácia elemeit felismerjük, és lépéseket tegyünk azok leépítése érdekében. A felesleges szabályozók visszaépítése védi a közpénzt, erősíti a reagáló képességet és a korrupció lehetőségét is csökkenti. Ezeknek a törekvéseknek új aktualitást ad a járvány elleni védekezés. A járvány alatt a személyes kontaktusok számának csökkentése emellett az elektronikus közigazgatási megoldások térnyerését jelentette. A digitalizáció erősíti a folyamatok dokumentáltságát, mérsékli a személyes döntéshozatallal járó korrupciós kockázatokat.

A gazdálkodási know-how fejlesztése, készletgazdálkodás

Az elemzés emellett arra is rámutat, hogy az integritás és a járvány elleni védekezés nem feltétlenül versengő érdekek: a gazdálkodási és integritási szabályok számos esetben éppen az alapvető feltételei a minőségi betegellátásnak és a sikeres védekezésnek is: ilyen a szigorú készletgazdálkodási fegyelem. A kórházparancsnokoknak nyújtott támogatással az ÁSZ is részt vesz az egészségügyi szektor gazdálkodási know-how-jának fejlesztésében.

Ösztönzők és szankciók

Járványhelyzetben, az egészségügyben az ellátást biztosító személyzet a korábbinál is erősebb túlkereslet nyomása alatt látta el feladatát, amely fokozta az egészségügyi korrupció veszélyét. A korrupciós veszély mérséklésében egyszerre van szükség megfelelő pozitív gazdasági ösztönzőkre és szankciókra. Az orvosi bérrendezés, valamint a hálapénz felkínálásának és elfogadásának szankcionálása fontos integritást erősítő lépések az egészségügyben, amelyek jól példázzák a kombinált fellépés szükségességét. Az egészségügyi intézmények menedzsmentjének szintén fontos szerepe van a dolgozók jóllétének, motivációjának biztosításában. Ennek körében kiemelkedő szerepe lehet a járvány miatt felmerült új integritási dilemmákra, például a vakcináció és az összeférhetetlenség kérdéseire vonatkozó etikai szabályok kialakításának.

 

Az Állami Számvevőszék elemzése itt érhető el.

 

dr. Vargha Bálint az Állami Számvevőszék projektvezetője, dr. Németh Erzsébet az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője